Ununoktium
|
||||||
| Általános | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | ununoctium, Uuo, 118 | |||||
| Elemi sorozat | vsz. nemesgázok | |||||
| Csoport, periódus, mező | 18, 7, p | |||||
| Megjelenés | ismeretlen, vsz. színtelen | |||||
| Atomtömeg | (293) g/mol | |||||
| Elektronszerkezet | [Rn] 5f14 6d10 7s2 7p6 (radon alapján vsz.) |
|||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 32, 18, 8 | |||||
| Halmazállapot | v.sz. gáz | |||||
| CAS-szám | 54144-19-3 | |||||
| Hivatkozások | ||||||
Az ununoktium a periódusos rendszer 118. eleme. 1999-ben egyszer már bejelentették a létrehozását. Akkor azonban csak egyetlen atomról volt szó, de azzal kapcsolatban is kiértékelési pontatlanságokat találtak, így vissza kellett vonni a bejelentést.
Egy 2006-os bejelentés szerint az ununoktium ideiglenes nevű elemnek ezer órás kísérletben három atomját hozta létre Dubnában egy a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriummal együttműködő csoport. Ebből a célból a 98-as rendszámú kalifornium 249-es tömegszámú izotópját bombázták a 20-as rendszámú kalcium legközönségesebb, 48-as tömegszámú izotópjának az ionjaival, így az ununoktium 297-es tömegszámú izotópja jött létre.
Az ununoktium 0,9 milliszekundumos felezési idővel, alfa-bomlással a 116. elem (ideiglenes nevén ununhexium) már ismert 293-as tömegszámú izotópjára, újabb alfa-bomlással a 114. elem 289-es tömegszámú izotópjára, majd egy harmadik alfa-bomlással a 112. elem 285-ös tömegszámú izotópjára bomlott. Ez a bomlási sor meggyőzően azonosítja az újonnan létrejött mesterséges elemet. Hosszú felezési ideje azt mutatja, hogy a 118. elem még a stabilitás szigetéhez tartozik.
Az új elem kémiai tulajdonságait nem volt mód vizsgálni, de a fizikusok arra számítanak, hogy ez az elem a radon után következő nemesgáz lehet. Hogy az új elem végleges nevet kapjon, arra még sokat kell várni. Jelenleg az először 1996-ban előállított 112. elem az utolsó, amelynek már végleges neve van (kopernícium). A mostani kísérletet nehéz lesz máshol reprodukálni, mert jelenleg a dubnai gyorsító az egyetlen a világon, amelyen berendezkedtek radioaktív céltárgyak kezelésére.
Az ununoktium már a hatodik olyan elem, amelyet a dubnai nehézion-gyorsítón hoztak létre először, ezen belül az ötödik, amelyet a Livermore Laboratóriummal együttműködésben állítottak elő.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Index.hu, 2006. október 17.
Lásd még [szerkesztés]


