Tordy Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hungarikusz Firkász (vitalap | szerkesztései) 2021. április 11., 23:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Magánélete: Semmit nem ad a szócikkhez, egyébként sem a magánéletének a része.)
Tordy Géza
A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele
A Rivalda sorozatban
Csigó László felvétele
Életrajzi adatok
Született1938. május 1. (86 éves)
Budapest
Elhunyt2024. március 30. (85 évesen)[1]
Pályafutása
Aktív évek1956
Híres szerepeiBaradlay Jenő
A kőszívű ember fiai
Vándordiák
A Tenkes kapitánya
Díjai
Kossuth-díj1991
Jászai Mari-díj1970, 1977
Kiváló művész1988
Érdemes művész1980
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008)

Tordy Géza IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordy Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tordy Géza (Budapest, 1938. május 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a halhatatlanok társulatának örökös tagja.

Pályája

Bár felvették a Színművészeti Főiskolára, 1956-ban nem indítottak osztályt, így főiskolát nem végzett.[2]

Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte, ahol akkoriban Zách János volt az igazgató, a színházban Németh Antal dolgozott rendezőként.[2]

1957-ben két évre Szegedre szerződött, ahol olyan színészek mellett játszott, mint Kátay Endre, Kovács János, Lakky József vagy Domján Edit. Versényi Ida, Komor István és Horvai István rendezéseiben dolgozott a két esztendőben.[2]

1959-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja lett.

1963–1967 között a Madách Színház társulatának tagja volt. 1967-ben visszatért a Vígszínházba.

1982-től évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak.

1992-ben a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője lett, itt dolgozott 1995-ig.[3]

1995 és 2012 között a Budapesti Kamaraszínház főrendezője.[3]

Karaktere romantikus és modern hősök megformálásban egyaránt jól érvényesül. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye.

1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2008 júniusában a Nemzet Színésze címet kapta a grémium választása alapján (az elhunyt Raksányi Gellért helyére került).

Szakmai pályáján legfontosabb mesterének Várkonyi Zoltánt tartja, akivel a Vígszínházban és filmen dolgozott hosszú évekig.[4]

Magánélete

Első feleségétől született fia.[2][5] Tímár Éva színésznőtől született nagyobbik lánya, Rita (1977).[6][7] Kisebbik lányának édesanyja civil volt.[6] A nyarakat tihanyi nyaralójában tölti.[2]

Színházi feladataiból

Színművészként

Rendezőként

  • Adáshiba
  • A csütörtöki hölgyek
  • A miniszter félrelép
  • A vörös postakocsi
  • Amerikai Elektra
  • Az aranyember
  • Az élő holttest
  • Az ifjúság édes madara (dramaturgként is)
  • Az öreg hölgy látogatása
  • Boldogtalan hold
  • Egerek és emberek
  • A vágy villamosa
  • Furcsa pár
  • Liliom
  • Lola Blau
  • Mirandolina
  • Othello, a velencei mór
  • Pillantás a hídról
  • Spencer
  • Amadeus
  • A nagy Romulus
  • Bolond szél

Filmszerepei

A mozivásznon szintén erőteljes jelenség: alakítását romantikus távlatok, az ösztönök és érzékek vad, mégis kontrollált bemutatása jellemzi. Meggyőzően alakította Baradlay Jenőt A kőszívű ember fiai filmadaptációjában. Olyan filmalkotásokban játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Húsz óra, a 80 huszár, a Klapka légió, az 1990-es Édes Anna, a Világszám!, illetőleg legutóbb az S.O.S. Szerelem! c. filmben láthatta a közönség. A Honfoglalás című, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőtlen fogadtatású magyar filmben az Árpádot alakító Franco Nerót szinkronizálta.

Díjai

Egyéb

Népszerű szinkronszínész. Fontosabb filmjeiben (Keresztapa, Az utolsó tangó Párizsban) gyakran volt Marlon Brando magyar hangja. Több alkalommal szinkronizálta Gérald Philipet, Jack Nicholsont, Robert De Nirót, Anthony Hopkinst, Kevin Kline-t, James Caant, Burt Reynoldsot, Gene Hackmant, és Angelina Jolie édesapjának, az Oscar-díjas Jon Voightnak, valamint Robin Williamsnek is gyakori szinkronhangja.

Szinkronszerepei

Cím Év Szerep A szinkronizált színész
Térden állva jövok hozzád 1964 Gianni Traimonti Gianni Morandi
Ikrek 1988 Julius Benedict Arnold Schwarzenegger
A halál ötven órája 1965 Kiley Kiley Henry Fonda
A régi nyár 1970 báró Pataky Miklós Hans Wahlgren
Petrocelli 1974 Tony Petrocelli ügyvéd Barry Newman
Dühöngő bika 1980 Jake La Motta Robert De Niro
Mégis kinek az élete? 1981 Ken Harrison Richard Dreyfuss
Éjszakai Rohanás 1988 Jack Walsh Robert De Niro
Családi ügy 1989 Jesse Sean Connery
Holt költők társasága 1989 John Keating Robin Williams
Tortúra 1990 Paul Sheldon James Caan
Menekülés az éjszakába 1995 Freddy Gale Jack Nicholson
Esthajnalcsillag 1996 Garrett Breedlove Jack Nicholson
Good Will Hunting 1997 Sean Maguire Robin Williams
Blöff 2000 Abraham Denovitz („Avi kuzin”) Dennis Farina
Minden végzet nehéz 2003 Harry Sanborn Jack Nicholson
Az utolsó adás 2006 Guy Noir Kevin Kline
Viharsziget 2010 Dr. Jeremiah Naehring Max von Sydow
A rítus 2011 Lucas atya Anthony Hopkins
Thor 2011 Odin Anthony Hopkins
The Walking Dead 2011 - 2014 Hershel Greene Scott Wilson

Cd-k, hangoskönyvek, rádiójátékok

  • Hemingway: Az öreg halász és a tenger
  • Mikrofon a gomblyukban (1961)
  • Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
  • Vidor Miklós: Fej, vagy írás? (1961)
  • Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
  • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
  • Mikszáth: Az öreg Dankó bácsi (1962)
  • Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
  • Kékesdi Gyula: Új élet küszöbén (1964)
  • Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
  • Solymosi Ottó: Autó az iskola előtt (1964)
  • Hemingway: Álmok városa (1965)
  • Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja (1966)
  • László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
  • Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
  • Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
  • László Anna: Árhullámok (1973)
  • Vészi Endre: Földszint és emelet (1974)
  • Balzac: Éva lánya (1975)
  • Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
  • Irodalmi séta Prágában (1975)
  • Jan Milcak: Macska (1975)
  • Simonffy András: A világlecsó (1976)
  • Courteline: Családi jelenet (1977)
  • Prosper Mérimée: Az etruszk váza (1980)
  • Dennis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
  • Michael Gossein: Csak még egy kérdést (1981)
  • Don Haworth: Csütörtök esti epizód (1982)
  • Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (1983)
  • Dino Buzzati: A nagy képmás (1984)
  • Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
  • Zilahy Lajos: Tűzmadár (1991)
  • Bulgakov: Színházi regény (1992)
  • Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
  • Vidor Miklós: Nyári játékok (1994)
  • Lét s nemlét, írók, irodalom (1995)
  • Németh László: Az írás ördöge (1995)
  • Az Önök tudósítója: Ernest Hemingway (1999)
  • Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)

Jegyzetek

  1. Meghalt Tordy Géza, 2024. március 30.
  2. a b c d e Pécsi Nemzeti Színház - Beszélgetés Tordy Gézával. www.pnsz.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  3. a b Színház, Nemzeti: Tordy Géza | Nemzeti Színház. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  4. http://www.borsonline.hu/celeb/megrazo-vallomast-tett-tordy-geza/108166
  5. http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/tordy-geza-erre-a-rovid-idore-maradok-maganyos-farkas/m8rc7vt
  6. a b Tordy Géza mesél idióta instrukciókról és katasztrofális magánéletéről (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
  7. Tímár Éva egy csodának köszönheti a lányát - nlc.hu (magyar nyelven), 2020. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
  8. Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték - István. [2015. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  9. Színház.net 44. oldal
  10. Őrült nők ketrece repertoár. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
  11. Tordy Géza a Pesti Magyar Színház színpadán – A konyha kulisszatitkai Archiválva 2017. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyvjelzomagazin.hu

Források

További információk