Pisarovina
| Pisarovina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Pisarovina |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Tomo Kovačić |
| Irányítószám | 10451 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3484 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 14″, k. h. 15° 51′ 30″45.587222°N 15.858333°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 14″, k. h. 15° 51′ 30″45.587222°N 15.858333°E | |
| Pisarovina weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pisarovina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pisarovina (magyarul: Piszárovina[2]) falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bratina, Bregana Pisarovinska, Donja Kupčina, Dvoranci, Gorica Jamnička, Gradec Pokupski, Jamnica Pisarovinska, Lijevo Sredičko, Lučelnica, Podgorje Jamničko, Selsko Brdo, Topolovec Pisarovinski és Velika Jamnička települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 26 km-re délnyugatra a Vukomerići dombok és a Draganići erdő határán található.
Története
[szerkesztés]Pisarovina keletkezéséről egy régi monda közismert. Eszerint azon a helyen, ahol ma a falu áll egykor grófi birtok volt. Ezt történeti források is alátámasztják. Élt itt egy Sara nevű grófkisasszony aki egyszer megbetegedett. A grófi birtok körül számos szőlőhegy volt és Sara szerette a bort. Amikor szolgái borral kínálták azt mondták: "Pij Saro vina!" (azaz igyál bort Sara!). A grófkisasszony a jó bortól meggyógyult. A monda szerint innen származik a falu neve. A történelmi adatok szerint Pisarovina valójában már a 13. században létezett. 1328-ban "Pezariavo" néven szerepel, ebből alakult ki a mai neve. A vidék tényleges központja azonban akkor még nem Pisarovina, hanem Jamnica volt. Itt volt az uradalom és ma is itt van a plébánia központja. Pisarovina csak az uradalom egyik faluja volt és csak a 18. század végén indult fejlődésnek, amikor a közeli Jamnica ásványvízforrását felfedezték. A falunak 1857-ben 209, 1910-ben 329 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 418, a községnek összesen 3697 lakosa volt. Mára Pisarovina halastavainak, kiterjedt tölgyerdőinek, valamint a közeli gyógyfürdőnek köszönhetően a zágrábiak egyik kedvelt pihenőhelye lett.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 209 | 213 | 190 | 297 | 374 | 329 | 327 | 414 | 276 | 360 | 380 | 408 | 405 | 451 | 418 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A pisarovinai halastavakat 1918-ban a Pisarovina és Donja Kupčina közötti mocsaras területből alakították ki mintegy 130 hektáron. Eredeti birtokosa egy olasz grófnő volt, akinek a tavak felé vezető út mellett udvarháza állt, amely azonban megsemmisült. A tavakba pontyot, amurt, fejes domolykót, compót, harcsát, csukát, süllőt telepítettek. Pisarovinán a pihenés mellett a sporthorgászat is nagyon népszerű.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Pisarovina község hivatalos oldala
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ https://historiadomus.blog.hu/2015/03/31/rejtozkodo_magyar_emlekek_karolyvaros_kornyeken
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.