RZSD

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oroszországi Vasutak
Российские железные дороги
Russian Railways Logo.svg
Típus nyílt részvénytársaság
Alapítva 2003. október 1.
Székhely Oroszország, Moszkva
Vezetők Vlagyimir Jakunyin (elnök)
Iparág Vasúti szállítás
Termékek Vasúti szállítás, Teherszállítás, Üzemeltetés
Árbevétel 748 milliárd rubel (2005)
Alkalmazottak száma kb. 1 200 000 fő

Az Oroszországi Vasutak
Российские железные дороги weboldala
Oroszország vasúthálózata
Egy RZSD ED4MKMusorozatú motorvonat

Az Oroszországi Vasutak (oroszul: Российские железные дороги), rövidítve RZSD (РЖД) Oroszország vasúti hálózatának üzemeltetője. 2003-tól nyílt részvénytársasági formában működik, amely teljes egészében állami tulajdonban van. Az RZSD a világ legnagyobb árufuvarozó vállalata. Központja Moszkvában található, a cég jelenlegi vezetője Vlagyimir Jakunyin.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első vasút Oroszországban Szentpétervár és Carszkoje Szelo között nyílt meg 1837-ben.

A szovjet idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

RA–2 sínbusz

Adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalatnak van kb 20 000 mozdonya, 25 000 személykocsija, és 650 000 tehervagonja (ebből kb 40 000 folyamatosan üzemel). A jövőben kb. 270 000 tehervagon lesz az RZSD tulajdonában.

2009-ben a gazdasági válság hatására az oroszországi vasúti szállítások is csökkentek: a legbrutálisabb, -33%-os január után év közben már csak -12% körül jár az eredmény, éves szintre vetítve -21%-kal rosszabb a teljesítmény a 2008-ashoz képest.

Vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az RZSD vonalainak hossza 87 400 km széles nyomtávú (1520 mm) vasútvonal, ebből villamosított 18 800 km 3000 V egyenárammal és 22 000 km 25kV 50 Hz váltakozó árammal.

Továbbá rendelkezik még 30 km kisvasúttal is, amely nem villamosított. Az RZSD hálózata 17 körzetre van osztva:

  • Kelet-Szibériai Vasút
  • Gorkiji Vasút
  • Távol-Keleti Vasút
  • Bajkálon Túli Vasút
  • Nyugati Vasút
  • Kalinyingrádi Vasút
  • Krasznojarszki Vasút
  • Kujbisevi Vasút
  • Oktyabrszki Vasút
  • Volga Menti Vasút
  • Szahalini Vasút
  • Szverdlovszki Vasút
  • Északi Vasút
  • Észak-Kaukázusi Vasút
  • Délkeleti Vasút
  • Déli Vasút

Személyszállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A távolsági vonatoknál a legalacsonyabb kocsiosztályt, a plackart támogatja az állam, a kupe körülbelül nullszaldós, a lux és a VIP nyereséges. A helyi-elővárosi jegyárak támogatottak, viszont egyrészt ezt az önkormányzatok finanszírozzák és nem az állam, másrészt területi vasutanként nagy a különbség: Moszkva környékén majdnem háromszoros a jegyár pl. egy urálihoz képest. Márpedig az elővárosi vasúti utasok nagyobb része Moszkva környékén képződik és Szentpétervár környékén, tehát a drágábbat fizeti, aminek kisebb a támogatás-tartalma. Az emelt komfortfokozatú, rövidtávú expresszek (kb. InterCity kategória) tarifában is emeltek, kisebb támogatás-tartalommal. A kedvezményes utazásra jogosultak jegyeivel a személyszállító vasúttársaságok elszámolnak azzal a szervezettel, aki a kedvezményt biztosítja. A vasutas sem utazhat jegy nélkül sehol, még egy helyi vonaton is meg kell váltania a 0 rubeles jegyet, amit a kalauz egy erre szolgáló, a vasutas által kitöltött szelvény ellenében ad ki. A szelvényen szerepel a viszonylat és az időpont, ami alapján utólag bárki számonkérhető, hogy milyen szolgálati célból kellett neki utaznia és igénybevennie a kedvezményt.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az RZSD üzemelteti a világ leghosszabb vasútvonalát, a Transzszibériai vasútvonalat.
  • Oroszország területén van Európa földrajzilag legkeletibb vasúti állomása: a (Vorkuta-) Sejda - Labitnangi vasútvonalon (mely Komiföldet köti össze a Jamali Nyenyec Autonóm Körzettel) található Chorota megálló néven. A megálló körül nincs lakott terület, elsősorban az Európa-Ázsia választóvonalat jelöli ki. Továbbá Labitnangi város vasútállomása Ázsia legészakibb vasúti állomása.
  • Szintén az orosz vasutak kezelésében van Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása, a murmanszki vasútállomás. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.
  • Az ázsiai kontinens legkeletibb vasútállomása szintén az orosz vasutakhoz tartozik: az ország délkeleti részén, a Tatár-szoros partján lévő Szovjetszkaja Gavany kikötőváros állomása és ipari körzeteinek teherállomásai.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]