Galápagos-szigetek

Koordináták: é. sz. 0°, ny. h. 91°0, -91

Galápagos-szigetek Nemzeti Park
Világörökség

A NASA felvétele a szigetekről
Adatok
Ország	Ecuador
Típus	Természeti helyszín
Kritériumok	VII, VIII, IX, X
Felvétel éve	1978, 2001

A Galápagos-szigetek (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. Közigazgatásilag Ecuadorhoz tartoznak.

Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett tektonikus tevékenység következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt.

Földrajz [szerkesztés]

A Galápagos-szigetek domborzati térképe

A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra.

A szigetcsoport híres az endémikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez.

Galapagos

Történelem [szerkesztés]

A szigetek a földgömbön

A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok; odáig lakatlan volt.

A 17. században John Cook és William Cowley is járt itt.

1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította. 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot is.

Élővilág [szerkesztés]

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra) – és persze a szigetről szigetre különböző Darwin–pintyek, amik valójában nem is a pinty- hanem a sármányfélék – és mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).

További madárkülönlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok (Phoebastria irrorata) és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek (Spheniscus mendiculus).

A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), a szárazon pedig varacskosfejű leguánok (Conolophus subcristatus) élnek.

A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő.

1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett.

Galápagosi óriásteknős [szerkesztés]

Galápagosi óriásteknős

Ecuadori tartomány [szerkesztés]

Galápagos tartomány (Provincia de Galápagos)

Közigazgatás
Ország	Ecuador
Prefektus	Fanny Uribe
Kanton	3
Székhely	Puerto Baquerizo Moreno
Elnök	Galo Herrera
Népesség
Teljes népesség	19 984 fő +/-
Népsűrűség	2,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5010 km²
Rang	tartomány

1973 óta Galápagos egy ecuadori tartomány.

A szigeteket 3 kantonra oszották:

San Cristóbal (A kanton részei az alábbi szigetek: Española, Floreana (Santa María), Genovesa és Santa Fe).
Isabela (A kanton részei az alábbi szigetek: Darwin, Fernandina, Wolf)
Santa Cruz (A kanton részei az alábbi szigetek: Marchena, Pinta, Pinzón, Rábida, San Salvador és Seymour)