„Szendrő (Szerbia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Belső hivatkozások hozzáadása |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
}} |
}} |
||
{{egyért2|a szerb városról|Szendrő (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a szerb városról|Szendrő (egyértelműsítő lap)}} |
||
'''Szendrő''' ({{szerbül|Смедерево / Smederevo}}) [[város]] [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Dunai körzet]] székhelye. |
'''Végszendrő'''<ref>{{Cite web |url=https://www.inf.elte.hu/dstore/document/312/farago_imre_foldrajzi_nevek_2014.pdf |title=foldrajzi_nevek_jegyzet_080 |accessdate= |author=Faragó Imre}}</ref> vagy egyszerűen csak '''Szendrő''' ({{szerbül|Смедерево / Smederevo}}) [[város]] [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Dunai körzet]] székhelye. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
A lap 2021. augusztus 23., 10:59-kori változata
Szendrő (Смедерево / Smederevo) | |||
A városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Körzet | Dunai | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1430 | ||
Irányítószám | 11300 | ||
Körzethívószám | +381 26 | ||
Rendszám | SD | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 62 805 fő (2002) +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 72 m | ||
Terület | 484 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 39′ 48″, k. h. 20° 55′ 44″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 48″, k. h. 20° 55′ 44″ | |||
Szendrő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendrő témájú médiaállományokat. |
Végszendrő[1] vagy egyszerűen csak Szendrő (szerbül: Смедерево / Smederevo) város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Fekvése
Belgrádtól 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a Nagy-Morava torkolatánál fekszik.
Nevének eredete
Szerb neve a délszláv Smeder személynévből származik, jelentése: Smeder birtoka.
Története
Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Híres vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója, a Jessova egykori torkolatánál áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, aki itt is halt meg 1457-ben.
A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is neveztek,[2] először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását, de 1444-ben, a hosszú hadjárat sikerei nyomán ismét szerb kézre került. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta.
1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü Musztafa pasa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza. (Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp a Szerb Fejedelemséghez.
Az első világháborúban Szendrőt az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai 1914-ben elfoglalták, a középkori várban 1918-ig hadifogolytábort működtettek. A második világháborúban a város német megszállás alá került, a várban lőszerraktárat rendeztek be. 1941. június 5-én egy nagy erejű lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezer civil lakos – köztük a pályaudvaron álló zsúfolt személyvonat utasainak – életét kioltva.
Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára, a Sartid. 2003-ban 62 900 lakosa volt.
Híres személyek
- A vár ostrománál hunyt el 1494. november 24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró.
Jegyzetek
- ↑ Faragó Imre: foldrajzi_nevek_jegyzet_080
- ↑ Sablon:Pml