Mindszent

Mindszent
A mindszenti rév
Mindszent címere Mindszent zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád
Járás	Hódmezővásárhelyi
Jogállás	város
Polgármester	Zsótér Károly
Irányítószám	6630
Körzethívószám	62
Népesség
Teljes népesség	6298 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	112,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	59,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 20° 11′ 06″46.525, 20.185
Mindszent Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Mindszent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mindszent témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mindszent (horvátul: Micenta) város Csongrád megyében, a Hódmezővásárhelyi járásban.

Fekvése

Mindszent a Tisza bal partján, a Kurca-patak torkolatánál, változatos felszínű és tagoltságú tájon, Szentes és Hódmezővásárhely között félúton fekszik.

Megközelíthető

Rendhagyó útjelző tábla a kompkikötőnél

• Vonattal a MÁV 130-as számú (Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Kórógyszentgyörgy és Mártély között található.
• Közúton Szegvár, Baks, Barattyos (bekötőút a 45-ös útra) és Mártély felől. Tiszai átkelőhelyén Baks felé komp biztosít átkelési lehetőséget.

Címere

A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a komp átkelés színterét.

Története

A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt.

Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek.

A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.

Leírás a településről a 18. század végén:

"MINTSZENT: Népes magyar falu Csongrád Várm. földes Ura G. Erdődi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szegvárhoz, és Vásárhelyhez is egy mértföldnyire, itten őmlik az Körös vizéből eredett menyhalakkal bővelkedő Kurcza vize a’ Tiszába; földgyeinek egy része homokos, más része pedig fekete, bővelkedik gabonával, marhával, náddal, hallal, vad szárnyas állatokkal, erdeje nints, boraikat esztendeig sem tarthattyák." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Mindszent 1884-től 1925-ig a Tiszántúli járás székhelye volt, majd ennek átnevezése után 1948-ig a Mindszenti járásé.

Római katolikus templom

A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte.

A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus plébánosnak, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság.

A XVIII. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor (1853-1933) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958) Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek.

1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is.

Az Iskolasor

A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.

A Városháza

1928-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet.

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	6990	6889	6560	6270	6322	6298
	2013	2014	2017	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 4,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,4% (26,2% nem nyilatkozott).

Ismert mindszentiek

Itt született

• Kelemen Sándor gyógyszerész, magyar zeneszerző (1882. május 15. – 1944.).
• Korom Mihály politikus, 1966 és 1978 között igazságügy-miniszter (1927. október 9. – Budapest, 1993. október 3.).

Sport

• Mindszenti Mókusok Kézilabda Klub
• Mocorgó UFC
• Mindszenti Sport Club SE
• Mindszenti Lovasklub

Mindszent az irodalomban

• Mindszent az egyik helyszíne és ihletője Móra Ferenc Kultúrfölény című írásának.

Források

• Mindszent története és népélete. Szerk. Juhász Antal. Mindszent, 1996

Külső hivatkozások

• Az Önkormányzat honlapja
• Mindszent az utazom.com honlapján