Frivaldnádas
Frivaldnádas (Rajecká Lesná) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1413 |
Polgármester | Peter Tarábek |
Irányítószám | 013 15 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | ZA |
Népesség | |
Teljes népesség | 1234 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 31 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 508 m |
Terület | 39,26 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 38′ 07″49.044444°N 18.635278°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 38′ 07″49.044444°N 18.635278°E | |
Frivaldnádas weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Frivaldnádas témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Frivaldnádas (1906-ig Trsztyennafrivald, szlovákul Rajecká Lesná, korábban Fryvald-Lesná) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Trsztyena és Frivald települések egyesítése.
Fekvése
Zsolnától 23 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
Eredeti német származású neve: Freiwald (= szabad erdő). A régi név másik tagja a szláv trst (= nád) főnévből való.
Története
Trsztyena falut a 14. században németek alapították. Első említése 1413-ból származik, amikor Stíbor vajda Trencsén, Beszterce és Zsolna főispánja hű szolgálataiért Walach Mihálynak adományozza. Az oklevél a Frivald család okirat gyűjteményében maradt fenn. A község a lietavai váruradalomhoz tartozott. 1863 és 1900 között Trsztena néven önálló település. Első temploma 1688-ban épült, melynek főoltárán állott a fából készült kegyszobor. 1865-ben a régi templom helyett újat építettek és a szobrot ide hozták át. 1828-ban 6 háza és 324 lakosa volt.
Frivaldot a 14. század elején a német jog alapján alapították. Első említése 1474-ből származik Friwald alakban. A lietavai váruradalom része volt. 1598-ban 30 ház állt a faluban. 1626-ig a lietavai uradalom része, majd 1848-ig a Thurzó család és örököseik birtoka volt. Később a Révayaké. 1720-ban 18 adózó családfője volt. 1784-ben 127 házában 175 családban 949 lakos élt. 1828-ban 116 háza volt 1264 lakossal, akik főként állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint „FRIVALD. vagy Fridvald. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Fridvalszky, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fatskotól, és Regétztől sem meszsze. Legelője hasznos, fája elég, de mivel földgye középszerű, második Osztálybéli.”[2] „TRSTYENA. Szabad puszta Trentsén Várm. a’ Lietavai Uradalomban, Rajaczhoz tartozik.”[2]
Fényes Elek szerint „Frivald, tót falu, Trencsén vmegyében: 1252 kath., 13 zsidó lak. Kath., paroch. templom. Erdeje ennek is szép. F. u. a lietavai uradalom.”[3] „Trsztrenna, tót falu, Trencsén vmegyében, Facskó és Privald közt: 50 kath., 7 zsidó lak., és szép fenyvesekkel. F. u. a lietavai urad.”[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1555, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1214 lakosából 1180 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szűz Mária születése tiszteletére szentelt kegytemploma 1865-ben épült. Kegyszobra 16. századi alkotás. A templom mellett csodás vizű szentkút is található, mely ősi búcsújáróhely. Ünnepe szeptember 8-án van. A templomot 1989-ben II. János Pál pápa basilica minor rangra emelte.
- A templomtól 500 m-re áll a Mennybemenetel temploma, a keresztút 14 stációjával és a Lourdes-i kápolnával, melyet a melegvizes gyógyforrás fölé építettek.
- A falu másik látványossága a Szlovák Betlehem, Jozef Pekara fafaragó mesterműve, melyet 1980 és 1998 között készített. A 8,5 m hosszú, 2,5 m széles és 3 m magas, hársfából faragott alkotás Szlovákia legnevezetesebb épületeit, kastélyait, várait ábrázolja a bibliai Betlehem körül. Az alkotás a világ legnagyobb méretű ilyen fafaragása, a Születés Házának emeletén tekinthető meg.
- A Kofola kóla szlovák üzeme itt működik 1960 óta.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.