A Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklóstól 7 km-re nyugatra fekszik, Borzont és Bucsin tartozik hozzá. Átszeli a Békény patak, amely a falu határánál a Maros folyóba ömlik. A falu az ország leghidegebb pontja, ahol már többször mértek -30 °C alatti hideget.
Gyergyóalfalu keletkezésének idejét és elnevezésének eredetét máig nem sikerült pontosan tisztázni sem írásos, sem más bizonyítékok segítségével. Az írásos bizonyítékok hiányában is megállapítható, hogy a falu jóval 1200 előtt keletkezhetett, hiszen templomkapujának feliratán szerepel az 1213-as év. Az 1332—1337. évi pápai tizedjegyzékben nem a gyergyószéki települések elnevezései, hanem a tizedet fizető papok nevei vannak feltüntetve. Első irásos említése viszonylag későn, az 1567. évi 25 dénáros dézsmajegyzékben fordul elő. Ebben Alfalu 44 portával szerepel.
Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a pünkösdicsíksomlyói búcsút, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. A más településekről csatlakozók megadták a gyergyóalfalviaknak azt az előjogot, hogy mindig ők álljanak a búcsús körmenet élén, hiszen az ő papjuknak köszönhetően maradt katolikus Csík és Gyergyó vidéke. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucsin-tetőig. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája és liceumja van. A trianoni békeszerződésigCsík vármegye gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 4957 lakossal büszkélkedhet.
Románia
é. sz. 46° 42′, k. h. 25° 30′Koordináták: é. sz. 46° 42′, k. h. 25° 30′
.svg){kind=small}
