„Fót” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Aquilor (vitalap | szerkesztései)
a Belső hivatkozás hozzáadása
Aquilor (vitalap | szerkesztései)
Testvérvárosokkal kiegészítve
166. sor: 166. sor:
* Itt él [[Stohl András]] színész, műsorvezető, [[Erdei Zsolt]] ökölvívó világbajnok.
* Itt él [[Stohl András]] színész, műsorvezető, [[Erdei Zsolt]] ökölvívó világbajnok.
* A város lakója volt sokáig [[Agárdy Gábor]] színművész, [[a Nemzet Színésze]].
* A város lakója volt sokáig [[Agárdy Gábor]] színművész, [[a Nemzet Színésze]].

== Testvérvárosok ==
* {{Zászló|Románia}} [[Balavásár]], [[Románia]]
* {{Zászló|Olaszország}} [[San Benedetto Dei Marsi]], [[Olaszország]]


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2013. augusztus 10., 12:50-kori változata

Fót
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Fót címere
Fót címere
Fót zászlaja
Fót zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
KistérségDunakeszi
Jogállásváros
PolgármesterCselőtei Erzsébet Mária (FIDESZ)[1]
Irányítószám2151
Körzethívószám27
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség20 975 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség502,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 33″, k. h. 19° 11′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 33″, k. h. 19° 11′ 34″
Fót (Pest vármegye)
Fót
Fót
Pozíció Pest vármegye térképén
Fót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fót témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fót város Pest megyében, a Dunakeszi kistérségben,a budapesti agglomerációban.

Fekvése

A Gödöllői-dombság peremén, Budapesttől északra 17 km-re található. A fóti dombok az Északi-középhegység nyugati nyúlványai. Nyugaton Dunakeszi, északkeleten Csomád és Veresegyház, keleten Mogyoród, délen pedig Budapest a legközelebbi település. Legmagasabb pontja a Somlyó-hegyen található, ami 287 m-rel fekszik a tenger felett.

Története

A név eredete

Fót térképe

Több feltevés is van erre. A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-ből. Itt megtekinthető. A következő oklevél, amelyikben Fótot említik a váradi káptalan jegyzőkönyvéből való, ez 1219-re tehető. Itt vitatott az, hogy hová esik ez a Fót nevű település. Egyesek szerint a Heves megyei Fót településről van itt szó. Ám vitatkozásképpen, a váradi jegyzőkönyvben váci ügyet is tárgyalnak, amelyik Pest megyei település. Ebben a jegyzőkönyvben a következő olvasható: 1219. A váradi káptalan bizonyítja, hogy miután Folth falubeli Gábor BAGYA falu lakosait Pet, Terpe, János és Sicia jobbágyokat fia meggyilkolásával vádolta, akiket Miklós nádor pristaldusával Seureg falubeli Ymarddal Váradra küldött. Itt Pet, Terpe, és János 17 márkát adott Gábornak, Sicia pedig esküvel tisztázta magát. Váradi Registrum 189. A következő oklevél, amelyben Fótról, mint a fóti nemesekről van szó 1261-ből való, IV. Béla királyunk egyik oklevelében. A következő címen olvasható a teljes oklevél. 1353-ban is említik Folth formájában Fótot Nagy Lajos király uralkodása alatt. A népnyelv Fót elnevezését a 1074-re teszi a mogyoródi csata emlékeképpen. A csata győztese, Géza (legyőzte unokatestvérét Salamont, mert Salamon túlságosan az idegeneket pártolta) letekintett a hegyoldalból és látott egy települést. Megkérdezte a harcosait, hogy "mi az a folt odalenn?". A másik elképzelés szerint a csata során Géza nadrágján egy folt tátongott, és azt a "lenti település" egyik lakója varrta meg. "Fót nélkül Magyarország lyukas lenne."

Rövid története

Fótról nagyon sok korabeli emlékkel találkozhatunk, egyértelműen viszont csak a török hódoltság idejéből hallhatunk róla. Ekkor lakatlan pusztának nyilvánították ki, az időszak végetértével viszont újra benépesítették. 1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbiró tulajdonában volt; ez utóbbi családjának kihaltával a gróf Károlyi-családra az uradalom szállt . A kastélyt és a parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években és ugyanő építtette 1845 és 1855 között Ybl Miklós tervei szerint a katolikus plébániatemplomot. 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, 1970. április 1-jén Fótot nagyközséggé nyilvánították. Nem sokkal az EU csatlakozás után, 2004. július 1-jén Fót városi címet kapott.

Városrészek

Új építésű társasházak a Szent Benedek parkban

Fót három legszervesebb városrésze Fótújfalu, Régifót és Kisalag. A város részét képezi továbbá Fótliget, Fót Déli Vállalkozási terület, illetve Sikátorpuszta.

Régifót

Régifót képezi a város történelmi részét. A Dózsa György úttól keleti és déli irányban helyezkedik el. Ezen a területen öreg és újonnan épült lakóházak egyaránt megtalálhatóak. Ebben a városrészben található a város történelmi központja a Kossuth Lajos utca, Vörösmarty Mihály utca és a Szabadság utca kereszteződésének környékén. Itt található a Katolikus Pélbániatemplom, a Református és az Evangélikus templom, a Károlyi István Gyermekközpont illetve az Önkörmányzat. Fót történelmi központja leginkább kultúr és vásárlási igényeket elégít ki, a helyszínen a lakóházak elhelyezkedése kevésbé jellemző. Fót legnagyobb nyaraló térsége is ehhez a városrészhez tartozik. Ez a terület a Somlyó és a Nagy-tó környékén helyezkedik el.

Fótújfalu

Panoráma Fót Rózsadombjáról

Fótújfalu Kisalag és Régifót között helyezkedik el. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. Ebben a városrészben található Fót újgazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek. Ez a rész a Móricz Zsigmond úttól Északra található. A városrész központja a Szent Benedek park környékén helyezkedik el. Itt található a Posta, az autóbuszforduló, orvosi rendelő, kisebb üzletek, a 2-es számú Óvoda, és az újonnan épült modern lakóházak. Innen könnyen megközelíthető a vasútállomás és az OMV benzinkút is.

Ebben a városrészben napjainkban építenek be egy új területet, ami a legkedvezőbb elhelyezkedést nyújtja majd Fóton. Könnyen megközelíthető lesz az autóbuszforduló, a Nagy tó, a Somlyó és a lőtér, illetve a térség egyes pontjairól körpanoráma látható. Rá lehet látni Budapest északi részére, és a fóti nyaralókra.

Kisalag

Kisalag

Helyi lakosok számára könnyen észrevehető, hogy ez a városrész korábban nem tartozott Fóthoz. Erre utal a neve is, bár Alagtól messzebb esik, mint Fóthoz. Parcellázása előtt az Imreháza-uradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagy része Újpestre, Rákospalotára bejáró munkás volt. Az ingázást az 1912-ben megnyitott Kandó rendszerű villamosított helyiérdekű vonal tette lehetővé. A lakosság anyagi viszonyaira volt jellemző a sok háztáji kecske, aminek nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petőfi szobor környékén helyezkedik el. Ezen városrészen kisebb üzletek, gyógyszertár, tüzéptelep, posta, rendelőintézet, általános iskola, futballpálya és buszmegálló található. Ezen kívül leginkább csak lakóházakból áll a térség. Több radiesztéziával foglalkozó személy állítja, hogy Fót Kisalag része az a hely ahol a legjobb lakni.[forrás?] Egyik nevezetes szülötte volt Szőcs Béla cukrász, aki egy szakmai versenyre készített és díjat nyert termékét a fóti Somló(Somlyó)-dombról somlói galuskanak nevezte el.[forrás?]

Fótliget-lakópark

Fájl:Park 005.jpg
Fótliget, Park

Fótliget-lakópark, Fót város egyéb belterülete egy korábbi munkásőr laktanya helyén épült fel. A 2001-es népszámláláskor a városrész még teljesen néptelen volt. A budapest környéki szuburbanizáció 2000-es években bekövetkező kirajzási hulláma során épült be a terület a gazdag kiköltözők számára kialakított lakóházakkal.A városon belüli autóhasználatra épülő amerikai szuburbán építkezési mintának megfelelően a módos lakók szegényebb polgároktól történő elkülönítését nem csak a más lakterületektől való távolság, de a terület köré felhúzott kerítés és a portaszolgálat is szolgálja.

A lakóparkon belül jellemzően családiházas, ikerházas és az összeköltöző családtagok számára épülő többgenerációs házak épülnek. A területen elsősorban építési telkeket lehet megvásárolni. A park recepció és portaszolgálaton keresztül közelíthető meg, amely az év mindennapján működik. A terület beépíthetőség szempontjából két fő egységre lesz felosztva: 1., A családiházas övezet 2., Kereskedelmi Gazdasági övezet. A Lakóparkon belül játszótérrel, kosárlabdapályával kialakított 1 hektáros park épült,amely a döntően Budapestről és az agglomeráció más községeiből átköltöző fiatalok számára biztosít családias közösségi teret.

Sikátorpuszta

Fót legkisebb és legszegényebb része. Fótliget és Fót Déli Vállalkozási terület között helyezkedik el. Ez a térség jelenleg még csak csekély létszámú.

Fót Déli Vállalkozási terület

Legismertebb pontja a Auchan és környéke. A városrész tulajdonképpen a külső körforgalom után ér véget, ám jelenleg még nincs beépítve. Hamarosan Logisztikai Központ épül a Auchannal átellenes oldalon.

Oktatás

Óvoda a Felvonulási téren

Fáy András Általános Iskola

Az 1. sz. Általános Iskola Fót nagyközség "öreg falu" részének nevezett központjában működik. Az intézményes oktatás hagyományai több mint 250 éves múltra nyúlnak vissza. A helytörténetei dokumentumok szerint (Mizser Kálmánné az iskola volt tanárának ADALÉKOK A FÓTI 1.SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA TÖRTÉNETÉHEZ c. írása alapján) 1744-ben már anyakönyvet vezettek a tanulókról a református iskolában. Az evangélikus iskola alapítási éve 1748. A katolikus elemi iskola a plébánia megalakulásakor 1548-ben indult. Későbbi időponttól 1877-től tudunk a "fóthi uradalomhoz tartozó" sikátorpusztai iskoláról. Nagy Lajos krónikája szerint "1892. évben Fóton rendszeres tanítás folyt… 267 fő részesült oktatásban." 1948-ban Fót Községi nemzeti Bizottsága állást foglalt az iskolák államosítása mellett. Ekkor "hét tanteremben 500 tanuló tanult Fóton 16 nevelő vezetésével". A Fóti állami Iskolához tartozott az "Állami Népiskola - Sikátorpuszta" is. 1951-ben Fóthoz csatolták Kisalagot is. 1958-ban az "anyaiskolához tartozó" kis létszámú (csak alsó tagozattal működő) iskolának tüntetik fel Alagimajor iskoláját is. "Erről az évről megmaradt körözvények tanúsítják, hogy 993 tanuló 23 osztályban tanult" (váltott műszakban). 1959-től indult a gyógypedagógiai osztály. 1960-62. között az Arany János utcában felépült új épületben tanultak a felső tagozatos tanulók."

Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium

Az 1991-ben alapított intézmény négy keresztény felekezet (baptista, evangélikus, katolikus és református) példás együttműködése révén jött létre. Két alsó tagozatból (Öregfalu és Kisalag) a felsőtagozatból és a 2000-ben elindult a négyosztályos gimnáziumból áll. Igazgatója 2009-ig Tyukász Tamás volt. Manapság az igazgatónő Jekliné Pintér Zsuzsanna. Az intézmény a hazai ökumené egyik legszebb példája. A különböző felekezetű diákok és tanárok igyekeznek megismerni más felekezetű társaik egyházait. Az iskola számára fontos, hogy a diákok jól neveltek, bölcsek, segítőkészek legyenek, és ismerjék, szeressék országukat. Utóbbit Országjáró és Nemzetjáró kirándulásaikkal segítik elő.

Garay János Általános Iskola

Az iskolát 1960-ban 2. számú Általános Iskola néven a Fót Nagyközségi Tanács VB alapította. Az indulás utáni első két évben csak felső tagozat működött. A tanulói létszám ekkor kb. 500 fő volt. Bővebben

Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium

Az iskola 1996-ban alakult. Most a Károlyi-kastély hatalmas ősfás parkjában, a Gyermekvárosban bérli épületét és jelenleg 250 gyerek jár az iskola tizenhárom osztályába és óvodájába. Bővebben

A római katolikus templom

Nevezetességei

Katolikus Szeplőtelen fogantatás templom

Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei lapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti Vigadó mellett a magyar klasszicista építészet legjelentősebb alkotása.

Károlyi-kastély

A Károlyi-kastély a Fóti Gyermekvárosnak (Gyermekközpont) ad otthont. Az épületet szintén Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban, egy régebbi épület felhasználásával.

Fáy Présház

A Fáy Présház a történelemben is jelentős szerepet töltött be. Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos és Deák Ferenc gyakran ellátogatott ide. Ma étterem működik az épületben.

Vörösmarty Művelődési Ház

Vörösmarty kunyhó

A kunyhó reformkori emlékhely 1837-ben építette Fáy András és vendégköre. A legenda szerint Vörösmarty Mihály itt írta meg 1842-ben híres, hazafias érzelmű versét, a Fóti dalt.

Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ (Vörösmarty Művelődési Ház)

A fóti lakosok összefogásával 1932-ben épült a Károlyi István által adományozott telken. A 200 fő befogadására alkalmas nagytermen kívül 5 helyiség áll csoportok rendelkezésére. A Bársony Terem különböző képzőművészeti kiállításoknak ad otthont.

Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán (1903-1979) szobrászművész, restaurátor kisalagi házát élő múzeummá varázsolta, faliképekkel, szobrokkal díszítette szobáit, egy légtérben élt az alkotásokkal. Tudatosan tartotta egyben munkáit, pénzért nem adott el, de képzőművész barátokkal szívesen cserélt műtárgyakat, így otthonát sok festmény és grafika is díszíti. A maga faragta ülőbútor, asztal, szekrény, ajtó is része az állandó kiállításnak. Házát, kertjét és a képzőművészeti alkotásokat 1978-ban Fót Nagyközség Tanácsára hagyta azzal a feltétellel, hogy azt megőrzik és múzeumként üzemeltetik.

Jellegzetességek

Károlyi István Gyermekközpont

A Károlyi család birtokaiból lett átalakítva. A helybéli lakosok gyakran Gyermekvárosként említik. Mindenféleképp érdemes ide ellátogatni egyszer. Tavasszal és nyáron gyönyörű összképet mutat.

A Fóti-tó

Nagy-tó

Legtöbben inkább Fóti-tónak nevezik. A szocializmus idején úttörő tábor működött a környékén. Régen még medencék is üzemeltek a környékén. Fóton jelenleg ez az egy tó amely lehetőséget nyújt fürdésre. A környékén vendéglő és vasútállomás található. Jelenleg a környék sajnos nagyon elhanyagolt, nagy mennyiségű szemét felgyülemlett és az akácfákat is kivágták.

Somlyó-hegy

A Somlyó-hegy neve a hagyománynak köszönhetően maradt fenn, ugyanis magasságát tekintve nem hegy. Már 1952-ben védetté nyilvánították az ott élő csaknem 1500 lepkefaj miatt. Ezek közül a legismertebb a fóti boglárka. Bár ez a "hegy" természetvédelmi terület, mégis motorral, kvaddal embertársaink büntetlenül rombolhatják a természetet. Az itt található védett, illatos vadszegfű, árvalányhaj is hamar el fog tűnni, ha nem tesz semmit sürgősen a város ezügyben.

Csörsz árka

A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz-árok nyomvonala.

Közlekedés

Móricz Zsigmond út

Fót közlekedésével jelenleg súlyos problémák vannak. Dunakeszi felől, Veresegyház felől és Budapest felől rengeteg gépkocsi és teherkocsi halad keresztül Fót belső területein, főútjain. Gyakran keletkezik forgalmi dugó. Elkerülő utakról eddig csak ígéretek születtek, döntés nem.

Útépítés

2003-ban újították fel Fót egyik leghosszabb főútját, a Móricz Zsigmond utat, ami abban az időben nagyon sok fennakadást okozott a közlekedésben. Az ígéretek szerint a megépítéstől kezdve 5 évig szükségtelen felbontani az utat, ám ezt az ígéretet hamar megszegték.

2005. május 12-re 824 méter új aszfaltutat adtak át. Ezek teljesen modern technológiával épültek, az útpadka is kedvezően lett kialakítva, így még biciklivel is könnyű felhajtani rájuk. A következő utcákban lett aszfaltút átadva:

  • Kosztolányi Dezső utca
  • Hegyalja út
  • Juhász Gyula utca
  • Németh Kálmán út
  • Madách utca

Tömegközlekedés

Fóti helyi járat

Fóton belül három különféle tömegközlekedési eszközt vehetünk igénybe. Az első kettő a MÁV és a Volánbusz járatai, a harmadik pedig a helyijárat buszok.

MÁV járatok

A Nyugati pályaudvarról Fótra a MÁV 71-es számú Veresegyház-Vác vonalán juthatunk el. Fóton három vasúti megállóhely van (Fót, Fótújfalu, Fótfürdő). Fót vasútállomás a város délnyugati szélén található. Fótújfalu megállóhely Fótújfalu központja és a Dózsa György út környékén található. Fótfürdő pedig a Nagy-tóval szemben. Fótújfalu megállóhelyet a helybéliek gyakran említik kisállomásként, Fótot pedig nagyállomásként. Fótfürdő megállóhely forgalma viszonylag alacsony. (Itt régen csak nyáron álltak meg a vonatok.)

Volánbusz járatok

Volán járat Mogyoród felől

Azon fóti lakosok, akik a tömegközlekedést igénybe veszik, leginkább a Volánbusz járataival utaznak. Fóton több volánbusz járat is közlekedik, követési idejük viszonylag alacsony. A Budapest, Újpest-Városkaputól közlekedő körjáratok új Volvo 7700 típusú alacsony padlós autóbuszokkal lettek ellátva, így a késések csökkentek. Fótról Volánbusszal a következő helyekre lehet eljutni:

Az utóbbi időkben gyakran váltott ki vitákat, hogy a galgamácsai járatok egy ideje Budapest felé nem állnak meg Fóton. Ennek az az oka, hogy rengeteg utaspanasz érkezett a galgamácsai utasoktól, hogy annak ellenére, hogy a galgamácsai járatok már telve vannak, Fóton is rengetegen szállnak fel a járatokra. Így egy rendelet értelmében máig sem lehet igénybe venni ezeket a járatokat.

Fejlesztések

A legfontosabb fejlesztési terület a történelmi városközpont rendezése, amely már nagyon időszerű. Emellett Fótnak szüksége lenne elkerülő utakra is a Csomád és Mogyoród felől Budapest irányába tartó átmenő forgalom eltereléséhez.

Híres emberek

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. Fót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. a b c https://fot.hu/testvervarosi-kapcsolatok/
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

További információk

Commons:Category:Fót
A Wikimédia Commons tartalmaz Fót témájú médiaállományokat.