Rátz Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rátz Jenő
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1938. május 14. – november 15.
ElődRőder Vilmos
UtódBartha Károly
Katonai pályafutása
Csatái

Született1882. szeptember 20.
Nagybecskerek
Elhunyt1952. január 21. (69 évesen)
Budapest
PártMagyar Megújulás Pártja

Foglalkozás
  • politikus
  • katonatiszt
A Wikimédia Commons tartalmaz Rátz Jenő témájú médiaállományokat.

Vitéz nagylaki Rátz Jenő (Nagybecskerek, 1882. szeptember 20.Vác, 1952. január 21.[1]) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes, felsőházi elnök, országgyűlési elnök.[2][3]

Élete

A nemesi származású nagylaki Rátz család sarja. Ősapja, nagylaki Rácz István, 1625. május 25.-én szerzett nemességet Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől.[4] Édesapja, nagylaki Rátz Jakab (1845-1931)[5] édesanyja, Novák Cecília volt.

Az első világháborúban a fronton harcolt, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején visszavonult a szolgálattól, majd 1920-tól belépett a Nemzeti Hadseregbe. 1922-től a honvéd hadiiskolában tanított, majd 19281930 között a vezérkar főnökségen teljesített szolgálatot. 1923-ban ezredessé, 1930-ban tábornokká, 1936-ban altábornaggyá léptették elő.

19351936 között a vezérkari főnök helyettese, 1936 október 1-jétől honvéd vezérkari főnök lett. 1938-ban gyalogsági tábornokká léptették elő, majd még ugyanebben az évben honvédelmi miniszter lett az Imrédy-kormányban. A kormány bukása után 1938-tól 1944-ig országgyűlési képviselő volt. A Magyar Megújulás Pártjának pártvezérhelyettese és a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség elnöke.

1944. március 22-étől július 19-éig miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter volt a Sztójay-kormányban. Emiatt a háború után háborús főbűnösként népbíróság elé állították, majd a Sztójay Döme nevével fémjelzett perben golyó általi halálra ítélték. Az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre módosították. A börtönben súlyosan legyengült, majd 1952-ben meghalt.

Művei

  • A marnei csata. Előzmények, a német balsiker okai, tanulságok; szerzői, Bp., 1921

Emlékezete

  • Személye megjelenik Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényében, ugyancsak mint halálos ítélettel fenyegetett háborús bűnös, lányával, Rátz Erzsébet művészettörténésszel, mint a Szennik György által tervezett Én is hadicél vagyok? című propagandaplakát állítólagos ötletgazdájával együtt.

Jegyzetek

  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában (Hozzáférés: 2016. január 16.)
  2. Nemességét a m. kir. belügyminiszter BM 50.305/1936. számon igazolta.
  3. A Vitézi Rend tiszti állománya. Sorolási szám: 373, irattári szám: 339.
  4. F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 13. kötet - 25. oldal
  5. Rátz Jakab gyászjelentése

Források


Elődje:
Rőder Vilmos
Honvédelmi miniszter
1938. május 14.november 15.
Utódja:
Vitéz dálnokfalvi Bartha Károly