„Őrmező (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) demo |
→További információk: nemzetközi katalógusok |
||
67. sor: | 67. sor: | ||
{{Nagymihályi járás}} |
{{Nagymihályi járás}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|földrajz}} |
{{portál|földrajz}} |
||
A lap 2016. július 30., 23:21-kori változata
Őrmező (Strážske) | |||
A Laborc Őrmezőnél | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Nagymihályi | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1337 | ||
Polgármester | Vladimír Dunajčák | ||
Irányítószám | 072 22 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Testvérvárosok | Lista Gmina Nieporęt | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4277 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 178 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 134 m | ||
Terület | 24,77 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 52′, k. h. 21° 49′48.866667°N 21.816667°EKoordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 21° 49′48.866667°N 21.816667°E | |||
Őrmező weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrmező témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Őrmező (szlovákul: Strážske) kisváros Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
Nagymihálytól 15 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik, Gödrös tartozik hozzá.
Története
Területe már a kőkorban és a bronzkorban lakott volt. A mai település valószínűleg már a 11. században létezett, első lakói ide telepített határőrök lehettek, erre utal neve is.
Első ízben az egri káptalan birtokainak 1337-es összeírása említi "Ewrmezew" néven. Őrmező ekkor a nagymihályi uradalom része volt és gótikus temploma is állt. A Sztáray család birtoka, majd 1451-ben a Drugetheké. 1551-ben 11 portája volt. A 16. században a Rákóczi-családé, 1698-tól a Szirmay és Okolicsányi családoké. A 17. században a homonnai uradalomhoz tartozott. 1715-ben 53 háztartása volt. 1787-ben 103 házában 861 lakos élt. A 18. században az Okolicsányi és a Szentiványi, később a Szirmay nemzetségek birtoka. 1828-ban 152 háza és 1153 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1871-ben megépült a Nagymihály–Homonna vasútvonal, mely bekapcsolta a települést a városok közötti közlekedésbe.
Vályi András szerint "ŐRMEZŐ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Krivostyánhoz 1/4, n. ny. Hrabóczhoz 1 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, zabot, jó búzát, és árpát tsekélyebben terem, mezeje térséges, és nyirkos, erdeje tölgyes, és bikkes, 733az Uraságnak itten nagy majorja van, és lakó helyével ékesíttetik, réttye kevés, piatzok Homonnán. " [2]
1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1091, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 4474 lakosából 4312 szlovák volt.
2011-ben 4416 lakosából 3986 szlovák volt.
Nevezetességei
- Görög katolikus temploma a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusban, a 18. század elején átépítették, de egy földrengés súlyosan megrongálta. 1778-1779-ben helyreállították.
- Római katolikus temploma 1840-ben épült.
- A Széchenyi család klasszicista kastélya 1901-ben épült.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.