Királyhegyi Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyhegyi Pál
Született 1900. december 27.
Budapest
Elhunyt 1981. augusztus 7. (80 évesen)
Budapest
Foglalkozása író
újságíró
humorista
forgatókönyvíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegyi Pál témájú médiaállományokat.

Királyhegyi Pál (Budapest, 1900. december 27. – Budapest, 1981. augusztus 7.) magyar író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró.

Királyhegyi Pál sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető A-18-17

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten, a VII. kerületben született, izraelita vallású családban, Királyhegyi Jenő és Himler Berta gyermekeként.[1] Budapesten a Horánszky utcai reáliskolába járt, ahol osztálytársával, Kálnay Ferenccel szerkesztette a Diákhumor című hetilapot, [2] amelyet a tanári kar a tanárokat ért kritikák miatt hamarosan betiltott.[3] A rajztanárral való nézeteltérése miatt végül átkerült a Belvárosi Reálba,[4] ahol 1918-ban érettségizett. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a honvédelem érdekében beállt a Vörös Hadseregbe, a 28-as rohamszázadba került,[5] harcolni azonban már nem volt lehetősége, a kommün bukása miatt. Horthy Budapestre való bevonulása után nem kívánt Magyarországon maradni, így elhatározta, hogy az Amerikai Egyesült Államokba emigrál. Bécsbe ment egy ismerősével együtt[6], majd Triesztbe utaztak tovább. „Trieszt: gyönyörű. Triesztszag, csigaszag, halszag, tengerszag. Mindenféle jó szagok voltak, csak nem volt egy vasunk sem, és ezért hol éheztünk, hol koplaltunk, felváltva.”[6] Mivel a kikötővárosban ekkoriban több tízezer munkanélküli volt, Királyhegyiék nemigen találhattak munkát. Barátja végül hazament, Királyhegyi azonban kitartott elképzelése mellett, mivel volt Amerikában rokona, nagybátyja, Himler Márton.[7] Egy helyi kocsmában megismerkedett Vidor Károly színésszel, akivel egy ideig együtt lakott, és dolgozott, előbb megismerkedési helyükön, majd a tengerparton hordárként.[8] Megismerkedtek egy magyar tiszttel, aki egy Amerikába tartó hajó fenekén elrejtette őket.[9] A közel egy hónapos út után megérkeztek New Yorkba.[10]

Az Amerikai Egyesült Államokban magyar nyelvű újságokba írta cikkeit, és alkalmi munkákból élt. Előbb statisztált Hollywoodban, majd forgatókönyveket írt.

Hazatérése után a Pesti Napló munkatársa lett. Cikkei emellett – többek között – a Színházi Életben és az Új Időkben jelentek meg. 1938-ban a Daily Telegraphnál dolgozott.

1944-ben deportálták Auschwitzba, 1945-ben térhetett haza. 1946-tól a budapesti kabaréknak írt jeleneteket. Humoreszkjei a Ludas Matyiban és a Képes Figyelőben jelentek meg. 1951-ben kitelepítették Adácsra. 1952-től a pesti kabaré újra játszotta jeleneteit.

Könyvei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felfelé a lejtőn (1958)
  • Hogyan viseljük el szerelmi bánatunkat?!...[11] (1975)
  • Első kétszáz évem c. önéletrajzi könyvéből Maár Gyula készített filmet (1985).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1038-1039. o. ISBN 963-05-6806-3
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Királyhegyi Pál. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
  • Vasváry Ödön: Lincoln's Hungarian Heroes - Lincoln magyar hősei. Washington, Amerikai Magyar Református Egyesület, 1939. (1988)