Királyhegyi Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Királyhegyi Pál
Született 1900. december 27.
Budapest
Elhunyt 1981. augusztus 7. (80 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író
újságíró
humorista
forgatókönyvíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegyi Pál témájú médiaállományokat.

Királyhegyi Pál (Budapest, Erzsébetváros, 1900. december 27.[1][m 1] – Budapest, 1981. augusztus 7.) magyar író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró.

Királyhegyi Pál sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető A-18-17

Élete[szerkesztés]

Családja[szerkesztés]

Budapesten, a VII. kerületben született zsidó családban Királyhegyi Jenő (1873–1956) és Királyhegyi Jenőné Himmler (más írásváltozatban Himler) Berta (1871–1943) gyermekeként.[1] Öccse dr. Királyhegyi Róbert (1909–1992), orvos. Anyai nagybátyja Himler Márton.

Fiatalkora[szerkesztés]

Budapesten a Horánszky utcai reáliskolába járt, ahol osztálytársával, Kálnay Ferenccel szerkesztette a Diákhumor című hetilapot,[2] amelyet a tanári kar a tanárokat ért kritikák miatt hamarosan betiltott.[3] A rajztanárral való nézeteltérése miatt végül átkerült a Belvárosi Reálba,[4] ahol 1918-ban érettségizett. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a honvédelem érdekében beállt a Vörös Hadseregbe, a 28-as rohamszázadba került,[5] a Tanácsköztársaság bukása miatt azonban harcolni már nem volt lehetősége.

Felnőttként[szerkesztés]

Horthy Budapestre való bevonulása után nem kívánt Magyarországon maradni, így elhatározta, hogy az Amerikai Egyesült Államokba emigrál. Egy ismerősével együtt Bécsbe ment,[6] majd Triesztbe utaztak tovább. „Trieszt: gyönyörű. Triesztszag, csigaszag, halszag, tengerszag. Mindenféle jó szagok voltak, csak nem volt egy vasunk sem, és ezért hol éheztünk, hol koplaltunk, felváltva.”[6] Mivel a kikötővárosban ekkoriban több tízezer munkanélküli volt, Királyhegyiék nemigen találhattak munkát. Barátja végül hazament, Királyhegyi azonban kitartott elképzelése mellett, mivel volt Amerikában rokona, nagybátyja, Himler Márton.[7] Egy helyi kocsmában megismerkedett Vidor Károly színésszel, akivel egy ideig együtt lakott, és dolgozott, előbb megismerkedési helyükön, majd a tengerparton hordárként.[8] Megismerkedtek egy magyar tiszttel, aki egy Amerikába tartó hajó fenekén elrejtette őket.[9] A közel egy hónapos út után megérkeztek New Yorkba.[10]

Az Amerikai Egyesült Államokban volt pincér, liftesfiú, nyúlbőrgyári munkás, banki alkalmazott, és magyar nyelvű újságokba írta cikkeit. Alkalmi munkákból élt. Statisztált Hollywoodban, majd forgatókönyveket írt.

1931-ben tért haza. A Pesti Napló munkatársa lett. Cikkei emellett – többek között – a Színházi Életben, a Pesti Naplóban és az Új Időkben jelentek meg. 1938–1941 között Angliában élt, a Daily Telegraphnál dolgozott.

1944-ben deportálták Auschwitzba.

„...és hamarosan repültem hazafelé, sürgős volt az utam, nehogy lekéssem az auschwitzi gyorsot.”

– K.P.

1945-ben térhetett haza. 1946-tól a budapesti kabaréknak írt jeleneteket. Humoreszkjei a Ludas Matyiban és a Képes Figyelőben jelentek meg. 1951-ben kitelepítették Adácsra. 1952-től a pesti kabaré újra játszotta jeleneteit. 1956-ban Amerikába ment, később visszatért hazájába, és 1981-ben Budapesten halt meg.

Könyvei (válogatás)[szerkesztés]

Emléktáblája egykori lakhelyén (VII. ker., Hársfa utca 40)

Filmjei[szerkesztés]

Első kétszáz évem c. önéletrajzi könyvéből Maár Gyula készített filmet (1985).

Bon mot[szerkesztés]

Állítólag tőle származik:

„Akinek van humora, mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes.”

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Magyar Életrajzi Lexikon tévesen 1909-et jelöli meg a születés dátumául.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1038–1039. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Királyhegyi Pál. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Királyhegyi Pál témában.

Nyomtatott anyag[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Bp. 1939–2002.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Tarsoly Kiadó, Bp. 2001.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Enciklopédia Kiadó, Bp. 1997
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Magvető, Bp. 1989.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Magyar Nemzeti Filmarchivum, Bp. 2005.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Bp. 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd. 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Bp. 2002.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp. 1994.
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Bp. 2004.
  • Vasváry Ödön: Lincoln's Hungarian Heroes. Lincoln magyar hősei. Amerikai Magyar Református Egyesület, Washington. 1939.

Online anyag[szerkesztés]