Ugrás a tartalomhoz

Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-
vasútvonal
Vonalszám:24
Hossz:42,5 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal témájú médiaállományokat.
24 Zalabér-Batyk felé
Zalaszentgrót
Zalaudvarnok
Zalaszentlászló
Gyülevész
Zala folyó
Kehida-Kustány
Zalacsány
Bókaháza
Zalahosszúfalu
Zalaapáti
Zala folyó
Sármellék
kiágazás a Sármelléki Repülőtér felé
a hivatalos bejárhatóság határa
26b Tapolca felé
Zala folyó
30 Nagykanizsa felé
Balatonszentgyörgy
30 Székesfehérvár felé

A Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal a MÁV egy egyvágányú, nem villamosított mellékvonala volt a Zalai-dombságban.

Története

[szerkesztés]

A térségben az első vasútvonal tervét Lewicki Antal mérnök készítette 1847-ben. Eszerint a Sopront Nagykanizsával összekötő vasútvonal Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalabér-Zalaszentgrót-Zalavár-Nagykanizsa útvonalon épült volna ki, és Komárvárosban (ma Zalakomár része) csatlakozott volna az egyidejűleg kiépítendő Buda-Zágráb-Fiume vasútvonalhoz, mellyel Nagykanizsáig közösen haladt volna. A tervet annak idején elfogadták, mégsem valósult meg.[1]

Az észak-déli irányú, dombvidéki jellegű vasúti mellékvonalat a Zalavölgyi HÉV társaság építette. A 42,5 km hosszú vonalat 1895. december 15-én[2] (egyes források szerint 1893. október 24-én[3]) adták át a forgalomnak. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. A vasút a Dunántúli HÉV Zalaszentgrót állomásától indult, majd a Zala folyó völgyében haladva Balatonszentgyörgyön a Déli Vasút vasúthálózatához csatlakozott. A Zalavölgyi HÉV társaság később beleolvadt a Dunántúli HÉV társaságba. Érdekesség, hogy az 1900-as évek elején tervben volt, hogy a Szombathely-Rum vasútvonalat Kám-Csipkerek-Baltavár irányába meghosszabbítva Türjénél összekötik a balatonszentgyörgyi vonallal, létrehozva ezzel egy Szombathely-Balaton vasutat. A tervet 1909. február 11-én részletesen ismertették a Sárvári Járás című lapban. Pénzhiány miatt azonban ez sosem valósult meg, noha még az 1920-as, sőt az 1960-as években is többször elővették a régi tervet. A Szombathely-Rum és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy vasútvonalak 1974-es bezárásával azonban végleg lekerült a napirendről.

Közelmúlt

[szerkesztés]

A régi vasútvonal középső, 31 km hosszú Sármellék-Zalaszentgrót szakaszán az áruforgalma 1962-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő tendenciát mutatott. A középső vonalszakaszt 1974. május 25-ével szüntették meg,[4] a vasúti pályát később felszedték.

A SármellékBalatonszentgyörgy közötti 11 km hosszú vonalszakasz további üzemeltetését az ide települt szovjet katonai repülőtér tette indokolttá. Sármellékig megmaradt az azóta bozóttal benőtt vasúti pálya. A ma már polgári célokra hasznosított repülőteret Hévíz-Balaton Nemzetközi Repülőtérnek nevezik.

2018-2022 között az M76-os autóút építése idején a fenékpusztai elágazás közelében a vonal párhuzamos szakaszának maradványait alkalmassá tették a nyíltvonali rakodásra.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. Vasúti Lexikon A-tól Z-ig, 128. oldal, (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-108-978-9)
  4. Vasúthistória évkönyv 2002., Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában