Werth Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Werth Henrik
H Werth.jpg
Született
1881. december 26.
Rezsőháza
Elhunyt
1952. május 28. (70 évesen)
1952. május 28.
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Rendfokozata Tábornok, Vezérkari főnök
Csatái II. világháború

Werth Henrik (Rezsőháza, 1881. december 26. – ?, Szovjetunió, 1952. május 28.) német származású magyar katonatiszt, a Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Werth Henrik periratai

Werth Henrik a Torontál vármegyei Rezsőházán (németül Rudolfsgnad) született 1881. december. 26-án sváb családban. A hadapródiskola elvégzése után Békéscsabán a gyalogezredben szolgált. Onnan került a hadiiskolába, melynek elvégzése után a székesfehérvári honvédkerületi parancsnoksághoz osztották be. Az első világháborúba a pozsonyi hadosztályparancsnoksággal vonult mint vezérkari százados. 1918-ban vezérkari ezredes, 1919. máj. 2-án a hadseregfőparancsnokság megbízottja a román okkupációs erőkkel való fegyverszüneti tárgyaláson. 1920-ban a hadseregben a fővezérségen teljesített szolgálatot, majd a honvédelmi minisztérium hadműveleti osztályának vezetője lett. 1926-tól tábornok, 1931-ben altábornagy; 1936-ban nyugalomba vonult. 1938-ban reaktiválták, és 1938-tól 1941. szeptember 5-ig a hadsereg németbarát beállítottságú vezérkari főnöke volt s mint ilyen nagy szerepet játszott – néha a politikai vezetést is megelőzve – a német követelések teljesítésében. Irányítása alatt dolgozták ki Jugoszlávia és a Szovjetunió megtámadásának terveit.[1]

A Hadiiskola elvégzése után átlépett a honvédségbe. Végigharcolta az I. világháborút, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg 7. hadosztályparancsnoka.

Csapatszolgálatot és vezérkari pozíciókat is ellátott, tanított a Hadiakadémián, melynek 1926-tól parancsnoka is volt. 1931-től vegyesdandárparancsnok. 1936-ban nyugállományba helyezik, de 1938 szeptemberében reaktiválják, ő lesz a Honvéd Vezérkar főnöke. E minőségében szeretné elérni a hadsereg jelentősebb politikai tényezővé válását, valamint szorgalmazza a németekkel való szoros együttműködést. 1941-ben ő volt az egyik legnagyobb szószólója Magyarország hadba lépésének az oroszok ellen, eddigre ugyanis alaposan megszédítették a német győzelmek. Úgy hitte Hitler olyan könnyűszerrel legyőzi a Vörös Hadsereget mint a francia és brit haderőkkel tette, ezért Magyarország nem maradhat ki a kommunizmus felszámolását végző diadalmenetből. Horthy Miklós kormányzó parancsára a délvidéki területek közigazgatásának feje Werth Henrik honvéd vezérkari főnök lett. Erről a posztról Horthy 1941 szeptemberében felmentette, és boldogfai Farkas Endrét, vezérkari őrnagyot tette helyébe 1942 év végéig töltötte be a közigazgatás vezetését.

Nyugállományban maradt 1945 februárjáig amikor a szovjetek letartóztatták. Távollétében lefokozták és kicsapták a honvédségből, majd 1948-ban a Népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélte. Szovjet fogságban hunyt el 1952-ben.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dombrády Lóránd: Werth Henrik, akiről nem beszélünk (Argumentum, Budapest, 2005) ISBN 963446338X

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szinai Miklós – Szűcs László (szerk.): Horthy Miklós titkos iratai (Bp., 1962)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]