Rákospalota-Újpest vasútállomás

Rákospalota-Újpest vasútállomás
Cím
Ország	Magyarország
Hely	1151 Budapest, XV. kerület, Szilágyi utca 9.
Állomáskategória	II. személyszállítási kategória II. teherszállítási kategória
Állomáskód	PA
UIC állomáskód	5510140
IBNR állomáskód	5501120
Megnyitás	1846. július 15.
Felhasználási terület	vasútállomás
Üzemeltető	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennek	Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások	Istvántelek megállóhely (Budapest-Nyugati pályaudvar, Budapest–Szob-vasútvonal) Rákospalota-Kertváros megállóhely (Vác vasútállomás, Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal) Dunakeszi alsó megállóhely (Vác vasútállomás, Budapest–Szob-vasútvonal)
Időzóna	közép-európai idő
Vasútvonalak
Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal Budapest–Szob-vasútvonal
Szolgáltatások
Vonatok	expresszvonat S70 G70 S71 G71
Elhelyezkedése
Rákospalota-Újpest vasútállomás Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 57″, k. h. 19° 06′ 43″47.5658, 19.112
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákospalota-Újpest vasútállomás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rákospalota-Újpest vasútállomás egy budapesti vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet.

Története

A vasútállomás az 1846. július 15-én megnyílt első magyar vasútvonal (Budapest–Szob-vasútvonal) első Budapesten kívüli állomása volt. Az akkori állomásépület a maihoz képest Vác irányában feljebb épült fel Palota néven. A vasútállomás átadásától kezdődően az új közlekedési lehetőség jelentős hatást gyakorolt Rákospalota község életére. Évekig jelentős kirándulóhellyé vált a község, a Park (ma: Szilágyi) utcában több vendéglő is működött, az ún. Nyaralótelep pedig a Pestről kiköltöző polgárság beépítései nyomán alakult villanegyeddé (a mai Sződliget utca és környéke). Az ide érkező napi négy vonat elevenebb ütemű életet jelentett Rákospalotán. A ma ismert állomásépület 1881-re készült el. 1894-ben nevét az egyre terjeszkedő Újpestre való tekintettel Palota-Újpestre változtatták. 1896-ban az újpesti Árpád út és a rákospalotai Fő út között egy egyvágányos villamos-felüljárót építettek, hogy a Újpest és Palota közötti villamosforgalom akadálymentesen haladhasson át a vasútvonal fölött (az aluljáró fémszerkezetű volt, de faburkolatú, ezért sokan fahídként emlékeznek rá). A villamos-felüljáró – mely közel száz évig „zárta” a vasútállomást annak Nyugati pályaudvar felé eső végén – mellett egy sorompós vasúti átjáró működött a közúti és gyalogosforgalom számára. Az állomás neve még 1905-ben is Palota-Újpest, majd csak 1907-ben olvasható először a ma is használatos Rákospalota-Újpest elnevezés. 1911. szeptember 3-án nyílt meg a Vác–Budapest–Gödöllő villamosított helyiérdekű vasút, melynek egyik végpontja (a nevében szereplő Budapesttel ellentétben) Rákospalotán volt. A vonal magánvasút lévén nem csatlakozhatott a MÁV sínjeihez, ezért a mai Kovácsi Kálmán térnél egy vasúti felüljárón hidalták át a váci vonalat. A felüljáró a második világháború végéig állt, akkor felrobbantották és nem építették újra. A vasútállomás tehát 1911-től a MÁV és a Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő (VBG) Helyi Érdekű Villamos Vasút nevű vasúttársaságok szerelvényeit is fogadta (ennek egy része ma a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal, másik része az 1970-ben megszüntetett Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal). 1944-ben nem csak a helyiérdekű vasút felüljáróját, de a villamosét is felrobbantották a németek, míg a szovjet csapatok a villamosított vasútvonal oszlopait és vezetékeit döntötték ki, így a veresegyházi vonal villamosítása a világháború végén megszűnt. A váci és veresegyházi vonalak (újra)villamosítására az 1970-es évekig várni kellett. A világháborút követően újjáépített villamos-felüljárót 1971-ben bontották le, mert az újravillamosításhoz szükséges űrszelvényt nem tudták biztosítani a vasút számára. A Szob–Párkány vasútvonal – és ezzel Rákospalota-Újpest vasútállomás – újravillamosítását 1971. december 22-én adták át. 1974. november 6-án az Árpád úti felüljárót is átadták, ami az Árpád út és a Hubay Jenő tér között kötötte össze Újpestet Rákospalotával. Ekkor a vasútállomás déli végén (a Fő út – akkor: Dózsa György út) vonalában húzódó közúti átjárót lezárták és a mai napig csak gyalogos forgalom zajlik ott. A vasútvonal korszerűsítésére 1999-ben került sor.

Vasútvonalak

Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:

• Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal
• Budapest–Szob-vasútvonal

Kapcsolódó állomások

A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

• Istvántelek megállóhely
• Rákospalota-Kertváros megállóhely
• Dunakeszi alsó megállóhely

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel

• Busz: 96, 121, 124, 225, 270, 296, 296A
• Villamos: 12, 14

Forgalom

Járat	Útvonal	Gyakoriság
S70	Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Istvántelek – Rákospalota-Újpest – Dunakeszi alsó – Dunakeszi – Dunakeszi-Gyártelep – Alsógöd – Göd – Felsőgöd – Sződ-Sződliget – Vác-Alsóváros – Vác (– Verőce – Kismaros – Nagymaros-Visegrád – Nagymaros – Zebegény – Szob alsó – Szob)	Félóránként, hétvégén éjszaka óránként
G70	Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Rákospalota-Újpest – Dunakeszi – Dunakeszi-Gyártelep – Felsőgöd – Vác-Alsóváros – Vác – Verőce – Kismaros – Nagymaros-Visegrád – Nagymaros – Zebegény – Szob alsó – Szob	Munkanapokon csúcsidőben óránként, szombaton reggel 3 Budapest felé és hétvégén napi 2 pár
S71	Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Istvántelek – Rákospalota-Újpest – Rákospalota-Kertváros – Alagimajor – Fót – Fótújfalu – Fótfürdő – Csomád – Ivacs – Veresegyház – Erdőkertes – Vicziántelep – Őrbottyán – Rudnaykert – Váchartyán – Csörög – Máriaudvar – Vác-Alsóváros – Vác	Óránként
G71	Budapest-Nyugati – Rákospalota-Újpest – Fót – Fótújfalu – Ivacs – Veresegyház – Erdőkertes – Vicziántelep – Őrbottyán – Rudnaykert – Váchartyán – Vácrátót – Csörög – Máriaudvar – Vác-Alsóváros – Vác	Csúcsidőben óránként

További információk

• Rákospalota-Újpest vasútállomás [5510140] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. KTI Nonprofit Kft. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
• Rákospalota-Újpest vasútállomás – Vasútállomások.hu