„Szilvériusz pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Lásd még fejezetcím cseréje az ajánlás szerint AWB |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[Hormiszdasz pápa]] fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan [[Róma]] egyik aldiakónusa lett. Amikor [[I. Agapét pápa]] [[Konstantinápoly]]ban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a [[bizánc]]i császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként [[Theodóra bizánci császárné]] viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a [[monofiziták]]at. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az [[I. Agapét pápa|Agapét]] által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta [[Theodahad keleti gót király]] is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. [[536]]. [[június 8.|június 8-án]] szentelték fel. |
[[Hormiszdasz pápa]] fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan [[Róma]] egyik aldiakónusa lett. Amikor [[I. Agapét pápa]] [[Konstantinápoly]]ban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a [[bizánc]]i császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként [[Theodóra bizánci császárné]] viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a [[monofiziták]]at. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az [[I. Agapét pápa|Agapét]] által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta [[Theodahad keleti gót király]] is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. [[536]]. [[június 8.|június 8-án]] szentelték fel. |
||
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a [[monofiziták|monofizita]] egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, [[Vigiliusz pápa|Vigiliuszt]] ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, [[Vitigis keleti gót király|Vitigis]] az egyházat okolta azért, mert [[Flavius Belisarius]] bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. [[536]] decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy Szilvériusz nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban. |
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a [[monofiziták|monofizita]] egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, [[Vigiliusz pápa|Vigiliuszt]] ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, [[Vitigis keleti gót király|Vitigis]] az egyházat okolta azért, mert [[Flavius Belisarius]] bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. [[536]] decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy Szilvériusz nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban. |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
* Gergely Jenő: A pápaság története |
* Gergely Jenő: A pápaság története |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
==Lásd még== |
|||
*[[Pápa (egyházfő)|Pápa]] |
*[[Pápa (egyházfő)|Pápa]] |
||
*[[Római pápák listája]] |
*[[Római pápák listája]] |
||
A lap 2020. január 9., 22:29-kori változata
| Szilvériusz pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
| Született | ? Frosinone | ||||
| Megválasztása | 536. június 8. | ||||
| Pontifikátusának vége | 537. március 11. | ||||
| Elhunyt | 537. december 2. Palmarola | ||||
| Tisztelete | |||||
| Tisztelik | római katolikus egyház | ||||
| Ünnepnapja | június 20. | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvériusz pápa témájú médiaállományokat. | |||||
Szent Szilvériusz (latinul: Silverius), (? – 537. december 2.) volt az 58. egyházfő a történelem során 536. június 8-tól 537. március 11-ig. Neves papi családból származott, de a feltörő politikai viharok és intrikák hamar elsöpörték a pápai trónról.
Élete
Hormiszdasz pápa fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan Róma egyik aldiakónusa lett. Amikor I. Agapét pápa Konstantinápolyban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a bizánci császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként Theodóra bizánci császárné viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a monofizitákat. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az Agapét által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta Theodahad keleti gót király is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. 536. június 8-án szentelték fel.
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a monofizita egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, Vigiliuszt ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, Vitigis az egyházat okolta azért, mert Flavius Belisarius bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. 536 decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy Szilvériusz nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban.
Theodora úgy gondolta, felhasználja a hadvezért tervei megvalósításához, és Vigiliuszt azonnal Rómába küldte. Belisarius felesége, Antonina a császárné hű alattvalója volt, és megpróbálta rávenni férjét Theodora tervének megvalósítására. Miután Belisarius nemet mondott, a császárné egy meghamisított levelet küldött Belisariusnak. A levélben egy titkos egyezmény volt Szilvériusz és Vitiges között. Eszerint a pápa elárulja a bizánciakat és éjszaka titokban megnyitja a város egyik kapuját a gót seregek előtt. 537 márciusában a császáriak azonnal elfogták Szilvériuszt, és pápai öltözékétől megfosztva, egy szerzetesi csuhában hajóra rakták, és száműzték Rómából. Ezután a zsinat bizánci nyomásra pápának választotta Vigiliuszt.
Szilvériusz hajója a lükiai Patarában kötött ki, itt tartották fogva a hatalmától megfosztott pápát. Patara püspöke azonban hamarosan rájött az árulásra, és fellebbezett az igazságtalanság ügyében I. Justinianus császárnál. Bizonyítékai megnyerték a császárt, aki elrendelte Szilvériusz ügyének újratárgyalását Rómában. Az elűzött pápa hajója így hamarosan kikötött Itáliában, Nápoly környékén. De Vigilius sem tétlenkedett, és felkészült ellenlábasa fogadására. A kikötőből azonnal a Tirrén-tenger egyik kis szigetére, Palmarolára hurcolták Silveriust, ahol a kegyetlen bánásmódba 537 decemberében bele is halt. Hamvait a szigeten temették el, és onnan soha nem szállították el azt. Évek múltán a szerencsétlen sorsú pápát vértanúnak nyilvánították és szentté avatták. Ünnepét június 20-án tartják.
Művei
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Források
- Catholic Encyclopedia
- Enciclopedia Italiana
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X
- Gergely Jenő: A pápaság története
Kapcsolódó szócikkek
| Előző pápa: I. Agapét |
|
Következő pápa: Vigiliusz |
