Királyhegyi Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyhegyi Pál
Született 1900. december 27.
Budapest
Elhunyt 1981. augusztus 7. (80 évesen)
Budapest
Foglalkozása író
újságíró
humorista
forgatókönyvíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegyi Pál témájú médiaállományokat.

Királyhegyi Pál (Budapest, 1900. december 27.[1][m 1] – Budapest, 1981. augusztus 7.) magyar író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró.

Királyhegyi Pál sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető A-18-17

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten, a VII. kerületben született, izraelita vallású családban, Királyhegyi Jenő és Himler Berta gyermekeként.[1] Budapesten a Horánszky utcai reáliskolába járt, ahol osztálytársával, Kálnay Ferenccel szerkesztette a Diákhumor című hetilapot, [2] amelyet a tanári kar a tanárokat ért kritikák miatt hamarosan betiltott.[3] A rajztanárral való nézeteltérése miatt végül átkerült a Belvárosi Reálba,[4] ahol 1918-ban érettségizett. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a honvédelem érdekében beállt a Vörös Hadseregbe, a 28-as rohamszázadba került,[5] a kommün bukása miatt azonban harcolni már nem volt lehetősége. Horthy Budapestre való bevonulása után nem kívánt Magyarországon maradni, így elhatározta, hogy az Amerikai Egyesült Államokba emigrál. Bécsbe ment egy ismerősével együtt[6], majd Triesztbe utaztak tovább. „Trieszt: gyönyörű. Triesztszag, csigaszag, halszag, tengerszag. Mindenféle jó szagok voltak, csak nem volt egy vasunk sem, és ezért hol éheztünk, hol koplaltunk, felváltva.”[6] Mivel a kikötővárosban ekkoriban több tízezer munkanélküli volt, Királyhegyiék nemigen találhattak munkát. Barátja végül hazament, Királyhegyi azonban kitartott elképzelése mellett, mivel volt Amerikában rokona, nagybátyja, Himler Márton.[7] Egy helyi kocsmában megismerkedett Vidor Károly színésszel, akivel egy ideig együtt lakott, és dolgozott, előbb megismerkedési helyükön, majd a tengerparton hordárként.[8] Megismerkedtek egy magyar tiszttel, aki egy Amerikába tartó hajó fenekén elrejtette őket.[9] A közel egy hónapos út után megérkeztek New Yorkba.[10]

Az Amerikai Egyesült Államokban magyar nyelvű újságokba írta cikkeit, és alkalmi munkákból élt. Előbb statisztált Hollywoodban, majd forgatókönyveket írt.

Hazatérése után a Pesti Napló munkatársa lett. Cikkei emellett – többek között – a Színházi Életben és az Új Időkben jelentek meg. 1938-ban a Daily Telegraphnál dolgozott.

1944-ben deportálták Auschwitzba, 1945-ben térhetett haza. 1946-tól a budapesti kabaréknak írt jeleneteket. Humoreszkjei a Ludas Matyiban és a Képes Figyelőben jelentek meg. 1951-ben kitelepítették Adácsra. 1952-től a pesti kabaré újra játszotta jeleneteit.

Könyvei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felfelé a lejtőn (1958)
  • Hogyan viseljük el szerelmi bánatunkat?!...[11] (1975)
  • Első kétszáz évem c. önéletrajzi könyvéből Maár Gyula készített filmet (1985).

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Magyar Életrajzi Lexikon tévesen 1909-et jelöli meg a születés dátumául.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1038-1039. o. ISBN 963-05-6806-3
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Királyhegyi Pál. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
  • Vasváry Ödön: Lincoln's Hungarian Heroes - Lincoln magyar hősei. Washington, Amerikai Magyar Református Egyesület, 1939. (1988)