Lengyel labdarúgó-válogatott

Lengyelország
Lengyel labdarúgó-szövetség
Beceneve(i)	Biało-czerwoni (Fehér-piros) Białe Orły (A fehér sasok)
Szövetség neve	Polski Związek Piłki Nożnej
Konföderáció	UEFA (Európa)
Szövetségi kapitány	Paulo Sousa
Csapatkapitány	Robert Lewandowski
Legtöbb válogatottság	Robert Lewandowski (116)
Legtöbb válogatott gól	Robert Lewandowski (63)
Stadion	Nemzeti Stadion
FIFA-kód	POL
Hazai Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 18. +/- Legmagasabb FIFA-rang 5 (2017. augusztus) Legalacsonyabb FIFA-rang 78 (2013. november) Élő-rang 18 Legmagasabb Élő-rang 2 (1975. október) Legalacsonyabb Élő-rang 55 (1955. augusztus 1998. április)
Első hivatalos mérkőzés
1921. december 18., Budapest, Magyarország Magyarország 1 – 0 Lengyelország
Legnagyobb győzelem
2009. április 1., Kielce, Lengyelország Lengyelország 10 – 0 San Marino
Legnagyobb vereség
1948. június 26., Koppenhága, Dánia Dánia 8 – 0 Lengyelország
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 8 (2018-ig) (Először: 1938) Legjobb eredmény Bronzérmes (1974, 1982)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 3 (2016-ig) (Először: 2008) Legjobb eredmény Negyeddöntő (2016)
Olimpiai játékok
Részvételek 7 (Először: 1924) Legjobb eredmény Aranyérmes (1972)
Az infobox utoljára frissítve: 2017. október 9.

A lengyel labdarúgó-válogatott Lengyelország nemzeti csapata, amelyet a lengyel labdarúgó-szövetség (lengyelül: Polski Związek Piłki Nożnej) irányít.

A lengyel válogatott aranykorszaka a hetvenes években volt. Az 1974-es világbajnokságon a harmadik helyet szerezték meg, miután Brazíliát 1–0-ra legyőzték a bronzmérkőzésen, Grzegorz Lato 7 góljával pedig a gólkirályi címet hódította el. 1982-ben ismét a dobogó harmadik fokára állhattak fel, ekkor Franciaországot sikerült 3–2 arányban legyőzni a harmadik helyért rendezett mérkőzésen.

Az 1972-es müncheni olimpián aranyérmet szereztek, amit 1976-ban, Montréalban és 1992-ben, Barcelonában egy-egy ezüstérem követett.

Európa-bajnokságra először 2008-ban sikerült kijutniuk.

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságot Ukrajnával közösen rendezték meg.

A válogatott története

A kezdetek (1919–1939)

1874–1918 között – amikor a kontinensen fejlődésnek indult a labdarúgás – Lengyelország még csak nem is létezett. A modern lengyel államot 1921-ben alapították, és a nemzeti tizenegy 1921. december 18-án, Budapesten Magyarország ellen játszotta első hivatalos mérkőzését, melyet 1–0-ra elveszített. Az első győzelmükre 1922. május 28-ig kellett várniuk, ekkor Stockholmban győzték le Svédországot 2–1-re.

Lengyelország–Brazília 5–6 (1938)

1937-ben Jugoszláviát 4–0 és 1–0 arányban sikerült kétszer is legyőzniük, így sikeresen vették az 1938-as labdarúgó-világbajnokság számukra előírt két selejtezőmérkőzését. A világbajnokságon Brazíliával találták szembe magukat, és a világbajnokságok történetének egyik legemlékezetesebb mérkőzését játszották. Bár a harmincas években Brazília nem tartozott a legjobb válogatottak közé, mégis erős ellenfélnek számított. Minden szurkoló meglepődött a lengyelek játékstílusán, ami egyedi volt az egész tornán. A rendes játékidőben nem dőlt el a párharc, ezért hosszabbítás következett. A brazilok 6–5-re nyerték a mérkőzést és továbbjutottak, a lengyelek 5 góljából 4-et a Ruch Chorzów játékosa Ernst Willimowski szerzett. A háború kitörése előtti utolsó mérkőzésüket az 1938-as vb ezüstérmesével, Magyarországgal játszották, és meglepetésre 4–2-re megnyerték az összecsapást.

1946–1972

A II. világháború utáni első hivatalos mérkőzésüket 1946. június 11-én játszották Norvégia ellen, Oslóban. A mérkőzés 3–1-es hazai sikerrel zárult. A legnagyobb sikerük ez idő tájt az volt, hogy sikerült legyőzniük a kor egyik legerősebb válogatottját, Csehszlovákiát (3–1).

Történetük legnagyobb vereségét 1948. április 26-án, Dániától szenvedték el (0–8). Az emlékekből felocsúdva 1963. szeptember 4-én a lengyelek 9–0-s verést mértek a norvégokra. Ezen a mérkőzésen debütált a nemzeti együttesben az a Włodzimierz Lubański, aki pályafutása ideje alatt (1963–1980) 75 találkozón 48 gólt szerzett, ezáltal a válogatott legeredményesebb játékosa volt. A 9–0-s rekordot 2009. április 1-jén döntötték meg, amikor San Marinót fektették két vállra egy 10–0-s győzelemmel.

1970. december 1-jén a lengyel futball történelem mindörökre megváltozott. Mindez egy embernek nevezetesen Kazimierz Górskinak volt köszönhető, aki ekkor lett a válogatott szövetségi kapitánya.

A válogatott kétségkívül a hetvenes években élte az aranykorát. Kezdődött mindez az 1972-es müncheni olimpián szerzett aranyéremmel. A döntőben Magyarországot győzték le 2–1-re.

1974-es világbajnokság

Grzegorz Lato (balra)

Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben nem kis meglepetésre Angliát maguk mögé utasították és jutottak ki. A nyitómérkőzésükön Argentínával találkoztak. Nyolc perc elteltével már 2–0-ra vezettek a lengyelek. Grzegorz Lato nyitotta a gólok sorát, majd Andrzej Szarmach duplázta meg az előnyt. A 60. percen az argentinoknak Ramon Heredia révén szépítettek, de rá két percre Lato visszaállította a két gólos különbséget. Carlos Babingtonnak még sikerült betalálni a 66. percen, de mint később kiderült ezzel alakult ki a végeredmény, ami 3–2-es lengyel sikerrel zárult.

A lengyelek ünneplik a brazilok elleni győzelmet 1974-ben.

A következő csoportmérkőzésen nem volt nehéz dolguk, Haiti ellen sima 7–0-s győzelmet arattak. Ezen a mérkőzésen Szarmach 3 alkalommal, míg Lato kétszer volt eredményes. Ezután az olaszokkal találkoztak, akik az előző 1970-es világbajnokság ezüstérmesei voltak. A félidőben Szarmach és Kazimierz Deyna góljaival, 2–0-s lengyel vezetésnél vonultak pihenőre a csapatok és ez egészen így volt a 86. percig, amikor Fabio Capello találatával szépítettek az olaszok. A lengyelek csoportgyőztesként, mindhárom mérkőzésüket megnyerve jutottak tovább a második csoportkörbe, ahol az első találkozójukon Lato góljával a svédeket győzték le 1–0-ra, majd következett Jugoszlávia. A 24. percben büntetőt kaptak és ezt Lato értékesítette. A 43. percben sikerült a jugoszlávoknak kiegyenlíteni, de Lato a 62. percben ismét betalált és eldöntötte a meccset.

1974. július 3-án következett a házigazda, korábbi világbajnok NSZK elleni mérkőzés. A találkozó napján egész nap esett az eső és emiatt meglehetősen mély volt a talaj. A lengyelek szerették volna elhalasztani, de az osztrák játékvezető nem ment bele a halasztásba és a mérkőzés lejátszása mellett döntött. Mindenképp győzni kellett volna a döntőbejutáshoz, azonban az NSZK Gerd Müller 76. percben szerzett góljával jutott be a fináléba. A lengyelek csalódottak voltak, de még hátra volt a bronzmérkőzés, ami Brazília ellen kellett lejátszani. A csodálatos menetelésüket pedig sikerült szépen lezárniuk 1–0-s győzelmet aratva a világbajnoki címvédő ellen. A gólt Lato szerezte, akinek ez már a 7. találata volt és ezáltal kiérdemelte a gólkirályi címet, csapata pedig a harmadik helyen végzett.

1978-as világbajnokság

A selejtezőben Portugáliát megelőzve jutottak ki a világbajnokságra. A tornát a címvédő NSZK ellen kezdték és 0–0-s döntetlennel ért véget a párharc. Grzegorz Lato aztán ott folytatta, ahol négy évvel korábban abbahagyta. Az ő találatával győzték le Tunéziát (1–0). Mexikó ellen szerezte első világbajnoki gólját Zbigniew Boniek és a lengyelek 3–1-re nyertek. A második körben három Dél-amerikai együttessel találkozott Lengyelország. Közülük Argentínával és Brazíliával is megmérkőztek 1974-ben és le is győzték őket, éppen ezért a latin-amerikaiaknak volt miért visszavágniuk. Argentína a későbbi gólkirály Mario Kempes két góljával szerezte meg a két pontot. Peru ellen Szarmach találata döntött (1–0). Brazília ellen játszották utolsó meccsüket a tornán, ahol 3–1 arányban alul maradtak.

1982-es világbajnokság

A legendás Górski-féle válogatott 1982-re jelentősen átalakult, mindössze: Lato, Szarmach, Kusto és Żmuda maradt hírmondónak a 74-es keretből. Ők négyen és a fiatalabb generáció tagjaival kiegészülve vágtak neki a világbajnokságnak. Ez a csapat már az úgy nevezett Zibi által fémjelzett alakulat volt.

A sorsoláskor az A csoportba kaptak besorolást Olaszország, Kamerun és Peru társaságában. Az olaszok ellen egy tiszteletreméltó 0–0-s döntetlennel nyitottak, amit egy ugyancsak gól nélküli döntetlen követett Kamerun ellen. A gólínséget egy gólzáporos győzelem törte meg a harmadik csoportmérkőzésükön. Perut 5–1-re győzték le úgy, hogy mind az 5 gólt különböző játékos szerezte. Latoék így megnyerték a csoportot és továbbjutottak a második körbe. Itt Belgium legjobbjait 3–0 arányban múlták fölül Boniek mesterhármasával, ezután pedig a Szovjetunióval játszottak döntetlent (0–0). A második csoportkört is megnyerve az elődöntőben ismét találkoztak az olaszokkal és ezúttal Paolo Rossi góljaival az azúrkékek diadalmaskodtak, bejutva a világbajnokság döntőjébe. A lengyelek így, akárcsak 1974-ben újból a bronzcsatában voltak érdekeltek, ahol Franciaországot verték meg 3–2-re.

Ez a mérkőzés emlékezetes maradt nem csak azért, mert sikerült megint a harmadik helyen zárniuk, hanem mert ez volt a lengyel labdarúgás eddigi egyetlen aranykorszakának a vége.

1986-os világbajnokság

Az 1986-os labdarúgó-világbajnokság Lengyelország számára az utolsó volt a 20. században. A tornára Belgiummal egyetemben kvalifikálta magát. Az F csoportba kaptak besorolást, ahol Angliát, Portugáliát és Marokkót kapták ellenfélül. Első találkozójuk Marokkóval történt, azzal a csapattal, amely később megnyerte a csoportot. A végeredmény 0–0 lett. Második mérkőzésükön Włodzimierz Smolarek góljával 1–0 arányban győzték le Portugáliát. Harmadik és a továbbjutás szempontjából fontos meccsükön Anglia ellen, Gary Lineker mesterhármasával 3–0-s vereséget szenvedtek, de szerencséjükre Marokkó 3–1-re verte Portugáliát, így a lengyelek is bejutottak a legjobb 16 közé. Ott Brazília várt rájuk és esélyt sem adva sima 4–0-val küldte haza a lengyeleket.

1987–2002

A hetvenes és nyolcvanas évek sikerkorszakai után történt egy kisebb visszaesés. A kilencvenes években nem sikerült egyetlen nagyobb tornára sem kijutni. Legnagyobb eredményük az 1992. évi barcelonai olimpián elért ezüstérem. A döntőben a házigazda spanyoloktól szenvedtek 3–2-es vereséget. Holott nagy reményeket táplált a közvélemény ebbe a csapatba. Wojciech Kowalczyk és Andrzej Juskowiak volt a két legígéretesebb játékos, de különös eredményt nem értek el nemzetközi szinten.

2002-es világbajnokság

A nagy visszatérése a 2002-es világbajnokság alkalmával, Jerzy Engel kapitánysága idején került sor. A Koreai-japán közös rendezésű vb-re csoportját megnyerve elsőként jutottak ki Európából a lengyelek. A világbajnoki csoportok sorsolásakor a D jelzésű négyesbe kerültek a házigazda Dél-Korea, Portugália és az Egyesült Államok mellé. Első mérkőzésükön Dél-Koreával kellett összemérniük az erejüket és 2–0 arányban alulmaradtak. A gyenge kezdést követően a folytatás sem sikerült jobban. Portugáliától 4–0-ra kaptak ki egy meglehetősen sima mérkőzésen, ami azt jelentette, hogy matematikailag is búcsúzni kényszerültek a további küzdelmektől. Utolsó mérkőzésükön sikerült legyőzniük 3–1-re az USA-t.

2006-os világbajnokság

A 2006-os németországi világbajnokságra is sikeresen kijutottak. A sorsolást követően az A csoportba kerültek és már rögtön a világbajnokság nyitónapján bemutatkoztak. Az ellenfél Ecuador volt és kisebb meglepetésre a lengyelek 2–0-s vereséget szenvedtek. Németország ellen a 91 percben veszítették el a találkozót, az egyetlen gólt Oliver Neuville szerezte. Akárcsak négy évvel ezelőtt, már két mérkőzés után eldőlt, hogy nem juthatnak tovább. Az ekkor már ugyancsak kiesőnek számító Costa Rica ellen (2–1) becsületből még begyűjtötték a 3 pontot. A lengyelek mindkét gólját Bartosz Bosacki lőtte, melyre Ronald Gomez válaszolt.

2008-as Európa-bajnokság

Ebi Smolarek 9 gólt szerzett a selejtezőkben

A 2006-os világbajnokság után Leo Beenhakker váltotta Paweł Janast a szövetségi kapitányi poszton és vele kezdte meg a válogatott a 2008-as Európa-bajnokság selejtezőit. A selejtezősorozatot 28 ponttal fejezték be és Portugáliát megelőzve megnyerték a csoportjukat.

Lengyelország története során először jutott ki Európa-bajnokságra, ahol egy csoportba sorsolták a házigazda Ausztriával, Németországgal és Horvátországgal. A németekkel a 2006-os világbajnokságon is egy csoportba voltak és ismét vereséget szenvedtek ellenük. A lengyel születésű Lukas Podolski két góljával nyertek a németek. Ezután Ausztria következett, Bécsben. A 30. percben Roger Guerreiro révén szereztek vezetést. Az osztrákok részéről Ivica Vastić a 93. percben tizenegyesből egalizált és kialakította az 1–1-es végeredményt. A továbbjutáshoz Horvátország ellen egy nagyarányú győzelemre lett volna szüksége a lengyeleknek, azonban ez elmaradt és 1–0-s vereséget szenvedtek. Ráadásul, mivel a csoport másik találkozóján Németország 1–0-ra verte Ausztriát a nagyarányú győzelem is kevés lett volna.

2010-es világbajnokság

A 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben a 3. csoportba kerültek Csehország, Észak-Írország, Szlovákia, Szlovénia és San Marino társaságában. Szlovénia ellen 1–1-es döntetlennel nyitottak, majd San Marinót 2–0-ra, míg Csehországot 2–1-re verték. Három mérkőzés után tehát 7 ponttal álltak, ami nem volt rossz kezdés. A visszaesés a Szlovákia elleni idegenbeli selejtezőn kezdődött. A lengyelek Euzebiusz Smolarek révén a 70. perceben szereztek vezetést, ami egészen a 85. percig tartott. Ekkor Stanislav Šesták egyenlített és rá egy percre a vezetést is megszerezte csapatának. A következő mérkőzésükre Észak-Írországban, Belfastban, a Windsor Parkban került sor. A pálya talaja nem volt a legjobb állapotban, amit bizonyított Michał Żewłakow 61. percben történt hazaadása, amit Artur Boruc szeretett volna visszarúgni a mezőnybe, de az egy göröngyön megpattan a rúgás pillanatában. A kapus így lyukat rúgott a labda pedig a hálóban kötött ki. A végeredmény 3–2 lett az északírek javára. A következő mérkőzésükön San Marino ellen rekordot jelentő 10–0-s sikert könyvelhettek el. Az utolsó négy találkozójukon csak egy döntetlenre futotta Észak-Írország ellen. Vereséget szenvedtek Csehországban, Szlovéniában és hazai pályán Szlovákiától is. A sorozat végén csak San Marinót sikerült megelőzniük. 3 győzelemmel, 2 döntetlennel és 5 vereséggel a lebőgését jelentő 5. helyen végeztek.

2012-es Európa-bajnokság

Lengyelország, 2012

2007. április 18-án Wales fővárosában Cardiffban eldőlt, hogy Lengyelország Ukrajnával közösen fogja rendezni a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságot. Ez volt a 14. kontinenstorna a kupa történetében. A lengyel-ukrán pályázat az olaszt és a magyar-horvát közös pályázatot előzte meg a versenyben. Az Eb csoportjainak sorsolását Kijevben, Ukrajnában tartották 2012. december 2-án. Lengyelország automatikusan az A csoportba került és hozzásorsolták Csehországot, Görögországot illetve Oroszországot. A nyitómérkőzésen Görögország ellen 1–1-es döntetlent játszottak. A vezetést Robert Lewandowski szerezte meg, amit Dimítrisz Szalpingídisz egyenlített ki. A következő találkozón Oroszország ellen léptek pályára. A végeredmény ismét 1–1 lett, de ezúttal a lengyelek kerültek hátrányba. Alan Dzagojev találatára Jakub Błaszczykowski válaszolt. Csehországtól 1–0-s vereséget szenvedtek, ami jelentette, hogy a csoportban a negyedik helyen végeztek és kiestek. Ezt követően a szövetségi kapitány Franciszek Smuda lemondott.

2014-es világbajnokság

A 2014-es világbajnokság selejtezőinek H csoportjában Anglia, Ukrajna és Montenegró mögött a negyedik helyen végeztek. A lejátszott tíz selejtezőből mindössze hármat nyertek meg. Anglia ellen hazai pályán 1–1-es döntetlent értek el.

2016-os Európa-bajnokság

Lewandowski és Milik Írország ellen 2013-ban .

A 2015. december 12-i sorsoláson a 3. kalapból húzták ki a csapatot. A válogatott a C csoportba került, ahol Németországgal, Ukrajnával és Észak-Írországgal kellett megküzdenie.Ukrajnát és Észak-Írországot egyaránt 1-0-ra győzték le, míg Németországgal gól nélküli döntetlent játszottak, így rosszabb gólkülönbségük miatt csoport másodikként jutottak a nyolcaddöntőbe, ahol a svájci válogatottal találkoztak. Jakub Błaszczykowski révén megszerezték az első félidőben a vezetést, a svájciak azonban egyenlítettek Xherdan Shaqiri látványos ollózós góljával. Végül büntetőpárbajban jutottak a legjobb nyolc közé. A negyeddöntőben a Cristiano Ronaldo vezette Portugália következett. Robert Lewandowski már a 2. percben vezetést szerzett, de a portugálok még a szünet előtt egyenlíteni tudtak. Végül újabb büntető párbaj következett, ahol csak Błaszczykowski hibázott, így Portugália jutott a négy közé.

Nemzetközi eredmények

Labdarúgó-világbajnokság

• Bronzérmes: 2 alkalommal (1974, 1982)

Olimpiai játékok

• Aranyérmes: 1 alkalommal (1972)
• Ezüstérmes: 2 alkalommal (1976, 1992)

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés

Világbajnoki szereplés Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1930 Nem indult 1934 1938 Első forduló 11. 1 0 0 1 5 6 1950 Nem indult 1954 1958 Nem jutott be 1962 1966 1970 1974 Bronzérmes 3. 7 6 0 1 16 5 1978 2. csoportkör 5. 6 3 1 2 6 6 1982 Bronzérmes 3. 7 3 3 1 11 5 1986 Nyolcaddöntő 14. 3 1 1 2 1 7 1990 Nem jutott be 1994 1998 2002 Csoportkör 25. 3 1 0 2 3 7 2006 Csoportkör 21. 3 1 0 2 2 4 2010 Nem jutott be 2014 2018 Csoportkör 25. 3 1 0 2 2 5 Összesen 8/21 3. hely 34 16 5 13 46 45

Európa-bajnoki szereplés Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1960 Nem jutott be 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 Csoportkör 14. 3 0 1 2 1 4 2012 Rendező Csoportkör 14. 3 0 2 1 2 3 2016 Negyeddöntő 7. 5 2 3 0 4 2 2020 kijutott Összesen 3/15 - 11 2 6 3 7 9

Olimpiai szereplés

Év	Helyszín	Eredmény	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1896	Athén	Nem volt labdarúgó-torna
1900	Párizs	Nem indult (Lengyelország nem volt független)
1900	Saint Louis
1908	London
1912	Stockholm
1916	Nem rendezték meg az első világháború miatt
1920	Antwerpen	Nem indult
1924	Párizs	1. forduló	1	0	0	1	0	5
1928	Amszterdam	Nem jutott be
1932	Los Angeles
1936	Berlin	4. hely	4	2	0	2	11	10
1940	Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944
1948	London	Nem jutott be
1952	Helsinki	1. forduló	2	1	0	1	2	3
1956	Melbourne	Nem jutott be
1960	Róma	Csoportkör	3	1	0	2	7	5
1964	Tokió	Nem jutott be
1968	Mexikóváros
1972	München	Aranyérmes	7	6	1	0	21	5
1976	Montréal	Ezüstérmes	5	3	1	1	12	5
1980	Moszkva	Nem jutott be
1984	Los Angeles
1988	Szöul
1992	Barcelona	Ezüstérmes	6	4	1	1	14	6
1996	Atlanta	Nem jutott be
2000	Sydney
2004	Athén
2008	Peking
2012	London
2016	Rio de Janeiro
Összesen	7/23	1 aranyérem	28	17	3	8	70	39

Mezek a válogatott története során

A lengyel labdarúgó-válogatott tradicionális szerelése a zászló színeinek megfelelően a fehér mez, piros nadrág és fehér sportszár. A váltómez leggyakrabban piros mezből, piros nadrágból és piros sportszárból áll. A mezen a labdarúgó-szövetség címere mellett az állami címer is jelen van.

1974-es vb

1978-as vb

1982-es vb

1986-os vb

1990

2002-es vb

2006-os vb

2008-as Eb

2009

2012-es Eb

2014

2016-os Eb

Játékosok

Játékoskeret

A 2020–2021-es UEFA Nemzetek Ligájara nevezett 23 fős keret.

Szám Poszt Név Születési dátum / Kor Válogatottság Gólok Klub 22 K Łukasz Fabiański 1985. április 18. (39 éves) 55 0 West Ham United 1 K Wojciech Szczęsny 1990. április 18. (34 éves) 49 0 Juventus 12 K Łukasz Skorupski 1991. május 5. (33 éves) 4 0 Bologna 15 V Kamil Glik 1988. február 3. (36 éves) 79 6 Benevento 13 V Maciej Rybus 1989. augusztus 19. (35 éves) 58 2 Lokomotyiv Moszkva 18 V Bartosz Bereszyński 1992. július 12. (32 éves) 28 0 Sampdoria 5 V Jan Bednarek 1996. április 12. (28 éves) 27 1 Southampton 4 V Tomasz Kędziora 1994. június 11. (30 éves) 21 0 Dinamo Kijiv 24 V Arkadiusz Reca 1995. június 17. (29 éves) 12 0 Crotone 3 V Sebastian Walukiewicz 2000. április 5. (24 éves) 3 0 Cagliari 2 V Paweł Bochniewicz 1996. január 30. (28 éves) 2 0 Heerenveen 25 V Robert Gumny 1998. június 4. (26 éves) 1 0 Augsburg 11 KP Kamil Grosicki 1988. június 8. (36 éves) 80 17 West Bromwich Albion 10 KP Grzegorz Krychowiak 1990. január 29. (34 éves) 75 4 Lokomotyiv Moszkva 20 KP Piotr Zieliński 1994. május 20. (30 éves) 56 6 Napoli 14 KP Mateusz Klich 1990. június 13. (34 éves) 30 2 Leeds United 8 KP Karol Linetty 1995. február 2. (29 éves) 30 2 Torino 6 KP Jacek Góralski 1992. szeptember 21. (32 éves) 17 1 Kajrat Almati 19 KP Sebastian Szymański 1999. május 10. (25 éves) 10 1 Gyinamo Moszkva 21 KP Kamil Jóźwiak 1998. április 22. (26 éves) 9 1 Derby County 16 KP Jakub Moder 1999. április 7. (25 éves) 6 1 KKS Lech Poznań 17 KP Przemysław Płacheta 1998. március 23. (26 éves) 2 0 Norwich City 9 CS Robert Lewandowski 1988. augusztus 21. (36 éves) 116 63 Bayern München (Csapatkapitány) 7 CS Arkadiusz Milik 1994. február 28. (30 éves) 56 15 Napoli 23 CS Krzysztof Piątek 1995. július 1. (29 éves) 15 7 Hertha BSC

Legtöbb válogatottság

Az adatok 2020. november 18. állapotoknak felelnek meg.

Robert Lewandowski

Jakub Błaszczykowski

#	Név	Időszak	Vál.	Gólok
1	Robert Lewandowski	2008–	116	63
2	Jakub Błaszczykowski	2006–	108	21
3	Michał Żewłakow	1999–2011	102	3
4	Grzegorz Lato	1971–1984	100	45
5	Kazimierz Deyna	1968–1978	97	41
6	Jacek Bąk	1993–2008	96	3
	Jacek Krzynówek	1998–2009	96	15
8	Władysław Żmuda	1973–1986	91	2
9	Antoni Szymanowski	1970–1980	82	1
10	Zbigniew Boniek	1976–1988	80	24
	Kamil Grosicki	2008–	80	17
12	Kamil Glik	2010–	79	6
13	Włodzimierz Lubański	1963–1980	75	48
	Grzegorz Krychowiak	2008–	75	4
15	Tomasz Wałdoch	1991–2002	74	2
16	Maciej Żurawski	1998–2008	72	17
17	Piotr Świerczewski	1992–2003	70	1
18	Roman Kosecki	1988–1995	69	19
	Tomasz Kłos	1998–2006	69	6
20	Mariusz Lewandowski	2002–2013	66	5
	Łukasz Piszczek	2007–2019	66	3

Legtöbb gólt szerző játékosok

Az adatok 2020. november 18. állapotoknak felelnek meg.

Robert Lewandowski

Włodzimierz Lubański

#	Név	Időszak	Gólok	Vál.
1	Robert Lewandowski	2008–	63	116
2	Włodzimierz Lubański	1963–1980	48	75
3	Grzegorz Lato	1971–1984	45	100
4	Kazimierz Deyna	1968–1978	41	97
5	Ernest Pol	1955–1965	39	46
6	Andrzej Szarmach	1973–1982	32	61
7	Gerard Cieślik	1947–1958	27	45
8	Zbigniew Boniek	1976–1988	24	80
9	Ernst Willimowski	1934–1939	21	22
	Jakub Błaszczykowski	2006–	21	108
11	Dariusz Dziekanowski	1981–1990	20	63
12	Roman Kosecki	1988–1995	19	69
	Euzebiusz Smolarek	2002–2010	19	47
14	Lucjan Brychczy	1954–1969	18	58
15	Maciej Żurawski	1998–2008	17	72
	Kamil Grosicki	2008–	17	80
17	Józef Nawrot	1928–1935	16	19
	Robert Gadocha	1967–1975	16	62
19	Jacek Krzynówek	1998–2009	15	96
	Arkadiusz Milik	2012–	15	56

Híresebb játékosok

1920-as évek Wawrzyniec Staliński (1922–1928) Józef Nawrot (1928–1935) 1930-as évek Ernst Willimowski (1934–1939) Leonard Piątek (1936–1939) 1940-es évek Gerard Cieślik (1947–1958) 1950-es évek Edward Szymkowiak (1952–1965) Lucjan Brychczy (1954–1969) Ernest Pol (1955–1965) Eugeniusz Faber (1959–1969) 1960-as évek Stanisław Oślizło (1961–1971) Zygfryd Szołtysik (1963–1972) Włodzimierz Lubański (1963–1980) Andrzej Jarosik (1965–1972) Joachim Marx (1966–1975) Robert Gadocha (1967–1975) Kazimierz Deyna (1968–1978) 1970-es évek Jerzy Gorgoń (1970–1978) Lesław Ćmikiewicz(1970–1979) Antoni Szymanowski (1970–1980) Jan Tomaszewski (1971–1981) Grzegorz Lato (1971–1984) Henryk Kasperczak (1973–1978) Andrzej Szarmach (1973–1982) Władysław Żmuda (1973–1986) Paweł Janas (1976–1984) Zbigniew Boniek (1976–1988) Marek Dziuba (1977–1984) Andrzej Iwan (1978–1987) Roman Wójcicki (1978–1989)

1980-as évek Andrzej Buncol (1980–1986) Waldemar Matysik (1980–1989) Włodzimierz Smolarek (1980–1992) Dariusz Dziekanowski (1981–1990) Ryszard Tarasiewicz (1984–1991) Dariusz Wdowczyk (1984–1992) Jan Furtok (1984–1993) Krzysztof Warzycha (1984–1997) Jan Urban (1985–1991) Józef Wandzik (1985–1995) Marek Leśniak (1986–1994) Roman Kosecki (1988–1995) 1990-es évek Wojciech Kowalczyk (1991–1999) Tomasz Wałdoch (1991–2002) Andrzej Juskowiak (1992–2001) Piotr Świerczewski (1992–2003) Jacek Bąk (1993–2008) Jacek Zieliński (1995–2003) Tomasz Hajto (1996–2005) Radosław Kałużny (1997–2006) Jerzy Dudek (1998–2013) Tomasz Kłos (1998–2006) Maciej Żurawski (1998–2008) Jacek Krzynówek (1998–2009) Paweł Kryszałowicz (1999–2004) Tomasz Frankowski (1999–2006) Michał Żewłakow (1999–2011) 2000-es évek Emmanuel Olisadebe (2000–2004) Kamil Kosowski (2001–2009) Euzebiusz Smolarek (2002–2010) Mariusz Lewandowski (2002–2013) Marcin Wasilewski (2002–2013) Dariusz Dudka (2004–2012) Artur Boruc (2004–2016) Jakub Błaszczykowski (2006–) Łukasz Piszczek (2007–) Kamil Grosicki (2008–) Robert Lewandowski (2008–) Kamil Glik (2009–) 2010-es évek Arkadiusz Milik (2012–)

Szövetségi kapitányok

Szövetségi kapitány: Jerzy Brzęczek

Szövetségi kapitányok 1922-től.	Első	Utolsó
Józef Szkolnikowski	1921-03-12	1922-05-14
Józef Lustgarten	1922-05-14	1922-09-03
Kazimierz Glabisz	1923-06-03	1923-11-01
Adam Obrubański	1924-08-10	1924-08-31
Tadeusz Kuchar	1925-07-19	1925-07-19
Tadeusz Synowiec	1925-08-30	1927-06-19
Tadeusz Kuchar	1928-06-10	1928-06-10
Stefan Loth	1928-07-01	1931-10-25
Józef Kałuża	1932-05-29	1939-08-27
Henryk Reyman	1947-06-11	1947-08-31
Andrzej Przeworski	1947-09-14	1947-10-26
Zygmunt Alfus	1948-04-04	1948-09-19
Andrzej Przeworski	1948-10-10	1948-10-17
Mieczysław Szymkowiak	1949-05-08	1949-11-06
Mieczysław Szymkowiak	1950-05-01	1950-10-22
Ryszard Koncewicz	1953-05-10	1956-07-22
Alfred Nowakowski	1956-08-26	1956-08-26
Czesław Krug	1956-10-28	1956-11-16
Henryk Reyman	1957-05-19	1958-10-05
Czesław Krug	1959-05-20	1962-11-28
Wiesław Motoczyński	1963-05-15	1965-11-01
Ryszard Koncewicz	1966-01-05	1966-01-05
Antoni Brzeżańczyk	1966-05-03	1966-07-05
Alfred Nowakowski	1966-09-11	1966-10-22
Michał Matyas	1966-11-17	1967-10-29
Ryszard Koncewicz	1968-04-24	1970-10-25
Kazimierz Górski	1971-05-05	1976-07-31
Jacek Gmoch	1976-10-16	1978-09-06
Ryszard Kulesza	1978-10-11	1980-12-07
Antoni Piechniczek	1981-01-25	1986-06-16
Wojciech Łazarek	1986-10-07	1989-06-03
Andrzej Strejlau	1989-08-23	1993-09-22
Lesław Ćmikiewicz	1993-10-13	1993-11-17
Henryk Apostel	1994-02-09	1995-11-15
Władysław Stachurski	1996-02-19	1996-05-01
Antoni Piechniczek	1996-06-02	1997-05-31
Krzysztof Pawlak	1997-06-14	1997-06-14
Janusz Wójcik	1997-09-06	1999-10-09
Jerzy Engel	2000-01-26	2002-06-14
Zbigniew Boniek	2002-07-15	2002-11-20
Paweł Janas	2003-02-12	2006-06-20
Leo Beenhakker	2006-07-11	2009-09-10
Stefan Majewski	2009-09-17	2009-10-28
Franciszek Smuda	2009-10-29	2012-06-16
Waldemar Fornalik	2012-07-10	2013-10-16
Adam Nawałka	2013-10-26	2018-07-03
Jerzy Brzęczek	2018-07-12

Stadion

A Nemzeti Stadion Varsóban

A Szliéziai stadion 2017-ben

A Chorzówban található Szliéziai stadion volt a lengyel válogatott otthona hosszú időn keresztül. 1956-ban épült és 47,246 ülőhellyel rendelkezik. 1956. október 20-án a Szovjetunió elleni mérkőzést 100,000 néző tekintette meg a helyszínen, ami a mai napig nézőcsúcsnak számít.

Az új Nemzeti Stadion Varsóban épült fel a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra és 58,145 fő befogadására alkalmas. A lengyel válogatott barátságos és selejtező mérkőzéseit ebben a létesítmény rendezik.

Kapcsolódó szócikkek

• Lengyel U21-es labdarúgó-válogatott
• Lengyel női labdarúgó-válogatott

További információk

• A lengyel labdarúgó-szövetség hivatalos honlapja (lengyel és angol nyelven). Polski Związek Piłki Nożnej (PZPN)
• A lengyel labdarúgás honlapja (lengyel nyelven). 90minut.pl
• Lengyelország a FIFA honlapján. FIFA
• Lengyelország az UEFA honlapján. UEFA
• Lengyelország eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2016. december 1. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
• Lengyelország - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján. RSSSF, 2016. november 14. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
• A lengyel labdarúgó-válogatott eredményei. eu-football.info