Etyek–Budai borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 178.48.170.226 (vitalap) 2021. február 23., 21:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Pincészetei)
Etyek–Budai borvidék borvidék
Adatok
Ország Magyarország
BorrégióÉszak-dunántúli borrégió
Régió területe5600 ha

Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5632 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. A szőlőültetvények területe az egész termőhelynek csak 30%-a, 1695 ha. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.

Történelme

Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott itt a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. 1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste, így a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő fajtát szaporítsanak. A 19. század végétől a Törley-család híres pezsgőihez szükséges fehérbort is e térségben termelték.

A filoxérajárvány és a rendszerváltás közötti megközelítőleg száz évben a Buda-környéki területek nem számítottak hivatalosan elismert borvidéknek, mert a filoxéra szinte minden szőlőt kipusztított itt, helyette a lakosság jelentős részben a gyümölcstermesztésre állt rá, szőlőt pedig kevés kivétellel csak háztáji vagy kisüzemi viszonyok között termeltek, azok is főleg gyenge minőségű, bár a filoxérának ellenálló direkttermő fajták voltak. A terület 1989-ben nyerte vissza a bortörvény szerinti borvidéki besorolást, nagyrészt Báthori Tibor és Gombai Nagy Tibor borászok személyes kezdeményezésének köszönhetően.

Hegyközségei

  • Etyeki Hegyközség – ide tartoznak a borvidék középső részének települései, Etyek és közvetlen környéke. Legészakabbi települése Biatorbágy, a legdélebbi Martonvásár; a legnyugatabbi települése Vál, a legkeletibb Budafok. Ide tartozó borvidéki települések még: Gyúró és Kajászó. A hegyközséghez közigazgatási eljárások ellátásában tartozó, nem borvidéki települések: Budapest összes kerületének adóraktárai, Budaörs, Diósd, Érd, Sóskút, Tabajd és Tárnok[1]

Hegyközségi Tanács

  • név: Etyek-Budai Borvidék Hegyközségi Tanácsa
  • cím: 2091 Etyek, Alcsúti út 1.
  • e-mail cím: [[1]]

Klímája és borai

Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb, az évi középhőmérséklet 9,5 - 10,5 °C. A vidéken folyamatos széljárás jelelmző, az uralkodó szélirány az észak-nyugati, csapadékellátása (évi 650 mm) megközelíti az országos átlagot. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.

Jellemző szőlőfajták

Ismertebb borai

  • Etyeki chardonnay
  • Telki királyleányka
  • Etyeki muskotály
  • Etyeki olaszrizling
  • Etyeki rajnai rizling
  • Budai sauvignon blanc

Pincészetei

  • Cifra Pince
  • Debreczeni Pincészet
  • Etyeki Kúria Borgazdaság
  • Törley Pezsgőpincészet
  • Haraszthy Pincészet
  • Hernyák Pince
  • Juliusvin Családi Borászat - Etyek
  • Kattra Pincészet
  • Kertész Családi Pincészet
  • Kovács Pince - Tök
  • Krajcsi Családi Pincészet- Etyek
  • Mérei Pince
  • Milcsák Pince
  • Nyakas Pince - Tök
  • Pósa Mazsolabor
  • Pozsonyi Pince
  • Reisner Pince - Budajenő
  • Rókusfalvy Birtok
  • Szent István Korona Pincészet
  • Vértes Birtok

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Etyek–Budai_borvidék&oldid=23619652”