Bozóky István (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bozóki István szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bozóky István
Bozóky István mint a Győri Nemzeti Színház főrendezője, 1963
Bozóky István mint a Győri Nemzeti Színház főrendezője, 1963
Életrajzi adatok
Született 1921. január 30.
Budapest[1]
Elhunyt 2001. május 27. (80 évesen)
Budapest[1]
Házastársa Barta Mária (h. 1945–2001)
Élettárs Demjén Gyöngyvér
Gyermekei 1. Bozóky Mária Zsuzsanna (1951–)[2]
2. Herold Ágnes (Bozóky Virág) (1970–2017)
Díjai
További díjak

IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bozóky István témájú médiaállományokat.

Bozóky István (Budapest, 1921. január 30.[3]Budapest, 2001. május 27.), névváltozata: Bozóki István, magyar színész, rendező, színházigazgató, dramaturg.

Életpályája[szerkesztés]

Az Országos Egyesületi Színészképző Iskola elvégzése után a Madách Színházban, majd 1945-től a Vígszínházban szerepelt. 1946-ban a Nemzeti Színház, majd ezt követően 1949-től az Ifjúsági Színház színésze volt. 1950-től a Miskolci Déryné Színház, a jelenlegi Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, 1954-től a Madách Színház főrendezője volt. 1956-ban külföldre távozott. Hazatérése után a Madách Színházba került, de az emigráció miatt nem dolgozhatott a fővárosban, így a győri Kisfaludy Színház tagja lett. Egy év után került a Veszprémi Petőfi Színházba, majd a Szegedi Nemzeti Színházba. 1969-től az Irodalmi Színpad, majd a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1976-tól szabadfoglalkozású színész volt, nem tartozott társulathoz. 1980-ban megbízták a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapításával, s négy évig igazgatta a teátrumot.

Színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 59.[4]

  • Gyárfás MiklósÖrkény István: Zichy palota (Kék Mihály)
  • Molière: Misanthrope (Philinte)
  • Bertolt Brecht: Koldusopera (Bicska Maxi)
  • Shaw: Tanner John házassága (Tanner John)
  • Füst Milán: Máli néni (Egy vezérigazgató)
  • Arthur Miller: Salemi boszorkányok (Francis Nurse)
  • Balázs Béla: Mozart (Arco gróf)
  • Bíró Lajos: Felszállott a páva (Ibonics, jegyző)
  • Molière: Tudós nők (Ariste)
  • Kornyejcsuk: Ukrajna sztyeppéin (Sztyepan)
  • Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat (Író)
  • Shaw: Sosem lehet tudni (Valentin dr.)
  • Illyés Gyula: Az ozorai példa (Csapó Vilmos nemzetőrőrnagy)
  • Kornyejcsuk: A nagy műtét (Platon Krecsit, sebész)
  • Howard Fast: Harminc ezüstpénz (Fuller)
  • Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (Hamlet)
  • Sólyom László: Értünk harcoltak (Pálos detektív)
  • Grigorij Rosal–Abilda Tazsibájev: Dzsomárt szőnyege (Ajáz)
  • Csizmarek Mátyás: A borjú (Rendőr)
  • Pjotr Andrejevics Pavlenko: Boldogság (Voropájev Alexej Venyiaminovics)
  • Borisz Lavrenyov: Amerika hangja (W. Kidd)
  • Shaw: Caesar és Cleopatra (Caesar)
  • Salamon Pál: Méz a kés hegyén (Akadémikus)
  • Katona József: Bánk bán (Biberach)
  • Gyárfás Miklós: Játszik a család (Koltay)
  • Hubay Miklós: Akik ifjú szívekben élnek (Az apa)
  • Tennessee Williams: Múlt nyáron hirtelen (Dr. Czurkowicz)
  • Jean Giraudoux: Bellaci Apollo (De Bellac)
  • Déry Tibor: Szembenézni (Kakukháza)
  • Kiss Károly: Minden hatalmat! (Savinkov)
  • Devecseri Gábor: Bikasirató (Társalgó)
  • Vas István: Római rablás (Az utas)
  • Somlyó György: A bírák könyvéből (Öregember)
  • Georg Büchner: Woyzeck (Doktor)
  • Györe Imre: Orfeo szerelme (Orfeo)
  • Babits Mihály: Laodameia (Iphiklos)
  • Örkény István: Egyperces novellák
  • Kőszegi Ábel: Töredék
  • Marin Drzic: Dundo Maroje (Hugó)
  • Jurij Bondarev: A part (Ditzmann)
  • Shaw: Pygmalion (Henry Higgins)
  • Sam Shepard: Szerelem bolondja (Öreg)
  • George Bernard Shaw: Szent Johanna (Védő)
  • Miből élnek itt az emberek?
  • Békeffi IstvánStella Adorján: Janika (Elemér)
  • William Shakespeare: III. Richárd (London lord mayorja)
  • Heltai Jenő: A néma levente (Galeotto Marzio)
  • Peter Shaffer: Játék a sötétben (Schuppanzigh, villanyszerelő)
  • Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus (Pyramus)
  • Molnár Ferenc: Liliom (Dr. Reich)
  • Beaumarchais: Figaro házassága (Figaro, Almaviva gróf inasa)
  • Neil Simon: Hotel Plaza (Pincér)
  • Szomory Dezső: Szabóky Zsigmond Rafael (Nagypapa)
  • Zágon IstvánNóti Károly: Hyppolit, a lakáj (Makáts, főtanácsos)

Színházi rendezései[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 54.

  • Huszka Jenő: Mária főhadnagy (József Színház Állatkerti Színpada - 1955)
  • Sós György: Pettyes (Fővárosi Operettszínház - 1955)
  • Lev Tolsztoj: Anna Karenina (Kaposvári Csiky Gergely Színház - 1963)
  • Robert Thomas: Nyolc nő (Vidám Színpad - 1964)
  • George Bernard Shaw: Az orvos dilemmája (Vígszínház - 1965)
  • Gyárfás Miklós: Játszik a család (Pesti Színház - 1970)
  • Kertész Ákos: Névnap (Veszprémi Petőfi Színház - 1975)
  • Molnár Andrea–Bozóky István: Meseóra (Pécsi Nemzeti Színház - 1979)
  • William Somerset Maugham: Imádok férjhez menni (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház - 1984)
  • Lyle Kessler: Ne hagyj el! (Újpesti Színház - 1995)[5]

Miskolci Nemzeti Színház[szerkesztés]

  • Gorkij: Ellenségek (1950)[6]
  • Borisz Leontyijevics Gorbatov: Apák ifjúsága (1951)
  • Beaumarchais: Figaro házassága (1951)
  • Mihajlov–Szamojlov: Titkos háború (1951)
  • Massz–Cservinszkij: Havasi kürt (1952)
  • Jaroslav Klíma: A szerencse nem pottyan az égből (1952)
  • William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (1953)
  • Csizmarek Mátyás: Bújócska (1954)
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1954)

Madách Színház[szerkesztés]

Győri Kisfaludy Színház[szerkesztés]

Petőfi Színház[szerkesztés]

  • Darvas Szilárd–Királyhegyi Pál: Lopni sem szabad (1963)
  • Friedrich Dürrenmatt: Ötödik Frank (1963)

Szegedi Nemzeti Színház[szerkesztés]

  • Viktor Rozov: Úton (1965)
  • Anton Pavlovics Csehov: Három nővér (1966)
  • Kövesdi Nagy Lajos: Szegény kis betörő (1966)
  • Illés Endre–Vas István: Trisztán (1966)
  • Nádasi László: Házasságról szó sem lehet! (1967)
  • Kövesdi Nagy Lajos: Szegény kis nyomozó (1967)
  • Katona József: Bánk bán (1968)
  • Paul Hindemith: Mathis, a festő (1968)
  • Eliot: Koktél hatkor (1968)
  • Gyárfás Miklós: Játszik a család (1969)
  • Henrik Ibsen: Peer Gynt (1969)

Irodalmi Színpad[szerkesztés]

  • Hubay Miklós: Lélekzetvisszafojtva (1970)
  • Hubay Miklós: A Szfinx, avagy búcsú a kellékektől (1970)
  • Hegedüs Géza: Versenyt a szelekkel (1972)
  • Kaposy Miklós: Ó, Éva, Éva... (1974)
  • Karinthy Frigyes: Az ezerarcú lélek (1974)

Kecskeméti Katona József Színház[szerkesztés]

  • Henri Meilhac–Ludovic Halévy: A gerolsteini nagyhercegnő (1975)
  • Schwad–De Sylva: Diákszerelem (1975)
  • Beaumarchais: Figaro házassága (1976)

Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház[szerkesztés]

Filmszerepei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek, televíziós sorozatok[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1949 Veronai szerelmesek Sandrini Charles Dechamps 1972
1959 A púpos (1. szinkron) Peyrolles Jean Le Poulain 1970
1962 Az utcák emlékeznek n. a. n. a. 1964
1965 A rózsák háborúja Richárd, York hercege Donald Sinden 1970
1968 Furcsa pár[7] (1. szinkron) Roy David Sheiner
1985 Szuperhekusok Tanney rendőrfőnök C. B. Seay 1989

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  2. Bozóky István (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2019. február 28.)
  3. szerint január 20.
  4. 2010. október 19-i lekérdezés
  5. Utolsó rendezése
  6. Első rendezése
  7. A szinkron 1970-ben készült, és a hazai mozikban 1971. november 11-én mutatták be.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]