Werth Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Werth Henrik
H Werth.jpg
Született 1881. december 26.
Rezsőháza
Meghalt 1952. május 28. (70 évesen)
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Rendfokozata Tábornok, Vezérkari főnök
Csatái II. világháború

Werth Henrik (Rezsőháza, 1881. december 26. – ?, Szovjetunió, 1952. május 28.) német származású magyar katonatiszt, a Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Werth Henrik periratai

Werth Henrik a Torontál vármegyei Rezsőházán (németül Rudolfsgnad) született 1881. december. 26-án sváb családban. A hadapródiskola elvégzése után Békéscsabán a gyalogezredben szolgált. Onnan került a hadiiskolába, melynek elvégzése után a székesfehérvári honvédkerületi parancsnoksághoz osztották be. Az első világháborúba a pozsonyi hadosztályparancsnoksággal vonult mint vezérkari százados. 1918-ban vezérkari ezredes, 1919. máj. 2-án a hadseregfőparancsnokság megbízottja a román okkupációs erőkkel való fegyverszüneti tárgyaláson. 1920-ban a hadseregben a fővezérségen teljesített szolgálatot, majd a honvédelmi minisztérium hadműveleti osztályának vezetője lett. 1926-tól tábornok, 1931-ben altábornagy; 1936-ban nyugalomba vonult. 1938-ban reaktiválták, és 1938-tól 1941. szeptember 5-ig a hadsereg németbarát beállítottságú vezérkari főnöke volt s mint ilyen nagy szerepet játszott – néha a politikai vezetést is megelőzve – a német követelések teljesítésében. Irányítása alatt dolgozták ki Jugoszlávia és a Szovjetunió megtámadásának terveit.[1]

A Hadiiskola elvégzése után átlépett a honvédségbe. Végigharcolta az I. világháborút, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg 7. hadosztályparancsnoka.

Csapatszolgálatot és vezérkari pozíciókat is ellátott, tanított a Hadiakadémián, melynek 1926-tól parancsnoka is volt. 1931-től vegyesdandárparancsnok. 1936-ban nyugállományba helyezik, de 1938 szeptemberében reaktiválják, ő lesz a Honvéd Vezérkar főnöke. E minőségében szeretné elérni a hadsereg jelentősebb politikai tényezővé válását, valamint szorgalmazza a németekkel való szoros együttműködést. 1941-ben ő volt az egyik legnagyobb szószólója Magyarország hadba lépésének az oroszok ellen, eddigre ugyanis alaposan megszédítették a német győzelmek. Úgy hitte Hitler olyan könnyűszerrel legyőzi a Vörös Hadsereget mint a francia és brit haderőkkel tette, ezért Magyarország nem maradhat ki a kommunizmus felszámolását végző diadalmenetből. Horthy Miklós kormányzó parancsára a délvidéki területek közigazgatásának feje Werth Henrik honvéd vezérkari főnök lett. Erről a posztról Horthy 1941 szeptemberében felmentette, és boldogfai Farkas Endrét, vezérkari őrnagyot tette helyébe 1942 év végéig töltötte be a közigazgatás vezetését.

Nyugállományban maradt 1945 februárjáig amikor a szovjetek letartóztatták. Távollétében lefokozták és kicsapták a honvédségből, majd 1948-ban a Népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélte. Szovjet fogságban hunyt el 1952-ben.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dombrády Lóránd: Werth Henrik, akiről nem beszélünk (Argumentum, Budapest, 2005) ISBN 963446338X

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szinai Miklós – Szűcs László (szerk.): Horthy Miklós titkos iratai (Bp., 1962)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]