Mezőpeterd
| Mezőpeterd | |||
 | |||
| Műemlék római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pap Miklós (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4118 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 515 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 10′, k. h. 21° 37′Koordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 21° 37′ | |||
 Mezőpeterd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Mezőpeterd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőpeterd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mezőpeterd (románul Peterd) község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.
Fekvése
A Bihari-síkon található, az Ölyvös-ér közelében.
A településen áthalad a 42-es főút, mely egyben az E60-as és E79-es nemzetközi út is. Autóbuszközlekedés Berettyóújfalu, Váncsod illetve Biharkeresztes irányába. Mellette halad el a MÁV 101-es vasútvonala Püspökladány – Biharkeresztes – (Nagyvárad) között. Ez szintén nemzetközi tranzit útvonal.
Története
A község első írásos említése 1291-ből való, a 16. század végén lakott hely magyar népességgel. A hagyomány az ősi Peterdi családot tartja e helység első birtokosának, és ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett okirat is. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartotta számon. 1733-ban főleg románok, másodsorban pedig magyarok népesítették be újra. Az ortodox egyház anyakönyveit 1829-ig cirill betűkkel vezették. Köznemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy család tulajdona volt.
Vasútja 1858. április 24-én nyílt meg.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Pap Miklós (független)[3]
- 1994–1998: Kádár Miklós (független)[4]
- 1998–2002: Ifj. Pap Miklós (független)[5]
- 2002–2006: Pap Miklós (független)[6]
- 2006–2010: Pap Miklós (független)[7]
- 2010–2014: Pap Miklós (független)[8]
- 2014–2019: Pap Miklós (független)[9]
- 2019-től: Pap Miklós (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 572 | 581 | 599 | 582 | 520 | 515 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A korábban magyar lakosságú falu a 18. századtól kezdve sokáig román többségű település volt. Az 1880-as népszámlálás adatai alapján Mezőpeterd lakosságának 60%-a román, 40%-a magyar volt. Trianon után a román lakosság igen gyors ütemű asszimilálódása indult meg, mely Mezőpeterden kívül még több tucat másik kelet-magyarországi települést is érintett. Ennek eredményeképpen a 20. század végére a mezőpeterdi románság szinte teljesen felszívódott, 1990-ben már csak 4 fő vallotta magát románnak a településen.
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2000-es években újraszerveződő román kisebbségi önkormányzat munkásságának köszönhetően elindult egy lassú visszatérés az elveszett kultúrához, melynek eredményeképp a 2011-es népszámlálás adatai alapján (amikor egyvalaki már több nemzetiséget is megjelölhetett) újra 63 fő vallotta magát románnak Mezőpeterden.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,2% németnek, 11,5% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15%, református 44,4%, görögkatolikus 0,5%, egyéb (főleg ortodox) felekezet 8,4%, felekezeten kívüli 7,1% (24,5% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban, jelenleg műemlék épület. (Kossuth út, a 42-es főút mentén).
- Görögkeleti (ortodox) templom: A román anyanyelvű lakosság számára épült a 18. században (Petőfi utca).
- Református imaház (Bem utca).
- A Gázsy- és Pazonyi Elek családok kriptái 1800-as évekből, a temető elején (Kossuth út, 42-es főút a katolikus templommal szemben).
- I.- és II. világháborús emlékmű (Petőfi utca 7).
- Egykori nemesi udvarház meglévő épülete: Ma vegyesbolt és presszó (Kossuth út, 42-es főút mentén).
- Muzeális tűzoltófecskendő-kocsi a Vegyesbolt előtt.
- Kis helytörténeti gyűjtemény (egykori használati tárgyak gyűjteménye, Petőfi utca)
- Gázsy János Faluház, Teleház (Petőfi utca 13)
- Polgármesteri hivatal (Petőfi utca 19)
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Jegyzetek
- ↑ a b Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Mezőpeterd Helységnévtár
