Ugrás a tartalomhoz

Budapest kerületei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei. Magyarország fővárosa, Budapest kétszintű önkormányzati rendszerrel rendelkezik, 1994 óta[1] 23 kerületre oszlik, ezeket római számokkal jelölik, emellett közülük 20-nak saját (az önkormányzata által megállapított) neve is van. A kerületeknek saját képviselő-testületük és polgármesterük van, míg a teljes főváros élén a főpolgármester áll, képviselő-testülete a Fővárosi Közgyűlés – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelete alapján a főváros területén történő összehangolt és hatékony helyi önkormányzati feladatellátás érdekében (a kerületi önkormányzatok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörét nem sértve) együttműködik és egyeztetéseket folytat a kerületi önkormányzatokkal (illetve e mellett biztosítja a fővárosi nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit is).

A kerületek főbb adatai táblázatosan

[szerkesztés]

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető.

Kerületszám Önkormányzat hivatalos (ahol van, rövidített, illetve a kerület) neve Polgármester Jelölő szervezetek Népesség
(2022)
[2] 		Terület (km²)
(2022)
[2] 		Népsűrűsége (fő/km²)
(2022)
[2] 		Létrehozásának dátuma
I. Budavári Önkormányzat[3] Böröcz László (2024 –) Fidesz-KDNP 23 685 3,41 6946 1873. november 17.
II. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat[4] Őrsi Gergely
(2019 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 86 567 36,34 2382 1873. november 17.
III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat[5] Kiss László
(2019 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik 124 746 39,70 3143 1873. november 17.
IV.[* 1] Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata[6] Trippon Norbert
(2024 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik 94 391 18,82 5015 1950. január 1.[* 1]
V.[* 1] Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata[7] Szentgyörgyvölgyi Péter
(2014 –) 		Fidesz-KDNP 21 931 2,59 8468 1873. november 17.
VI. Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata[8] Soproni Tamás
(2019 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 35 441 2,38 14 891 1873. november 17.
VII. Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata[9] Niedermüller Péter
(2019 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 48 943 2,09 23 418 1873. november 17.
VIII. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat[10] Pikó András
(2019 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 70 048 6,85 10 226 1873. november 17.
IX. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata[11] Baranyi Krisztina
(2019 –) 		Baranyi Krisztinával Ferencvárosért Egyesület 59 588 12,53 4756 1873. november 17.
X. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat[12] D. Kovács Róbert Antal
(2010 –) 		Fidesz-KDNP 75 628 32,49 2328 1873. november 17.
XI. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata[13] László Imre
(2019 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 141 090 33,47 4213 1934. március 1.[* 2]
XII. Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat[14] Kovács Gergely (2024 –) MKKP 57 295 26,68 2148 1940. július 1.[* 2]
XIII. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat[15] Tóth József
(1994 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 122 973 13,44 9150 1938. június 15.[* 2]
XIV. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata[16] Rózsa András (2024 –) Momentum 118 705 18,13 6547 1935. június 15.[* 2]
XV. Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota,Pestújhely, Újpalota Önkormányzat[17] Cserdiné Németh Angéla
(2018 –) 		Momentum-DK-Jobbik-MSZP-Párbeszéd-LMP 77 091 26,94 2862 1950. január 1.
XVI. Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzata[18] Kovács Péter
(2006 –) 		Fidesz-KDNP 73 270 33,51 2187 1950. január 1.
XVII. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Az önkormányzat élt törvény adta lehetőségével, így a kerület elnevezése az SzMSz szerint:
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente[19]

Horváth Tamás
(2019 –) 		Fidesz-KDNP 84 922 54,82 1549 1950. január 1.
XVIII. Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata[20] Szaniszló Sándor
(2019 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 99 400 38,60 2575 1950. január 1.
XIX. Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata[21] Gajda Péter
(2006 –) 		Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 56 507 9,38 6024 1950. január 1.
XX. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata[22] Szabados Ákos
(1998 –) 		független 63 512 12,18 5210 1950. január 1.
XXI. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata[23] Borbély Lénárd
(2014 –)[24] 		Borbély Lénárd Csapata 70 442 25,75 2736 1950. január 1.
XXII. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata[25] Karsay Ferenc
(2014 –) 		Fidesz–KDNP 56 534 34,25 1651 1950. január 1.
XXIII. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata[26] Bese Ferenc
(2019 –) 		független 22 633 40,77 555 1994. december 11.
Megjegyzések
  1. ↑ a b c 1950-ig a Belváros viselte a IV. kerületszámot.
  2. ↑ a b c d A kerület tényleges működésének kezdete, bár működésének kereteit az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre (kihirdetve: 1930. május 29.)
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

A kerületek története

[szerkesztés]

1873 és 1930 között

[szerkesztés]

1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották).

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

1930 után

[szerkesztés]

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését. Az újonnan alakított kerületek nevet is kaptak, amelyek azonban nem mentek át a köztudatba, a második világháború után nem használták őket (XI. Szentimreváros, XII. Mátyáskirályváros, XIII. Magdolnaváros, XIV. Rákosváros). Az addig Lipótvárosnak nevezett V. kerületet 1937-ben átnevezték Szentistvánvárosra, de az ottani lakosoknak nem tetszett a változás, a második világháború után ismét a Lipótváros nevet használták.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 után

[szerkesztés]

1950. január 1-jén Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből (Pest megye majd csak február 1-jével alakul meg) hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

  • IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.) és Rákospalota területéből Istvántelek
  • XV. kerület: Rákospalota m.v. (Istvántelek kivételével) és Pestújhely nagyközség (nk.)
  • XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
  • XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
  • XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
  • XIX. kerület: Kispest m.v.
  • XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
  • XXI. kerület: Csepel m.v.
  • XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

A nevekről

[szerkesztés]

A 2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról[27] és az 1994. évi XLIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról[28] alapján Budapest főváros közigazgatási területe a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre (ami 2013 óta nem tartozik egyetlen kerülethez sem[29]) és a következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.

A kerületek számozással történő megnevezése Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével létrejött Budapest alapításáig nyúlik vissza. A főváros választó- és közigazgatási kerületei a következők voltak:[30]

Választókerületek: I. Vár, Tabán, Krisztinaváros; II. Víziváros és Halászváros; Országút; III. Újlak és Óbuda a Császárfürdővel; IV. Belváros; V. Lipótváros és a Margitsziget; VI. Terézváros: Király utca – Városligeti fasor – Körönd melletti út – Erzsébet út által szétválasztott bal vagyis északi része; VII. Terézváros: Király utca – Városligeti fasor – Körönd melletti út – Erzsébet út által szétválasztott jobb vagyis déli része a Kerepesi út nyugati vonaláig eső Rákosfalvával s a többi külsőségekkel; VIII. Józsefváros; IX. Ferencváros és Kőbánya.
Közigazgatási kerületek: I-VII-ig a választókerületek szerint; VIII. a Józsefváros addigi belterülete; IX. Ferencváros; X. Kőbánya Józsefváros külterületével.

A főváros kerületei, mint közigazgatási területek méretükben és számukban is többször változtak. A különböző megnevezések, amik egy része hajdani településekre utal, vagy uralkodók iránti tiszteletből keletkeztek (például a IX. kerületnél Ferencváros, amit Pest déli külvárosaként 1792. december 4-én, I. Ferenc király trónra lépésekor „kapott”), nem mind voltak hivatalos megnevezések. Az első reformra 1930-ban került sor, de a kerületszámozások rendszerét ekkor sem sikerült megdönteni. 1950-ben Nagy-Budapest kialakításakor – bár szándék ekkor is volt az alternatív megnevezésre – a közigazgatási területek és azok szerveinek (önkormányzatok, akkor tanácsok) hivatalos megnevezései csupán a számok maradtak. Az 1990-es években újra rendezték a főváros városrészeit. 1994 óta a törvény lehetőséget ad a kerületi képviselő-testületeknek, hogy a „fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését”, így nevükben alternatív vagy hagyományos neveket is megjeleníthetnek.[31][32][33][27][29][34][35]

Városrészek

[szerkesztés]
Bővebben: Budapest városrészeinek listája

Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl. Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma[mikor?] 203 városrésze van.

A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan hivatalosan egyetlen városrészből a VI. és a VII. kerületek állnak, amelyeket kizárólag Terézváros és Erzsébetváros alkotnak.

Margitsziget városrész 2013. július 20. óta nem tartozik egy kerülethez sem. A Margit-sziget a főváros közvetlen igazgatása alá került.[27]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 145 éves a Főváros Archiválva 2021. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Press77 Magazin, 2018. november 28.)
  2. ↑ a b c https://nepszamlalas2022.ksh.hu/
  3. ↑ Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzata, (kozadat.budavar.hu, 2019. november 28.)
  4. ↑ Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, (masodikkerulet.hu, 2020. december 22.)
  5. ↑ Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról, (or.njt.hu, hozzáférés: 2022. január 4.)
  6. ↑ Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról, (ujpest.hu, 2019)
  7. ↑ Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (III. 11.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról a 10/2012. (II.13), az 5/2013. (II.21.) és a 8/2014. (III.24.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben, (belvaros-lipotvaros.hu, hozzáférés: 2022. január 4.)
  8. ↑ Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelet
  9. ↑ Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2020. (IX. 24.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról, (Jogtár)
  10. ↑ Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2014. (XI.06.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, (jozsefvaros.hu, 2014. november 6.)
  11. ↑ Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzata 2015., (ferencvaros.hu, hozzáférés: 2022. január 4.)
  12. ↑ 3/2009. (II. 20.) Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzati rendelet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról
  13. ↑ Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 34/2014. (XII. 22.) XI.ÖK rendelet
  14. ↑ 13/2013. (IV. 30.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. Kt. rendelet a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 28/2013. (X. 4.), a 16/2014. (V. 20.), a 25/2014. (VII. 3.), a 28/2014. (XI. 19.), az 5/2015. (III. 3.), a 12/2015. (IV. 28.), a 21/2015. (VI. 26.), a 24/2015. (IX. 28.), a 33/2015. (XII. 22.), a 12/2016. (VII. 12.), a 19/2016. (XII. 20.), a 8/2017. (II. 27.), a 16/2017. (V. 22.), a 33/2017. (IX. 27.) a 35/2017. (XI. 14.), 42/2017. (XI. 17.) és a 49/2017. (XII. 20.) rendelettel)., (hegyvidek.hu, hozzáférés: 2022. január 4.)
  15. ↑ Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, (budapest13.hu, hozzáférés: 2022. január 4.)
  16. ↑ Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Polgármestere 1/2021. (IV. 13.) normatív utasítása a Zuglói Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 2/2021. (V. 03.) számú utasítással Archiválva 2022. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, (zuglo.hu, hozzáférés: 2022. január 4.)
  17. ↑ Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata Jegyzőjének 30/2020. (XI. 16.) számú UTASÍTÁSA Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalotai Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról Archiválva 2022. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, (bpxv.hu, hozzáférés: 2022. január 4.)
  18. ↑ 44/2020 Javaslat Budapest XVI. kerületi Polgármesteri. Hivatal új Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására, (bp16.hu, 2020. március 3.)
  19. ↑ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2019. (X. 22.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról, (Hatályos: 2021. július 1., or.njt.hu, hozzáférés: 2022. február 15.)
  20. ↑ Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 42/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Archiválva 2022. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Hatályos: 2021. december 14., bp18.hu, hozzáférés: 2022. február 15.)
  21. ↑ Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének 465/2021. (IX.30.) normatív határozata a Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódásáról, létszámáról, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről, (Hatályos: 2021. szeptember 30., uj.kispest.hu, hozzáférés: 2022. február. 15.)
  22. ↑ Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata Archiválva 2022. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Hatályos: 2021. július 1., pesterzsebet.hu, hozzáférés: 2022. február 15.)
  23. ↑ 25/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Archiválva 2022. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Hatályos: 2021. június 14., csepel.hu, hozzáférés: 2022. február 15.)
  24. ↑ Borbély Lénárt önéletrajza hozzáférés: 2024. június 20.
  25. ↑ Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának képviselő-testülete, 10/2015. (IV.20.) önkormányzati rendelet, budafokteteny.hu - Hatályos: 2021. február 24. (hozzáférés: 2022. február. 26.)
  26. ↑ Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat Archiválva 2022. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Hatályos: 2020. január 7., soroksar.hu, hozzáférés: 2022. február 15.)
  27. ↑ a b c 2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról, Jogtár
  28. ↑ 1994. évi XLIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról, (Jogtár)
  29. ↑ a b Wenszky Nóra: Az eltűnt Szugló nyomában (nyest.hu, 2014. november 27.)
  30. ↑ Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873 - 1873. október 25-én tartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, (library.hungaricana.hu)
  31. ↑ 1994. évi XLIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról. 2. § (2). Jogtár (1994-es közlöny állapot)
  32. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  33. ↑ Gergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai (337-349. o.), – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás; Tanulmányok Budapest Múltjából 30., library.hungaricana.hu - 2002.
  34. ↑ Wenszky Nóra: A régi-új Újbuda és társai (nyest.hu, 2014. december 4.)
  35. ↑ Wenszky Nóra: Az önkormányzatok elnevezése problémája? (nyest.hu, 2014. december 12.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_kerületei&oldid=27495257”