Ausztriai Anna francia királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2020. december 31., 12:12-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: kapcs)
Habsburg Anna

Franciaország királynéja
Uralkodási ideje
1615. november 21. 1643. május 14.
ElődjeMedici Mária
UtódjaHabsburg Mária Terézia
Életrajzi adatok
UralkodóházHabsburg
Született1601. szeptember 22.
Valladolid
Elhunyt1666. január 20. (64 évesen)
Párizs
NyughelyeSaint-Denis-székesegyház
ÉdesapjaIII. Habsburg Fülöp
ÉdesanyjaHabsburg Margit
Testvére(i)
HázastársaXIII. Lajos
Gyermekei
Vallásrómai katolikus
Habsburg Anna címere
Habsburg Anna címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg Anna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Habsburg Anna vagy Ausztriai Anna (spanyolul: Ana de Austria, franciául: Anne d'Autriche), teljes nevén Anna Mária Mauricia (Valladolid, 1601. szeptember 22. – Párizs, 1666. január 20.), a Habsburg-ház spanyol ágából származó spanyol és portugál infánsnő, osztrák főhercegnő, III. Fülöp spanyol király és Habsburg Margit osztrák főhercegnő gyermeke, aki XIII. Lajos francia királlyal kötött házassága révén 1615 és 1643 között Franciaország és Navarra királynéja, majd annak régense 1643 és 1651 között.

Élete

Anna spanyol infánsnő
Ausztriai Anna és fiai, 1646.

III. Fülöp spanyol király (1578–1621) és Margit osztrák főhercegnő (1584–1611) legidősebb leánya. Szülei a Habsburg-házra sokáig jellemző módon közeli rokonok (másod-unokatestvérek) voltak: apja a család spanyol, anyja a dunai (osztrák) ágából származott.

A spanyol-osztrák származású Ausztriai Anna 1615. november 9-én a bordeaux-i Szent András-székesegyházban házasságot kötött a vele csaknem egyidős (5 nappal fiatalabb) XIII. Lajos francia királlyal. A természettől pazarul megáldott, szép, de emellett felettébb szenvedélyes királynő nem szerette gyenge és zord kedélyű férjét.

Anna a házasságuk elején háromszor is halott csecsemőt hozott a világra, minden tekintélyét elveszítve, hiszen úgy tűnt, hogy nem tud életképes trónörököst szülni. Magatartása, titkos összeköttetései a spanyol udvarral, továbbá a Richelieu bíboros és kormányrendszere ellen folytatott küzdelme következtében az egymással amúgy sem szimpatizáló pár rövid időn belül teljesen elhidegült egymástól, minek után Lajos elvált nejétől és csak később fogadta vissza Annát.

A források szerint egy véletlennek köszönhető, hogy a királyné mégis teherbe esett férjétől. Lajos éppen versailles-i kastélyába tartott, amikor a rossz időjárási viszonyok miatt megszakította útját, és felkereste a Louvre-ban lakó feleségét. Mivel csak a királyné szobája volt fűtött, ezért a vacogó uralkodó úgy döntött, hogy a hideg decemberi éjszakát neje hálószobájában tölti. Ennek az éjszakának 9 hónap múlva meg is lett a gyümölcse, 1638. szeptember 5-én megszületett Louis-Dieudonné herceg, a régóta áhított trónörökös (dauphin), majd 1640-ben Fülöp orléans-i herceg.

Mendemondák szerint, Ausztriai Anna 38 éves korában állítólag egy ikerpárnak adott életet, s míg az elsőszülöttet XIV. Lajosként trónörökösnek mondták ki, addig a másik fiúgyermeket egy bába gondjaira bízták, és hivatalosan halottá nyilvánították. A másodszülöttre hányatott sors várt; felnőtt korában többéves fogság után börtönben halt meg. A kérdés, hogy vajon mindez tényleg megtörtént-e, a mai napig nem nyert bizonyítást, de e legenda még napjainkban is él.

XIII. Lajos végrendeletében meghagyta, hogy halála után, fia kiskorúsága ideje alatt, az államügyeket egy kormánytanács intézze, melynek élén Mazarin bíboros főminiszter álljon.

Kívánságát azonban nem teljesítették. A parlament – egyetértve a nemességgel – a kormányzói hatalmat magára az özvegy anyakirálynéra ruházta át 1643. május 18-án. A parlament tagjai a nemességgel karöltve azt remélték, hogy hanyatlott tekintélyüket a nőuralom alatt helyreállíthatják, és kényük-kedvük szerint irányíthatják a spanyol nőt, akit férje nem egyszer megalázott. Azonban mindannyian csalódtak, mert az önállóságtól elszokott anyakirályné nemsokára Mazarint fogadta bizalmába, a bíboros hamarosan éppolyan korlátlanul uralkodott, mint elődje, Richelieu. A korabeli pletykák szerint Anna gyermekeinek apja tulajdonképpen Mazarin volt, szeretője és későbbi állítólagos férje. A pletykáknak az is alapul szolgált, hogy a királyi pár 1626 után köztudottan nem élt együtt s ráadásul Lajos egyre erősebb vonzalmat mutatott a jóképű fiatalemberek iránt.

A Fronde felkelés harcai folytán Mazarinnek ugyan két ízben is el kellett hagynia Franciaországot, azonban 1653-ban ismét visszatért, és haláláig, 1661-ig megmaradt az anyakirályné kegyében és a hatalom birtokában. Mazarin halála után Anna királyné lemondott a kormányzóságról, és a Val-de-Grâce kolostorba vonult vissza.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Regency of Anne of Austria; National Geographic, (A Nouvelle Biogr. Génerale-ban. II, 700. l.)