Örményes (Románia)

Nem tévesztendő össze a magyarországi Örményes, a Fehér megyei Marosörményes és a Máramaros megyei Bükkörményes településekkel.

Örményes (Armeniș)
Örményes címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Fényes, Plopu, Sat Bătrân és Sub Margine
Polgármester	Ioan Vetreș (PDL)
Népesség
Népesség	1391 fő (2002) +/-
Község népessége	2718 (2002)
Magyar lakosság	5
Földrajzi adatok
Terület	134,6 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Örményes Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 11′ 59″, k. h. 22° 19′ 12″45.1997222222, 22.32
Örményes weboldala

Örményes (románul Armeniș, németül Armönisch) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Karánsebestől 27 km-re dél–délkeletre, a Temes partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét az azonos nevű patakról kapta. Ugyan a patak a mai falutól mintegy három km-re torkollik a Temesbe, a falu eredetileg a patak mentén, a mai Sat Bătrân ('Ófalu') községrész és a forrásvidék (Oberșia Armenișului) közé települt. A név az örvény szó régi magyar őrmény alakjából való. Nemcsak 'örvényes viz'-et jelölhetett, de – mivel az őrmény kézimalmot is jelentett – olyan vizet is, melynek mentén malomkőnek alkalmas kőzetet találtak. A közeli Fenes-patak nevének hasonló eredete az utóbbi jelentést valószínűsíti. Történeti névalakjai: Eőrménnyes (1428), Ermenis (1430), Ermenes (1467), Armenyes (1480), Jarmenes (1501), Orminyes (1690-1700), Armönis (1769), Armenis (1829). 1878-ban felavatott vasútállomása az Armoenisch nevet viselte.

Története

Itteni, valószínűleg román kenézi családból származott a Fiáth család. Karánsebes 1658-as török elfoglalása után a Dunántúlon telepedtek le és a későbbiekben fontos szerepet játszottak a vidék történetében. Egyik águk bárói címet szerzett.

A 16–17. században Alsó- és Felsőőrményes. 1603-ban a Fiáth család öt, a Flore és a Gerlistyei családok egy-egy porta után adóztak.

1774-ben az Oláh-Bánsági Határőrezred szlatinai századához csatolták. 1789-ben vonták össze mai helyére. 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Teregovai járásához tartozott. 1945 után vált ki belőle Plopu, Sat Bătrân és Sub Margine.

Lakossága

1900-ben 2598 lakosából 2529 volt román, 39 német és 21 cigány anyanyelvű; 2530 ortodox és 58 római katolikus vallású. 34%-uk tudott írni–olvasni és 1%-uk beszélt magyarul.
2002-ben 1391 lakosából 1371 román és 14 cigány nemzetiségű, 1349 ortodox és 22 baptista.

Gazdaság

Szarvasmarhatartás, fafeldolgozás.

Látnivalók

• Az Örményesi-szoros (Cheile Armenișului) a Temes szűk áttörése, az autóút és a vasút hidakon és alagutakon keresztül halad át rajta.
• A sziklába vájt Piatră Scrisă ('Írott kő') ortodox remetekolostor a falu határában, a Temes felett átívelő vasúti híd tövében található. Először egy 1788-as katonai térkép tüntette föl, Stinca Sfintei Treimi ('Szentháromság sziklája') néven. Egy sziklára festett ikon köré települt, amelyet 1822-ben újítottak föl. 1929–30-ban épült kápolnája, 1990-ben szentelték újra.
• Sandu Florea helyi születésű trombitás emlékműve.

Források

Örményes környéke 1770 között

• Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. 2. köt. Bp., 1878

Külső hivatkozások

• A község honlapja (románul)