Ernst Willimowski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernst Willimowski
1936-ban
1936-ban
Személyes adatok
Teljes névErnest Otton Wilimowski
Születési dátum1916. június 23.
Születési helyKatowice, Német Birodalom
Halálozási dátum1997. augusztus 30. (81 évesen)
Halálozási helyKarlsruhe, Németország
Állampolgárság
Magasság172 cm
Testtömeg68 kg
Posztcsatár
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1934–1939Lengyelország Ruch Chorzów86(112)
1939Náci BVS Bismarckhütte?(?)
1939–1940Náci FC Kattowitz?(?)
1940–1942Náci Chemnitzer FC?(?)
1942–1944Náci 1860 München?(?)
1946–1947NSZK Ascota Chemnitz?(?)
1948–1950NSZK FC Augsburg6(3)
1950–1952NSZK Offenburger FV?(?)
1952–1953NSZK FC Singen 0430(16)
1953–1955NSZK VfR Kaiserslautern90(70)
1956–1959NSZK Kehler FV?(?)
Válogatottság
1934–1939Lengyelország Lengyelország22(21)
1941–1942Náci Németország8(13)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Willimowski témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ernst Willimowski (középen a labdával) egy 1937-es Ruch Chorzów–Warta Poznań mérkőzésen

Ernst Otton Wilimowski (Katowice, 1916. június 23.Karlsruhe, 1997. augusztus 30.), lengyel és német válogatott labdarúgó. A lengyel válogatott és a lengyel klubfutball történetének legjobb góllövői közé tartozik. A lengyel válogatott tagjaként részt vett az 1936. évi nyári olimpiai játékokon és az 1938-as világbajnokságon. Miután Lengyelország megszállását követően újra felvette a német állampolgárságot, a német válogatottban is játszott.

Wilimowski volt az első játékos, aki egyetlen világbajnoki mérkőzésen négy gólt szerzett. Az RSSSF szerint összesen több mint 1077 gólt szerzett legalább 688 mérkőzésen, amivel minden idők 14. legnagyobb góllövője.[1]

Az RSSSF szerint ő a legeredményesebb gólszerző egy szezonban hivatalos mérkőzéseken, 45 mérkőzésen szerzett 107 góljával.[2]

Wilimowski alkalmanként jégkorongozott is a Pogoń Katowice csapatában.

Élete[szerkesztés]

A Német Császárságban Kattowitzban (Katowice) Ernst Otto Prandella néven született, és a felső-sziléziai lengyel-német határvidékre jellemző családban nőtt fel. Miután Kelet-Felső-Szilézia 1922-ben Lengyelországhoz került, a Második Lengyel Köztársaság állampolgára lett.

A szülei, Ernst-Roman és Paulina németek voltak. Apja a Német Birodalom katonája volt, és az első világháborúban a nyugati fronton esett el. Édesanyja német óvodába, német általános iskolába járatta,[3] majd kilencéves korában játszott az 1. FC Kattowitzban. Tizenhárom éves korában törvényesen örökbe fogadta mostohaapja, aki lengyel származású volt,[4] és felvette a Wilimowski vezetéknevet. Otthon többnyire németül beszélt, míg a nyilvánosság előtt gyakran a lengyel nyelv sziléziai dialektusát használta. Hivatalosan lengyel állampolgár volt, de magát felső-sziléziai lakosnak vallotta.

Pályafutása[szerkesztés]

Klubcsapatokban[szerkesztés]

Ernest Wilimowskiék családi háza Katowicében

17 évesen a Ruch Hajduki Wielkiehez (ma Ruch Chorzów) szerződött az 1. FC Kattowitz csapatától. Pályafutása során a Ruch színeiben 86 meccsen 112 gólt szerzett (1934-ben és 1936-ban a liga gólkirálya volt), a lengyel válogatottban 22 meccsen 21 gólt szerzett, és 1934-ben, 1935-ben, 1936-ban és 1938-ban lengyel bajnok lett. A második világháború alatt aláírta a náci Volkslistát, és német labdarúgó lett, így német klubokban szerepelt. A következő csapatokban játszott: SG Kassel (1946), SG Merseburg (1946), SG Chemnitz-West (1946–48), SG Babelsberg (1947 – 2 meccs), TSG Arolsen (1947 – 1 meccs), Hamelin 07 (1947), TSV Detmold (1948), BC Augsburg (1948–49 – 6 meccs, 3 gól), francia RC Strasbourg (1949 – 1 meccs), Offenburger FV (1949–1950 és játékos edző is), FC Singen 04 (1950–1951 – 30 meccs, 16 gól) A VfR Kaiserslautern (1951–1955 – 90 meccs, 70 gól) és a Kehler FV, ahol 1959-ben fejezte be labdarúgó-pályafutását.

A válogatottban[szerkesztés]

1934. május 21-én Koppenhágában, Dánia ellen debütált, mindössze 17 évesen és 332 naposan. A válogatottban huszonkét találkozón huszonegy gólt szerzett. Fegyelmi problémák miatt azonban egy évre felfüggesztette a lengyel labdarúgó-szövetség, közvetlenül az 1936-os berlini torna kezdete előtt.

Két évvel később, az 1938-as világbajnokság alkalmából, a Brazília ellen lejátszott meccsen legendás teljesítményt nyújtott: négy gólt szerzett, és tizenegyest harcolt ki a csapatának. Az összecsapás azonban 6-5-re végződött a dél-amerikaiak javára, és Lengyelország kiesett a további küzdelmekből.

A második világháború alatt a német válogatottban játszott. 1941. június 1-jén debütált Románia ellen Bukarestben, és a támadó azonnal két gólt szerzett. Ezt a mérkőzést egy Finnország elleni mesterhármas követte Helsinkiben. 1942. október 18-án Németország 5–3-ra legyőzte Svájcot Bernben Wilimoski négy és Fritz Walter egy góljával.[5]

Utolsó szereplése a német mezben az 1942. november 22-i pozsonyi Szlovákia elleni 5–2-es győzelem alkalmából volt, mivel a német válogatott a világháború miatt már nem játszott barátságos mérkőzéseket.

További sorsa[szerkesztés]

Sírja a Karlsruher Hauptfriedhof temetőben

A háború után Wilimowski, akit a lengyel kormány árulónak tekintett, a kommunista rezsim alatt nem térhetett vissza a szülőföldjére.[6]

Karlsruhe környékén telepedett le, ahol éttermet nyitott. Bár már a 30-as éveiben járt, amikor a szervezett játék újraindult, mégis folytatta pályafutását, amely 1959-ig, 43 éves koráig. A visszavonulása után a feleségével együtt egy ideig éttermet vezetett, majd egy Pfaff varrógépgyárban dolgozott, 1978-ban nyugdíjba vonult.[7]

Az 1974-es németországi világbajnokságon Wilimowski állítólag meg akarta látogatni a Stuttgart melletti Murrhardtban tartózkodó lengyel válogatottat, de a PZPN tisztviselői nem adtak rá engedélyt.

1995-ben a Ruch Chorzów meghívta, hogy jöjjön Felső-Sziléziába, és ünnepelje meg a klub 75. évfordulóját. Wilimowski legidősebb lánya, Sylvia Haarke szerint apja Lengyelországba akart menni, és azt mondta, hogy ha nincs a háború, soha nem hagyta volna el Katowicét. Felesége, Klara azonban akkor beteg volt, és vele kellett maradnia. 1997. augusztus 30-án Karlsruhéban halt meg, négy gyermeket – három lányt (Sylvia, Sigrid és Ulle) és egy fiút, Rainert – hagyva hátra.

Statisztika[szerkesztés]

A válogatottban[szerkesztés]

Válogatott Év Pályára lépések Gólok
POL Lengyelország
1934 5 3
1935 0 0
1936 1 0
1937 4 3
1938 8 10
1939 4 5
Összesen 22 21
Lengyel Szilézia
1934 1 0
1935 1 3
1936 0 0
1937 2 3
1938 1 1
1939 1 0
Összesen 6 7
Harmadik Birodalom Harmadik Birodalom
1941 4 6
1942 4 7
Összesen 8 13

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Klubcsapatokban[szerkesztés]

lengyel Ruch Chorzów
harmadik Birodalom 1860 München

Egyéni[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

Sportinformációk a KS Pogoń Katowice és az SMP jégkorongmérkőzéséről. A Pogoń kiemelkedő játékosa ezen a meccsen: Ernest Wilimowski
  • Ernest Wilimowskinak szokatlan anatómiai rendellenességgel rendelkezett: hat lábujja volt a jobb lábán.[8]
  • Az 1938-as világbajnokság - Brazília - Lengyelország (6:5) meccs után , amelyen Wilimowski négy gólt szerzett, felajánlották neki, hogy pályára lép az egyik brazil klubban, de az eredeti szerződés aláírása ellenére az átigazolás nem történt meg a lengyel aktivisták tiltakozásának eredményeképpen.
  • A futball mellett kapusként is jégkorongozott a Pogoń Katowice színeiben,[9] jól síelt és sakkozott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prolific Scorers Data
  2. One season (official matches). RSSSF
  3. Thomas Urban: Schwarze Adler, weiße Adler. Deutsche und polnische Fußballer im Räderwerk der Politik. Göttingen 2011, p. 30.
  4. Urban, op.cit., p. 31.
  5. Wilimowski nemzetközi mérkőzései
  6. Alex Webber: Here we go! As Poland heads to Qatar, fans will be hoping they recapture the spirit of 1974 (angol nyelven). thefistnews . (Hozzáférés: 2023. május 29.)
  7. Dwie ojczyzny Wilimowskiego (lengyel nyelven). Wprost weekly, 2009. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
  8. Legendy Futbolu: Ruch, volkslista, gra dla Niemiec, czyli Ernest Wilimowski (11) pilkanozna.pl, [archivált erről a címről (2013-09-27)]. [elérés dátuma: 2013-01-09]
  9. Siedem Groszy, 1934, R. 3, nr 30, s. 7. www.dlibra.bs.katowice.pl. (Hozzáférés: 2023. május 29.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernst Wilimowski című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernest Wilimowski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]