Tiszaroff

Tiszaroff
Tiszaroff légifotója
Tiszaroff címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunhegyesi
Jogállás	község
Polgármester	Kamarás Zsolt
Irányítószám	5234
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	1531 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Terület	52,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 24′, k. h. 20° 27′47.4, 20.45
Tiszaroff Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszaroff weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaroff témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaroff község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunhegyesi járásában.

Fekvése

A Tisza bal partján fekszik.

Autóbusz-összeköttetése van a közeli falvakkal és a közeli városokkal: Kunhegyessel és Törökszentmiklóssal.

A község éghajlata az Alföld középső térségének éghajlatához hasonlít, szélsőséges és szeszélyes. Kevés csapadék, nyári magas, téli alacsony hőmérséklet a jellemző.

Története

A község területén és környékén feltárt leletek azt bizonyítják, hogy a Tisza partján az emberek már az őskorban letelepedtek. A kőkorban és az azt követő rézkorban is éltek itt emberek. Az itt feltárt leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók.

A nyelvi hagyományok és a népmondai elemek alapján úgy tartják a roffiak ma is, hogy a község határában lévő Ajtóshát és borshalom dombjain a hunok díszes bőrsátrai álltak hajdan, s Roff vezér után Attila is táborozott ezen a vidéken. Ennek hitelességét történelmi kutatás eredménye nem igazolta.

A Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben 20 jobbágy és 6 zsellér lakja a területet. Ekkor kerül a falu egy része a Borbély família tulajdonába. Az 1780-as években már több földesura is van a falunak. Borbély Mihály 1757-ben a meglévő protestáns imaházhoz tornyot építtetett, majd 1762-ben a különálló s ma is meglévő kőtorony is felépült. Az 1840-es évekig rossz, járhatatlan földutak kötik össze a környező helységekkel.

A község 13,5 km hosszúságban a Tisza partján fekszik, ebből 2,5 km közvetlen belterület. A települést érintő szabályozás (átmetszés) 1854–55-ben készült el. Párhuzamosan folyt a gátépítés is. A belső település olyan magas parton fekszik, hogy a falut árvíz nem vitte el, de határa többször került víz alá.

A kiegyezés utáni évtized közigazgatási átszervezései jelentősen érintették Tiszaroff életét. 1872. május 11-én nagyközséggé alakult. Az 1876-os megyerendezés során kettévált Heves és Külső-Szolnok vármegye, Tiszaroff ennek déli részével az újonnan alakuló Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez került és 1908-ig (Törökszentmiklósra helyezéséig) e megye Tiszai közép járásának székhelye volt, és egy ideig adóhivatal is volt a településen.

Tiszaroff a népességi csúcsát 1900-ban érte el több mint 4000 fővel, lakossága azóta folyamatosan csökken, eltekintve az 1930-as és 40-es évektől.

1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után a községben is megalakult a Vörös Őrség. Leverése után volt parancsnokát elfogták és kivégezték. Más, szóbeli információk szerint a helyi Vörös Őrség parancsnok (Varga Gyula - 1896–1919 - községi tanító) halála nem volt formális kivégzés. A községet megszálló román hadsereg katonái elfogták, lovaskocsin szállították, melynek során egy helyi földesúr (Sigray?) orvul lelőtte. Síremléke ma is megtalálható a község északi részén lévő református temető bevezető útja mellett. A síremlék állagának természetes romlása miatt leesett márvány sírfelirattáblát valaki (2015–16-ban) a helyére rögzítette.

1945 után a háborús veszteségekkel, de újra nekikezdett a község a munkának. 1948-ban gépállomás kezdte meg működését 24 dolgozóval és 9 géppel. Termelőszövetkezetek alakultak. Híres volt az 1906–1908 között létesült gőzmalom, melyet 1949-ben államosítottak. 1963 januárjától működött a Tiszaroff és Vidéke Körzeti FMSZ, melynek Tiszaroff volt a központja. 1961-ben új kultúrotthon létesült, melyben elhelyezést nyert a könyvtár is. A faluban bölcsőde, óvoda és 8 osztályos iskola működött. 1926-tól filmszínház is működött a községben. Mindig jelentős volt Tiszaroffon a sport, legjobb eredményt a röplabdások érték el, de a labdarúgó-, asztalitenisz- és kerékpár szakosztályok is jól, sikeresen működtek.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Forrás

Cseppentő Miklós: Tiszaroff története (1971)

Nevezetességei

• Borbély-kastély

Híres emberek

• Itt született 1782-ben Bajnóczi János református lelkész, énekszerző.
• Itt született 1826. november 13-án nagysarlói Magyary-Kossa Ferenc földbirtokos, állatorvos
• Itt született 1875. március 29-én roffi Borbély György földbirtokos, politikus, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja
• Itt született 1957. szeptember 4-én Farkas Flórián magyarországi roma politikus.

Tiszaroff az irodalomban

• Tiszaroff a címadó helyszíne Lipták Gábor A tiszaroffi bujdosó című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.

Külső hivatkozások

• Tiszaroff Honlapja
• Tiszaroff az utazom.com honlapján
• Légifotók Tiszaroffról