Vólosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vólosz (Βόλος)
Vólosz kikötője
Vólosz kikötője
Közigazgatás
Ország  Görögország
Régió Thesszália
Prefektúra Magniszía
Jogállás város
Polgármester Alexandros Voulgaris
Irányítószám 38x xx
Körzethívószám 2421
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 82 439 fő (2001) +/-
Népsűrűség 2,979 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0-5 m
Terület 27,678 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Vólosz (Görögország)
Vólosz
Vólosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 39° 22′, k. h. 22° 56′Koordináták: é. sz. 39° 22′, k. h. 22° 56′
Vólosz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vólosz témájú médiaállományokat.

Vólosz város Görögország központi részén, Thesszália régióban, Magniszía prefektúra székhelye.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Pagaszitikósz-öböl partján épült a Pílio-hegység lábánál, amely a görög mitológia szerint egykoron a kentaurok földje volt. A hegység legmagasabb pontja 1651 méter magas. Vólosz a 200 000 lakosú Thesszália, Görögország legnagyobb mezőgazdasági területének az egyetlen tengeri kijárata. A város környékén található az Északi-Szporádok nevű szigetcsoport. Vóloszhoz a legközelebbi nagyobb sziget Szkíáthosz.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern város az antik Démétriász, Pagazéasz és Lolkhósz települések összevonásából született. Démétriász I. Démétriosz Poliorkétész macedón királyról kapta a nevét, aki a település megalapítója volt. Lolkhósz Iaszón mitológiai hős lakhelye volt a görög mondák szerint. Vólosz környékén fekszik Dimíni település romjai, amely időszámításunk előtt 4000-1200-ig létezett. A települést kőkorszaki telepesek alapították, majd a mükénéiek semmisítették meg. Vólosz a bizánci időkig a Gólkosz, később a Gólosz nevet viselte. A Bizánci Birodalom idején kapta a település a Vólosz nevet. Később Vólosz is az Oszmán birodalom része lett.

A görög szabadságharc alatt az ideiglenes görög kormány Vóloszban tartotta székhelyét. Az orosz-török háborúkat lezáró San Stefanó-i béke értelmében a város Szalonikivel együtt Bulgária része lett, majd a Berlini kongresszus után a város ismét ottomán kézre került. A Balkáni háborúk után a város visszakerült Görögországhoz.

A település napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Konsztantin bazilika

Vólosz napjainkban Thesszália egyik ipari és turisztikai központja. A város nemrégiben feljavított kikötője mind szolgálja a kereskedelmet és a turizmust is. A turistákat elsősorban Vólosz közelében található Pélion hegy vonzza, mert a legenda szerint ez a hegy volt lakhelye Kheirónnak, a bölcs kentaurnak és családjának. A Vólosz környékén elhelyezkedő strandok szintén a turisták kedvelt célpontjai. A város ezen kívül átutazóul szolgál, hiszen innen lehet hajóval a leggyorsabban eljutni az Északi-Szporádok szigetcsoport valamely szigetére.

Vólosz nevezetességeihez tartozik a tengerparton található Szent Konsztantin bazilika, az Archeológiai Múzeum és a Görög Nemzeti Vasúti Múzeum. A városban található emellett a Thesszáliai Egyetem is.

A napjainkban is tart Lárisza és Vólosz közti rivalizálás. Vólosz akkor haragította magára Thesszália fővárosát, mikor Vóloszban elterjedt vicc lett a következő: "Mi a legnevezetesebb emlékmű Láriszában? Hát a Vólosz felé mutató közlekedési tábla..." A vicc azon alapul, hogy a vólosziak szerint Lárisza túl büszke műemlékeire és kulturális helyszíneire.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vólosz témájú médiaállományokat.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Volos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.