„Szilvériusz pápa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: yo:Pópù Silverius |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Pápa infobox| |
{{Pápa infobox| |
||
név= |
név=Szilvériusz pápa| |
||
kép=Silverius.jpg| |
kép=Silverius.jpg| |
||
nagyság=200px| |
nagyság=200px| |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
vége=[[537]]. [[március 11.]]| |
vége=[[537]]. [[március 11.]]| |
||
Előző pápa=[[I. Agapét pápa|I. Agapét]]| |
Előző pápa=[[I. Agapét pápa|I. Agapét]]| |
||
Következő pápa=[[ |
Következő pápa=[[Vigiliusz pápa|Vigliusz]]| |
||
ellenpápa=| |
ellenpápa=| |
||
címer= |
címer= |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[ |
[[Hormiszdasz pápa]] fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan [[Róma]] egyik aldiakónusa lett. Amikor [[I. Agapét pápa]] [[Konstantinápoly]]ban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a [[bizánc]]i császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként [[Theodóra bizánci császárné]] viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a [[monofiziták]]at. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az [[I. Agapét pápa|Agapét]] által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta [[Theodahad keleti gót király]] is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. [[536]]. [[június 8.|június 8-án]] szentelték fel. |
||
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a [[monofiziták|monofizita]] egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, [[ |
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a [[monofiziták|monofizita]] egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, [[Vigiliusz pápa|Vigiliuszt]] ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, [[Vitigis keleti gót király|Vitigis]] az egyházat okolta azért, mert [[Flavius Belisarius]] bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. [[536]] decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy Szilvériusz nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban. |
||
[[Fájl:Silverius2.jpg|200px|balra|bélyegkép| |
[[Fájl:Silverius2.jpg|200px|balra|bélyegkép| Szilvériusz]] |
||
Theodora úgy gondolta, felhasználja a hadvezért tervei megvalósításához, és |
Theodora úgy gondolta, felhasználja a hadvezért tervei megvalósításához, és Vigiliuszt azonnal Rómába küldte. Belisarius felesége, Antonina a császárné hű alattvalója volt, és megpróbálta rávenni férjét Theodora tervének megvalósítására. Miután Belisarius nemet mondott, a császárné egy meghamisított levelet küldött Belisariusnak. A levélben egy titkos egyezmény volt Szilvériusz és Vitiges között. Eszerint a pápa elárulja a bizánciakat és éjszaka titokban megnyitja a város egyik kapuját a gót seregek előtt. [[537]] márciusában a császáriak azonnal elfogták Szilvériuszt, és pápai öltözékétől megfosztva, egy szerzetesi csuhában hajóra rakták, és száműzték Rómából. Ezután a zsinat bizánci nyomásra pápának választotta Vigiliuszt. |
||
Szilvériusz hajója a [[lükia]]i [[Patara|Patarában]] kötött ki, itt tartották fogva a hatalmától megfosztott pápát. Patara püspöke azonban hamarosan rájött az árulásra, és fellebbezett az igazságtalanság ügyében [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császárnál. Bizonyítékai megnyerték a császárt, aki elrendelte Szilvériusz ügyének újratárgyalását Rómában. Az elűzött pápa hajója így hamarosan kikötött Itáliában, [[Nápoly]] környékén. De Vigilius sem tétlenkedett, és felkészült ellenlábasa fogadására. A kikötőből azonnal a [[Tirrén-tenger]] egyik kis szigetére, [[Palmarola|Palmarolára]] hurcolták Silveriust, ahol a kegyetlen bánásmódba [[537]] decemberében bele is halt. Hamvait a szigeten temették el, és onnan soha nem szállították el azt. Évek múltán a szerencsétlen sorsú pápát vértanúnak nyilvánították és szentté avatták. Ünnepét [[június 20.|június 20-án]] tartják. |
|||
==Művei== |
==Művei== |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
{{Pápa|előző=[[I. Agapét pápa|I. Agapét]]| |
{{Pápa|előző=[[I. Agapét pápa|I. Agapét]]| |
||
|következő=[[ |
|következő=[[Vigiliusz pápa|Vigiliusz]]| |
||
|évek=[[536]] – [[537]]|}} |
|évek=[[536]] – [[537]]|}} |
||
A lap 2012. augusztus 12., 21:40-kori változata
Szilvériusz pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
Született | 480 körül, Frosinone Frosinone | ||||
Megválasztása | 536. június 8. | ||||
Pontifikátusának vége | 537. március 11. | ||||
Elhunyt | 537. június 20. (59-60 évesen) Ponza | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvériusz pápa témájú médiaállományokat. |
Szent Szilvériusz (latinul: Silverius), († 537. december 2.) volt az 58. egyházfő a történelem során 536. június 8-tól 537. március 11-ig. Neves papi családból származott, de a feltörő politikai viharok és intrikák hamar elsöpörték a pápai trónról.
Élete
Hormiszdasz pápa fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan Róma egyik aldiakónusa lett. Amikor I. Agapét pápa Konstantinápolyban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a bizánci császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként Theodóra bizánci császárné viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a monofizitákat. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az Agapét által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta Theodahad keleti gót király is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. 536. június 8-án szentelték fel.
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a monofizita egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, Vigiliuszt ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, Vitigis az egyházat okolta azért, mert Flavius Belisarius bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. 536 decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy Szilvériusz nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban.
Theodora úgy gondolta, felhasználja a hadvezért tervei megvalósításához, és Vigiliuszt azonnal Rómába küldte. Belisarius felesége, Antonina a császárné hű alattvalója volt, és megpróbálta rávenni férjét Theodora tervének megvalósítására. Miután Belisarius nemet mondott, a császárné egy meghamisított levelet küldött Belisariusnak. A levélben egy titkos egyezmény volt Szilvériusz és Vitiges között. Eszerint a pápa elárulja a bizánciakat és éjszaka titokban megnyitja a város egyik kapuját a gót seregek előtt. 537 márciusában a császáriak azonnal elfogták Szilvériuszt, és pápai öltözékétől megfosztva, egy szerzetesi csuhában hajóra rakták, és száműzték Rómából. Ezután a zsinat bizánci nyomásra pápának választotta Vigiliuszt.
Szilvériusz hajója a lükiai Patarában kötött ki, itt tartották fogva a hatalmától megfosztott pápát. Patara püspöke azonban hamarosan rájött az árulásra, és fellebbezett az igazságtalanság ügyében I. Justinianus császárnál. Bizonyítékai megnyerték a császárt, aki elrendelte Szilvériusz ügyének újratárgyalását Rómában. Az elűzött pápa hajója így hamarosan kikötött Itáliában, Nápoly környékén. De Vigilius sem tétlenkedett, és felkészült ellenlábasa fogadására. A kikötőből azonnal a Tirrén-tenger egyik kis szigetére, Palmarolára hurcolták Silveriust, ahol a kegyetlen bánásmódba 537 decemberében bele is halt. Hamvait a szigeten temették el, és onnan soha nem szállították el azt. Évek múltán a szerencsétlen sorsú pápát vértanúnak nyilvánították és szentté avatták. Ünnepét június 20-án tartják.
Művei
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Források
- Catholic Encyclopedia
- Enciclopedia Italiana
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X
- Gergely Jenő: A pápaság története
Lásd még
Előző pápa: I. Agapét |
|
Következő pápa: Vigiliusz |