Balatonszentgyörgy–Tapolca-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonszentgyörgy-Tapolca vasútvonal
A HÉV típusterv alapján épült Keszthelyrégi állomását ábrázoló képeslap
A HÉV típusterv alapján épült Keszthely
régi állomását ábrázoló képeslap
Strecke der Balatonszentgyörgy–Tapolca-vasútvonal
 Vonalszám: régen 30b, ma 26b
 Vonal: Balatonszentgyörgy–Tapolca
 Hossz: 35 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Feszültség: Balatonszentgyörgy és Keszthely
között 25 kV 50 Hz ~
 Maximális sebesség: 80 km/h
BSicon STR.svg 30 Székesfehérvár felé
BSicon BHF.svg 0 Balatonszentgyörgy
BSicon ABZlf.svg 1 30 Nagykanizsa felé
BSicon WBRÜCKE.svg Zala folyó
BSicon eABZlf.svg 3 régi Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal,
BSicon STR.svg Zalaszentgrót felé
BSicon HST.svg 4 Fenékpuszta mh.
BSicon BHF.svg 10 Keszthely
BSicon HST.svg 12 Alsógyenes mh.
BSicon HST.svg 14 Gyenesdiás mh.
BSicon BHF.svg 16 Vonyarcvashegy
BSicon eHST.svg 18 Balatonszentmihály mh. (megszűnt)
BSicon HST.svg 20 Balatongyörök mh.
BSicon HST.svg 22 Becehegy mh.
BSicon BHF.svg 25 Balatonederics
BSicon eHST.svg 27 Nemesvita mh. (megszűnt)
BSicon HST.svg 31 Raposka mh.
BSicon ABZlg.svg 29 Székesfehérvár felé
BSicon BHF.svg 35 Tapolca
BSicon STR.svg 26 Ukk felé

A Balaton nyugati részén fekvő Balatonszentgyörgy-Tapolca vasútvonal a MÁV régen 30b számú, ma 26b[forrás?] számú vasútvonala. Az egyvágányú vasútvonal Keszthelyig fővonalnak minősül, illetve eddig van villamosítva.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A Keszthelyvidéki HÉV társaság által épített vasútvonal a Déli Vasúttársaság Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa-vasútvonalának Balatonszentgyörgy állomásától indult. A Balaton akkori legnagyobb városáig, Keszthelyig tartó 9,7 km hosszú vonalat 1888. szeptember 27-én nyitották meg.[1] A vasútvonal felépítményét 20 kg/fm tömegű, „n” jelű sínekből építették, a legnagyobb, 50 m hosszú hídja a Zala folyó felett épült.

A társaság később, 1902-ben megkezdte a vonal bővítését. A Tapolcáig történő hosszabbítást 1903. július 7-én adták át a forgalomnak[2], így a vasútvonal hossza 35 km-re növekedett. A második vonalszakasz felépítményét már 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből építették, a régi szakaszon a felépítményt talpfa sűrítéssel megerősítették. Az újabb szakaszon 10 tonna, a régin 9 tonna tengelyterhelést engedélyeztek. A társaság vasútvonalát a Déli Vasút üzemeltette.

A vasút Tapolcán csatlakozott az 1891-ben átadott Tapolca–Ukk-vasútvonalhoz. 1909-ben pedig elkészült a MÁV észak-balatoni vasútja, amelyet szintén Tapolcáig tartott.

Közelmúlt [szerkesztés]

A vasútvonalon 1990-ben készült el a felsővezeték Balatonszentgyörgy és Keszthely állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon Balatonszentgyörgy és Türje között, valamint Nemesvita megállóhelyet is bezárták.

Források [szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 85. és 238. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 166. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)

Külső hivatkozások [szerkesztés]