RZSD
| Oroszországi Vasutak Российские железные дороги |
|
 |
|
| Típus | nyílt részvénytársaság |
| Alapítva | 2003. október 1. |
| Székhely | Oroszország, Moszkva |
| Vezetők | Vlagyimir Jakunyin (elnök) |
| Iparág | Vasúti szállítás |
| Termékek | Vasúti szállítás, Teherszállítás, Üzemeltetés |
| Árbevétel | 748 milliárd rubel (2005) |
| Alkalmazottak száma | kb. 1 200 000 fő |
|
|
|
| Az Oroszországi Vasutak Российские железные дороги weboldala |
|
Az Oroszországi Vasutak (oroszul: Российские железные дороги), rövidítve RZSD (РЖД) Oroszország vasúti hálózatának üzemeltetője. 2003-tól nyílt részvénytársasági formában működik, amely teljes egészében állami tulajdonban van. Az RZSD a világ legnagyobb árufuvarozó vállalata. Központja Moszkvában található, a cég jelenlegi vezetője Vlagyimir Jakunyin.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A kezdetek [szerkesztés]
Az első vasút Oroszországban Szentpétervár és Carszkoje Szelo között nyílt meg 1837-ben.
A szovjet idők [szerkesztés]
Napjainkban [szerkesztés]
Adatok [szerkesztés]
A vállalatnak van kb 20 000 mozdonya, 25 000 személykocsija, és 650 000 tehervagonja (ebből kb 40 000 folyamatosan üzemel). A jövőben kb. 270 000 tehervagon lesz az RZSD tulajdonában.
2009-ben a gazdasági válság hatására az oroszországi vasúti szállítások is csökkentek: a legbrutálisabb, -33%-os január után év közben már csak -12% körül jár az eredmény, éves szintre vetítve -21%-kal rosszabb a teljesítmény a 2008-ashoz képest.
Vonalak [szerkesztés]
Az RZSD vonalainak hossza 87 400 km széles nyomtávú (1520 mm) vasútvonal, ebből villamosított 18 800 km 3000 V egyenárammal és 22 000 km 25kV 50 Hz váltakozó árammal.
Továbbá rendelkezik még 30 km kisvasúttal is, amely nem villamosított. Az RZSD hálózata 17 körzetre van osztva:
- Kelet-Szibériai Vasút
- Gorkiji Vasút
- Távol-Keleti Vasút
- Bajkálon Túli Vasút
- Nyugati Vasút
- Kalinyingrádi Vasút
- Krasznojarszki Vasút
- Kujbisevi Vasút
- Oktyabrszki Vasút
- Volga Menti Vasút
- Szahalini Vasút
- Szverdlovszki Vasút
- Északi Vasút
- Észak-Kaukázusi Vasút
- Délkeleti Vasút
- Déli Vasút
Személyszállítás [szerkesztés]
A távolsági vonatoknál a legalacsonyabb kocsiosztályt, a plackart támogatja az állam, a kupe körülbelül nullszaldós, a lux és a VIP nyereséges. A helyi-elővárosi jegyárak támogatottak, viszont egyrészt ezt az önkormányzatok finanszírozzák és nem az állam, másrészt területi vasutanként nagy a különbség: Moszkva környékén majdnem háromszoros a jegyár pl. egy urálihoz képest. Márpedig az elővárosi vasúti utasok nagyobb része Moszkva környékén képződik és Szentpétervár környékén, tehát a drágábbat fizeti, aminek kisebb a támogatás-tartalma. Az emelt komfortfokozatú, rövidtávú expresszek (kb. InterCity kategória) tarifában is emeltek, kisebb támogatás-tartalommal. A kedvezményes utazásra jogosultak jegyeivel a személyszállító vasúttársaságok elszámolnak azzal a szervezettel, aki a kedvezményt biztosítja. A vasutas sem utazhat jegy nélkül sehol, még egy helyi vonaton is meg kell váltania a 0 rubeles jegyet, amit a kalauz egy erre szolgáló, a vasutas által kitöltött szelvény ellenében ad ki. A szelvényen szerepel a viszonylat és az időpont, ami alapján utólag bárki számonkérhető, hogy milyen szolgálati célból kellett neki utaznia és igénybevennie a kedvezményt.
Érdekességek [szerkesztés]
- Az RZSD üzemelteti a világ leghosszabb vasútvonalát, a Transzszibériai vasútvonalat.
- Oroszország területén van Európa földrajzilag legkeletibb vasúti állomása: a (Vorkuta-) Sejda - Labitnangi vasútvonalon (mely Komiföldet köti össze a Jamali Nyenyec Autonóm Körzettel) található Chorota megálló néven. A megálló körül nincs lakott terület, elsősorban az Európa-Ázsia választóvonalat jelöli ki. Továbbá Labitnangi város vasútállomása Ázsia legészakibb vasúti állomása.
- Szintén az orosz vasutak kezelésében van Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása, a murmanszki vasútállomás. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.
- Az ázsiai kontinens legkeletibb vasútállomása szintén az orosz vasutakhoz tartozik: az ország délkeleti részén, a Tatár-szoros partján lévő Szovjetszkaja Gavany kikötőváros állomása és ipari körzeteinek teherállomásai.
