Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 27., 21:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Szakirodalom)
Ez a szócikk az orosz drámaíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Osztrovszkij (egyértelműsítő lap).
Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij
Vaszilij Perov: Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij (1871)
Vaszilij Perov: Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij (1871)
Született1823. április 12.
Moszkva, Orosz Birodalom
Elhunyt1886. június 14. (63 évesen)
Scselikovo, Kosztromai kormányzóság, Orosz Birodalom
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
Iskolái
  • First Moscow gymnasium
  • Moszkvai Állami Egyetem, jogi kar (jogtudomány)
SírhelyeKosztromai terület
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij (Moszkva, 1823. április 12. – Scselikovo, Kosztromai kormányzóság, Oroszország, 1886. június 14.) orosz drámaíró, a 19. századi orosz realista drámairodalom alakja. Az orosz irodalomban két Osztrovszkijt tartanak számon – a másik Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij regényíró (1904–1936).

Élete

Osztrovszkij kispolgári családban született, apja bírósági tisztviselő volt, a jellegzetes hivatalnokcsalád mindennapjait élték. 1840–1843 között az író jogot tanult a Moszkvai Egyetemen, majd 8 évig írnokoskodott a gyámügyi bíróságon. Bírósági tisztviselőként dolgozva különböző Volga menti városokban élt.

1847-ben kezdte írói tevékenységét, de már második művét betiltotta a cenzúra. 1851-től csak az irodalomnak élt. Több haladó szellemű folyóiratban is publikált. Jelentős szervező tevékenységet végzett, a Moszkvai Színésziskola igazgatója volt.

Pályája

Kizárólag drámákat alkotott: írt komédiát, történelmi drámát, drámai költeményt. Művészetével az orosz népi-nemzeti dráma hagyományait folytatta, dramaturgiájában a középkori színház tartalmi, formai szempontjai vannak jelen. Vonzódott a tiszta formákhoz, követte a folklórt, a népi beszédkultúrát. Emellett azonban támaszkodott a kor nyugat-európai eredményeire is. Darabjaival az egyes társadalmi osztályok életformáját jelenítette meg. Hősei hétköznapi emberek.

Az "orosz dráma atyja" rendkívül termékeny alkotóként több mint ötven darabot szerzett. Legismertebb műve A vihar (1859).

Osztrovszkijtól számos angol, német, francia műfordítás is fennmaradt. Jelentős fordításai:

Pályájának szakaszai:

  • 1847–1851: pályakezdés, a naturális iskola hatása.
  • 1852–1854: kibontakozás, a szlavofil korszak.
  • 1855–1860: az érett drámák korszaka, fő műve: A vihar.
  • 1861–1886: utolsó korszak.

Művei

  • Kéz kezet mos (komédia)
  • A szegénység nem bűn (dráma)
  • Mások bűneiért bűnhődni (dráma)
  • A kacskakezű Kozma Zaharics Minyin (történelmi dráma)
  • A hadvezér (történelmi dráma)
  • Vaszilisza Melentyeva (történelmi dráma)
  • Hópelyhecske (drámai költemény)
  • A vihar (1859, dráma), legfontosabb műve
  • Nehéz napok
  • Tréfacsinálók
  • Örvény
  • Bolond pénz
  • Farkasok és bárányok (dráma)
  • Tehetségek és tisztelők (dráma)
  • Gazdag menyasszonyok
  • Az utolsó áldozat
  • Hozomány nélküli menyasszony (Бесприданница)[1]
  • Karrier (1868; egyéb címeken: Hogyan csináljunk karriert?; A négylábú is botlik; Karrier, avagy a lónak négy lába van, mégis…; eredeti címe: На всякого мудреца довольно простоты)
  • Jövedelmező állás (Доходное место)
  • Erdő (Лес; 1870)

Magyarul

  • Osztrovszkij drámái; ford. Háy Gyula et al., bev. G. Vladikin; Franklin, Bp., 1950
  • Bolond pénz. Komédia; ford. Háy Gyula; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1953 (Szovjet színpad)
  • Vihar. Dráma; ford. Mészöly Dezső, Mészöly Pál, utószó Heller Ágnes; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Farkasok és bárányok. Komédia; ford. Makai Imre, utószó Nyíri Éva; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Drámák; ford. Háy Gyula et al., utószó E. Fehér Pál; Európa, Bp., 1962 (Orosz remekírók)
  • A művésznő és rajongói... Komédia; ford. Háy Gyula; Színháztudományi Intézet, Bp., 1963 (Világszínház)
  • A szép férfi. Vígjáték; ford. Csoma Sándor; Színháztudományi Intézet Bp., 1964 (Világszínház)
  • Büntetlen bűnösök. Színmű; ford. Benedek Árpád; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Világszínház)
  • Drámák; ford. Benedek Árpád et al.; Európa, Bp., 1973

Jegyzetek

  1. ↑ Kegyetlen románc (Жестокий романс) címmel mutatták be 1984-ben Eldar Rjazanov a darabból készített filmjét Nyikita Mihalkovval a férfi főszerepben.

Szakirodalom

  • Világirodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.
  • Makai Imre, szerk.: Az orosz dráma klasszikusai, Európa, Budapest, 1973
  • Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században
  • Zöldhelyi Zsuzsa, szerk.: Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alekszandr_Nyikolajevics_Osztrovszkij&oldid=22563950”