Magyarország az olimpiai játékokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Apród (vitalap | szerkesztései) 2021. május 19., 20:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam 79.121.57.254 (vita) szerkesztését (oldid: 23880436))
Magyarország az olimpiai játékokon
Magyarország zászlaja
Magyarország zászlaja
NOB-országkód: HUN
OOBMagyar Olimpiai Bizottság
HonlapHivatalos honlap
Zászlóvivő
Nyitóünnepségteljes lista
Fogadalomtevőteljes lista
Érmek
Arany
177		Ezüst
151		Bronz
174		Össz.
502
Nyári olimpiai játékok:
Téli olimpiai játékok:
Nem hivatalos olimpiai játékok:
1896–1912
1924–1936; 1956 nyári
1948
1952; 1956 téli

Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az első világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre. Valamint az 1984-es játékokon sem szerepelt: miután az Egyesült Államok és egyes szövetségesei bojkottálták az 1980-as moszkvai olimpiát, Magyarország több más szocialista országgal egyetemben a Szovjetunióhoz csatlakozva nem vett részt a Los Angeles-i olimpián.

Dr. Kemény Ferenc jóvoltából Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (röviden: NOB) 1894-es megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel később, 1895. december 19-én megalapult az ország olimpiai bizottsága, a Magyar Olimpiai Bizottság (röviden: MOB) is.

A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein a magyarok által elért eredményeket – melyekkel együtt a nyári és téli olimpiákon összesen 502 érmet (177 arany, 151 ezüst, 174 bronz) nyertek eddig a magyar sportolók –, ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a szellemi versenyeken elért helyezéseket. A NOB által elfogadott magyar érmek száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A legfőbb szervezet szerint tehát a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország a nyári és téli olimpiákon: aranyérem: 177, ezüstérem: 149, bronzérem: 173, összes érem: 498.[1]

A nyári olimpiákon szerzett, a NOB által elfogadott 491 éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.


Eredmények

Eredményesség a nyári olimpiai játékokon

Az alábbi táblázat sorrendben a következő adatokat tartalmazza:

  • Olimpia: az adott nyári olimpia éve és helyszíne
  • Arany: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett aranyérmek száma
  • Ezüst: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett ezüstérmek száma
  • Bronz: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett bronzérmek száma
  • Összes érem: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett érmek száma
  • Éremtáblázat: Magyarország helyezése a nem hivatalos éremtáblázaton az adott olimpián
  • IV.: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett negyedik helyezések száma
  • V.: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett ötödik helyezések száma
  • VI.: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett hatodik helyezések száma
  • Összes pont: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett pontok száma, amit a következőképpen lehet kiszámolni: arany = 7 pont, ezüst = 5 pont, bronz = 4 pont, negyedik hely = 3 pont, ötödik hely = 2 pont és hatodik hely = 1 pont
  • Pontverseny: Magyarország helyezése a nem hivatalos pontversenyben az adott olimpián
  • Összesen és Átlag: az utolsó sorban az adott oszlop összege illetve átlaga szerepel. Mivel nem lehet nem egész érmet, helyezést és pontot szerezni, ezért mindenhol a kerekítési szabályoknak megfelelő egész érték szerepel (ezért lehetséges az, hogy az arany-, ezüst- és bronzérmek átlagának összege nem egyezik meg az összes érmek átlagával). Mivel sorszámok összegét venni értelmetlen, emiatt az Éremtáblázat és a Pontverseny oszlopoknál csak az átlag érték lett kiszámítva.

A táblázat kizárólag azokat a nyári olimpiákat tartalmazza, melyeken részt vett Magyarország, azaz hiányzik az első és második világháború miatt elmaradt 1916-os, 1940-es és 1944-es olimpia, valamint az 1920-as (Magyarországot, mint az első világháború egyik vesztes nemzetét, nem hívták meg) és az 1984-es (Magyarország a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához) olimpia.

A 2008-as olimpiáról nem készült ponttáblázat. Ez az oka annak, hogy ott nem szerepel helyezés. Ennek értelmében a pontverseny átlaga eggyel kevesebb olimpiai szerepléssel van kiszámolva.

Olimpia Arany Ezüst Bronz Összes
érem 		Érem–
táblázat 		IV. V. VI. Összes
pont 		Pont–
táblázat
1896, Athén 2 1 3 6 6. 2 0 1 38 7.
1900, Párizs 1 2 2 5 10. 3 3 0 40 7.
1904, St. Louis 2 1 1 4 5. 1 1 0 28 5.
1908, London 3 4 2 9 6. 5 4 2 74 7.
1912, Stockholm 3 2 3 8 9. 5 3 2 66 9.
1924, Párizs 2 3[a] 4 9 13. 2 4 5 64 13.
1928, Amszterdam 4[a] 5 0 9 9. 3 4 3 73 11.
1932, Los Angeles 6 4[a] 5 15 6. 4 5 2 106 9.
1936, Berlin 10 1 5 16 3. 7 7 4 134 8.
1948, London 10 5 12[a] 27 4. 10 10 2 195 4.
1952, Helsinki 16 10 16 42 3. 6 9 7 269 3.
1956, Melbourne[2] 9 10 7 26 4. 10 11 6 199 5.
1960, Róma 6 8 7 21 7. 9 7 4 155 5.
1964, Tokió 10 7 5 22 6. 7 15 6 182 6.
1968, Mexikóváros 10 10 12 32 4. 4 7 2 196 4.
1972, München 6 13 16 35 8. 9 8 10 224 5.
1976, Montreal 4 5 13 22 10. 10 9 10 163 9.
1980, Moszkva 7 10 15 32 6. 13 13 10 234 6.
1988, Szöul 11 6 6 23 6. 14 13 12 211 6.
1992, Barcelona 11 12 7 30 8. 5 11 9 211 7.
1996, Atlanta 7 4 10 21 12. 8 5 8 151 11.
2000, Sydney 8 6 3 17 13. 5 9 4 135 15.
2004, Athén 8 6 3 17 13. 8 8 6 144 14.
2008, Peking 3 5 2 10 21. 7 7 4 93 –
2012, London 8 4 6 18 9. 4 5 7 129 13.[3]
2016, Rio de Janeiro 8 3 4 15 12. 4 5 1 110
Összesen 175 147 169 491 – 165 183 127 3624 –
Átlag 7 6 7 19 8. 6 7 5 141 –

↑ a: A művészeti versenyeken elért helyezések nélkül.

Az alábbi táblázatban szerepelnek a művészeti versenyeken elért eredmények. Ezeken a versenyeken elért eredményeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem tartja olimpiai helyezéseknek.

Olimpia Arany Ezüst Bronz
1924, Párizs 0 1[4] 0
1928, Amszterdam 1[5] 0 0
1932, Los Angeles 0 1[6] 0
1948, London 0 0 1[7]
Összesen 1 2 1

Eredményesség a téli olimpiai játékokon

Lásd még: Magyarország pontszerző helyezései a téli olimpiai játékokon

Magyarország egyike azon tizenkét nemzetnek, amely az eddigi összes téli olimpián szerepelt.
A táblázat értelmezése itt olvasható annyi kiegészítéssel, hogy az Éremtáblázat és a Pontverseny oszlopok átlagánál csak azok az évek lettek figyelembe véve, ahol magyarországi versenyző szerzett érmet, illetve pontot.
A táblázat kizárólag azokat a téli olimpiákat tartalmazza, melyeken részt vett Magyarország, azaz hiányzik a második világháború miatt elmaradt 1940-es és 1944-es olimpia.

Olimpia Arany Ezüst Bronz Összes
érem 		Érem–
táblázat 		IV. V. VI. Összes
pont 		Pont–
táblázat
1924, Chamonix 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
1928, St. Moritz 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
1932, Lake Placid 0 0 1 1 10. 1 0 0 7 10.
1936, Garmisch-Partenkirchen 0 0 1 1 10. 1 0 0 7 10.
1948, St. Moritz 0 1 0 1 11. 1 1 0 10 12.
1952, Oslo 0 0 1 1 12. 0 0 0 4 ?
1956, Cortina d'Ampezzo 0 0 1 1 12. 0 0 0 4 ?
1960, Squaw Valley 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
1964, Innsbruck 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
1968, Grenoble 0 0 0 0 – 0 0 1 1 ?
1972, Szapporó 0 0 0 0 – 0 1 0 2 ?
1976, Innsbruck 0 0 0 0 – 0 1 0 2 ?
1980, Lake Placid 0 1 0 1 15. 0 0 0 5 ?
1984, Szarajevó 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
1988, Calgary 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
1992, Albertville 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
1994, Lillehammer 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
1998, Nagano 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
2002, Salt Lake City 0 0 0 0 – 0 0 0 0 –
2006, Torino 0 0 0 0 – 1 1 0 5 27.
2010, Vancouver 0 0 0 0 – 0 1 1 3 ?
2014, Szocsi 0 0 0 0 – 0 0 1 1 ?
2018, Phjongcshang 1 0 0 1 21. 1 2 1 15 ?
Összesen 1 2 4 7 – 5 7 4 66 –
Átlag 0 0 0 0 13. 0 0 0 2 –

Eredményesség sportáganként

Az alábbi táblázat sportágankénti bontásban tartalmazza a magyarországi sportolók által elért eredményeket. Karakterisztikájában hasonló a fenti két táblázathoz. Az oszlopok magyarázata itt olvasható annyi kiegészítéssel, hogy nincs Éremtáblázat illetve Pontverseny oszlop, valamint sportági átlag sincs.

Nyári olimpiai játékok
Sportág Arany Ezüst Bronz Összes
érem 		IV. V. VI. Összes
pont
Vívás 37 23 27 87 25 25 14 621
Úszás 28 25 20 73 25 23 19 541
Kajak-kenu 25 29 26 80 16 14 12 512
Birkózás 19 16 19 54 29 22 14 434
Torna 15 11 14 40 13 11 15 292
Atlétika 10 12 18 40 21 19 14 317
Ökölvívás 10 2 8 20 2 17 1 153
Öttusa 9 8 5 22 3 3 2 140
Vízilabda 9 3 3 15 4 5 2 114
Sportlövészet 7 3 7 17 4 8 11 131
Labdarúgás 3 1 1 5 0 1 0 32
Súlyemelés 2 9 9 20 7 6 15 143
Cselgáncs 1 3 5 9 0 11 0 64
Kézilabda 0 1 2 3 7 1 1 37
Evezés 0 1 2 3 2 6 4 35
Lovaglás 0 0 1 1 2 1 1 13
Tenisz 0 0 1 1 0 0 0 4
Vitorlázás 0 0 1 1 0 0 0 4
Röplabda 0 0 0 0 2 1 1 9
Asztalitenisz 0 0 0 0 2 0 0 6
Kosárlabda 0 0 0 0 1 0 0 3
Lovaspóló 0 0 0 0 1 0 0 3
Műugrás 0 0 0 0 1 0 0 3
Kerékpározás 0 0 0 0 0 5 1 11
Íjászat 0 0 0 0 0 1 0 2
Taekwondo 0 0 0 0 0 1 0 2
Összesen 175 147 169 490 165 183 127 3626
Művészeti versenyek 1 2 1 4 0 0 0 21
Összesen 176 150 169 501 165 183 127 3647

A fentieken túl az itt felsorolt versenyszámokban is volt magyarországi induló, azonban eddig egynek sem sikerült pontot érő helyen végeznie: gyeplabda, szinkronúszás, tollaslabda, triatlon.

Téli olimpiai játékok
Sportág Arany Ezüst Bronz Összes
érem 		IV. V. VI. Összes
pont
Rövidpályás gyorskorcsolya 1 0 0 1 2 4 3 23
Műkorcsolya 0 2 4 6 2 3 1 39
Gyorskorcsolya 0 0 0 0 1 0 0 3
Összesen 1 2 4 7 5 7 4 66

A fentieken túl az itt felsorolt versenyszámokban is volt magyarországi induló, azonban eddig egynek sem sikerült pontot érő helyen végeznie: alpesisí, biatlon, bob, északi összetett, jégkorong, síakrobatika, sífutás, síugrás.

Magyarország legeredményesebb sportolói

Lásd még: Magyarország olimpiai bajnokainak listája

Az alábbi táblázat tartalmazza minden idők legjobb magyarországi sportolóit a megszerzett arany-, ezüst- és bronzérmeik alapján. Mindannyian nyári olimpiákon szerezték érmeiket, helyezéseiket.

Gerevich Aladár a többszörös olimpiai aranyérmesek listája alapján minden idők tizennyolcadik legeredményesebb olimpiai sportolója a világon. Ugyanezen lista alapján Egerszegi Krisztina minden idők legeredményesebb egyéni női úszója a nyári olimpiák történetében, minden érmét egyéni versenyszámban szerezte.

Név Sportág Olimpiák Arany Ezüst Bronz Összes
érem 		IV. V. VI. Összes
pont
Gerevich Aladár Vívás 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960 7 1 2 10 0 1 0 64
Kovács Pál Vívás 1936, 1948, 1952, 1956, 1960 6 0 1 7 0 0 0 46
Kárpáti Rudolf Vívás 1948, 1952, 1956, 1960 6 0 0 6 0 0 0 42
Keleti Ágnes Torna 1952, 1956 5 3 2 10 1 0 1 62
Egerszegi Krisztina Úszás 1988, 1992, 1996 5 1 1 7 0 0 0 44
Kozák Danuta Kajak-kenu 2008, 2012, 2016 5 1 0 5 0 0 0 40
Kulcsár Győző Vívás 1964, 1968, 1972, 1976 4 0 2 6 1 0 0 39
Darnyi Tamás Úszás 1988, 1992 4 0 0 4 0 0 0 28
Fuchs Jenő Vívás 1908, 1912 4 0 0 4 0 0 0 28
Kovács Katalin Kajak-kenu 2000, 2004, 2008, 2012 3 5 0 8 1 0 0 49
Dusev-Janics Natasa Kajak-kenu 2004, 2008, 2012 3 2 1 6 0 0 0 35
Balczó András Öttusa 1960, 1968, 1972 3 2 0 5 1 0 0 34
Gyarmati Dezső Vízilabda 1948, 1952, 1956, 1960, 1964 3 1 1 5 0 0 0 30
Kammerer Zoltán Kajak-kenu 1996, 2000, 2004, 2008, 2012 3 1 0 4 2 1 0 34
Hosszú Katinka Úszás 2004, 2008, 2012, 2016 3 1 0 4 1 0 1 30
Szabó Gabriella Kajak-kenu 2008, 2012, 2016 3 1 0 4 0 0 0 26
BerczellyTibor Vívás 1936, 1948, 1952 3 0 2 5 0 0 0 29
Kárpáti György Vízilabda 1952, 1956, 1960, 1964 3 0 1 4 0 0 0 25
Kabos Endre Vívás 1932, 1936 3 0 1 4 0 0 0 25
Fenyvesi Csaba Vívás 1968, 1972 3 0 0 3 2 0 0 27
Kásás Tamás Vízilabda 1996, 2000, 2004, 2008, 2012 3 0 0 3 1 1 0 26
Benedek Tibor Vízilabda 1992, 1996, 2000, 2004, 2008 3 0 0 3 1 0 1 25
Rajcsányi László Vívás 1936,1948, 1952 3 0 0 3 1 0 0 24
Biros Péter Vízilabda 2000, 2004, 2008 3 0 0 3 0 1 0 23
Kiss Gergely Vízilabda 2000, 2004, 2008 3 0 0 3 0 1 0 23
Storcz Botond Kajak-kenu 2000, 2004 3 0 0 3 0 1 0 23
Szécsi Zoltán Vízilabda 2000, 2004, 2008 3 0 0 3 0 1 0 23
Molnár Tamás Vízilabda 2000, 2004, 2008 3 0 0 3 0 0 0 21
Papp László Ökölvívás 1948, 1952, 1956 3 0 0 3 0 0 0 21

Legtöbb olimpai indulás

Eddig három sportoló tudott hat-hat olimpián szerepelni magyar színekben.[8]

Név Sportág Olimpiák
Gádorfalvi Áron Vitorlázás 6 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016
Gerevich Aladár Vívás 6 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960
Mohamed Aida Vívás 6 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016
Bátorfi Csilla Asztalitenisz 5 1988, 1992, 1996, 2000, 2004
Benedek Tibor Vízilabda 5 1992, 1996, 2000, 2004, 2008
Földi Imre Súlyemelés 5 1960, 1964, 1968, 1972, 1976
Gyarmati Dezső Vízilabda 5 1948, 1952, 1956, 1960, 1964
Imre Géza Vívás 5 1996, 2004, 2008, 2012, 2016
Kammerer Zoltán Kajak-kenu 5 1996, 2000, 2004, 2008, 2012
Kamuti Jenő Vívás 5 1960, 1964, 1968, 1972, 1976
Kásás Tamás Vízilabda 5 1996, 2000, 2004, 2008, 2012
Kovács Iván Vívás 5 1992, 1996, 2000, 2004, 2008
Kovács Pál Vívás 5 1936, 1948, 1952, 1956, 1960
Kun Szilárd Sportlövészet 5 1952, 1956, 1964, 1968, 1972
Rejtő Ildikó Vívás 5 1960, 1964, 1968, 1972, 1976
Sidi Péter Sportlövészet 5 2000, 2004, 2008, 2012, 2016
Tóth Krisztina Asztalitenisz 5 1996, 2000, 2004, 2008, 2012

Eredmények kajakozásban

A magyar kajakozás történetében jelentős törést okozott a második világháború, mivel anyagi és személyi veszteségeket is szenvedett a sportág. Bár az 1948. évi nyári olimpiai játékokon még nem sikerült érmet szereznie a magyaroknak, ám négy évvel később, az 1952. évi nyári olimpiai játékokon már két ezüst és egy bronzéremmel tért haza a magyar csapat. 1956-ban 1 aranyat, 3 ezüstöt és 3 bronzérmet sikerült szereznie a magyar válogatott tagjainak. Az 1960. évi nyári olimpiai játékokon a sportágon belüli éremtáblázaton másodikként (1 arany, 3 ezüst, 2 bronz) végeztünk. Bár az 1964. évi nyári olimpiai játékokon kifejezetten rosszul szerepelt a korábbiakhoz képest a magyar csapat (mindösszesen 1 ezüstéremmel), azért ezt követően az 1968. évi nyári olimpiai játékokon az éremtáblázat élére sikerült kerülni 2 arany-, 3 ezüst- és egy bronzéremmel. Az 1972-es nyári olimpián 2 ezüstérmet és 2 bronzérmet szerzett a magyar csapat, míg 1976-ban 3 ezüst és 5 bronzérem volt az eredmény. 1980-ban egy-egy arany-, ezüst-, illetve bronzérmet szereztek sportolóink. 1984-ben Magyarország nem vett részt az olimpián, majd 1988. évi nyári olimpiai játékokon 2 arany-, egy ezüst- és 1 bronzérmet szereztek versenyzőink. 1992-ben 1 arany, 3 ezüst és 2 bronz volt a mérleg, 1996-ban 2 arany, 1 ezüst és 3 bronzérmet sikerült szerezniük versenyzőinknek. 2000-ben az éremtáblázat élén végzett a magyar kajak-válogatott 4 aranyérem, 2 ezüst- és 1 bronzérem született hazai színekben. 2004-ben az éremtáblázat második helyét szerezte meg a magyar csapat 3 aranyérem, 1 ezüst és 2 bronzérem lett a hazai csapat végeredménye. A 2008. évi nyári olimpiai játékokon 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz lett az eredmény. 2012-ben 3 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzérem volt a magyar csapat érdeme. 2016-ban 3 aranyéremmel tértek haza sportolóink, amely az éremtáblázaton a második helyezést érte.

Zászlóvivők

1908 óta az olimpia megnyitóünnepségén a nemzeti lobogót a bevonuláskor mindig egy-egy sportoló viszi a küldöttség előtt. Kulcsár Gergely az egyetlen, aki három alkalommal is elsőként léphetett az olimpiai stadionba. Kétszer két-két nyári és téli olimpikon vihette a zászlót: Bácsalmási Péter, Németh Imre, Tóth Attila és Egyed Krisztina (időrendben).

Az alábbi táblázatban megtalálhatók azon személyek nevei, akik ebben a megtiszteltetésben részesülhettek.

Nyári olimpiai játékok Téli olimpiai játékok
Olimpia Zászlóvivő Olimpia Zászlóvivő
1896, Athén 1908 óta van zászlóvivő  
1900, Párizs
1904, St. Louis
1908, London Mudin István (atléta)
1912, Stockholm Rittich Jenő (tornász)
1916, Berlin az I. világháború miatt elmaradt
1920, Antwerpen Magyarországot nem hívták meg, nem vehetett részt
1924, Párizs Toldi Sándor (atléta) 1924, Chamonix rendező ország képviselője
1928, Amszterdam Egri Kálmán (atléta) 1928, St. Moritz Szepes Gyula (sífutó, északiösszetett-versenyző)
1932, Los Angeles Bácsalmási Péter (atléta) 1932, Lake Placid Szollás László (műkorcsolyázó)
1936, Berlin Bácsalmási Péter (atléta) 1936, Garmisch‑Partenkirchen Balatoni Levente (alpesisíző)
1940, Helsinki a II. világháború miatt elmaradt 1940, Garmisch‑Partenkirchen a II. világháború miatt elmaradt
1944, London 1944, Cortina d’Ampezzo
1948, London Németh Imre (atléta) 1948, St. Moritz Harangvölgyi András (sífutó)
1952, Helsinki Németh Imre (atléta) 1952, Oslo Lőrincz Ferenc (gyorskorcsolyázó)
1956, Melbourne és
1956, Stockholm[2]		 Csermák József (atléta)
Erdélyi István (csapatvezető)		 1956, Cortina d’Ampezzo rendező ország egy képviselője
1960, Róma Simon János (kosárlabdázó) 1960, Squaw Valley Bartha János (követségi tanácsos)
1964, Tokió Kulcsár Gergely (atléta) 1964, Innsbruck Koutny Lajos (jégkorongozó)
1968, Mexikóváros Kulcsár Gergely (atléta) 1968, Grenoble Martos Mihály (gyorskorcsolyázó)
1972, München Kulcsár Gergely (atléta) 1972, Szapporó Almássy Zsuzsa (műkorcsolyázó)
1976, Montreal dr. Kamuti Jenő (vívó) 1976, Innsbruck Vajda László (műkorcsolyázó)
1980, Moszkva dr. Szívós István (vízilabdázó) 1980, Lake Placid Sallay András (jégtáncos)
1984, Los Angeles Magyarország nem vett részt 1984, Szarajevó Mayer Gábor (sílövő)
1988, Szöul Vaskuti István (kenus) 1988, Calgary Tóth Attila (jégtáncos)
1992, Barcelona Komáromi Tibor (birkózó) 1992, Albertville Tóth Attila (jégtáncos)
  1994, Lillehammer Bónis Attila (alpesisíző)
1996, Atlanta Szabó Bence (vívó)  
  1998, Nagano Egyed Krisztina (gyorskorcsolyázó)
2000, Sydney Kőbán Rita (kajakozó)  
  2002, Salt Lake City Egyed Krisztina (gyorskorcsolyázó)
2004, Athén Kovács Antal (cselgáncsozó)  
  2006, Torino Darázs Rózsa (rövidpályás gyorskorcsolyázó)
2008, Peking Kammerer Zoltán (kajakozó)  
  2010, Vancouver Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó)
2012, London Biros Péter[9] (vízilabdázó)  
  2014, Szocsi Heidum Bernadett[10] (rövidpályás gyorskorcsolyázó)
2016, Rio de Janeiro Szilágyi Áron (vívó)   
  2018, Phjongcshang Nagy Konrád (gyorskorcsolyázó)

Fogadalomtevők

A magyar sportolók a nyári olimpiák előtt 1936 óta, a téli olimpiák előtt pedig 1988 óta tesznek fogadalmat. Az 1948-as londoni olimpia kivételével ezt mindig megtették. Kezdetben az olimpiai csapat nevében egy fő tette ezt, azonban 1992 óta mindkét nem egy-egy képviselője megteszi. A fogadalom szövege arra szólítja fel a sportolókat, hogy mindig mindent tegyenek meg a győzelemért, de ezt csakis sportszerű eszközökkel tegyék.

Összesen négy olyan magyar sportoló van, aki két alkalommal is elmondhatta az olimpiai fogadalmat: Kulcsár Gergely, Engi Klára, Czakó Krisztina és Sebestyén Júlia (időrendben). Az alábbi táblázat tartalmazza az olimpiai fogadalmat tevő személyek névsorát.

Nyári olimpiai játékok Téli olimpiai játékok
Olimpia Fogadalomtevő Olimpia Fogadalomtevő
1896, Athén 1936 óta van fogadalomtétel  
1900, Párizs
1904, St. Louis
1908, London
1912, Stockholm
1916, Berlin az I. világháború miatt elmaradt
1920, Antwerpen Magyarországot nem hívták meg
1924, Párizs 1936 óta van fogadalomtétel 1924, Chamonix 1988 óta van fogadalomtétel
1928, Amszterdam 1928, St. Moritz
1932, Los Angeles 1932, Lake Placid
1936, Berlin Kovács József (atléta) 1936, Garmisch‑Partenkirchen
1940, Helsinki a II. világháború miatt elmaradt 1940, Garmisch‑Partenkirchen a II. világháború miatt elmaradt
1944, London 1944, Cortina d’Ampezzo
1948, London nem volt fogadalomtétel 1948, St. Moritz 1988 óta van fogadalomtétel
1952, Helsinki Németh Imre (atléta) 1952, Oslo
1956, Melbourne[2] Benedek Gábor (öttusázó) 1956, Cortina d'Ampezzo
1960, Róma Gerevich Aladár (vívó) 1960, Squaw Valley
1964, Tokió Kulcsár Gergely (atléta) 1964, Innsbruck
1968, Mexikóváros Kulcsár Gergely (atléta) 1968, Grenoble
1972, München Ránkyné Németh Angéla (atléta) 1972, Szapporó
1976, Montreal dr. Hammerl László (sportlövő) 1976, Innsbruck
1980, Moszkva Wichmann Tamás (kenus) 1980, Lake Placid
1984, Los Angeles Magyarország nem vett részt 1984, Szarajevó
1988, Szöul Vaskuti István (kenus) 1988, Calgary Engi Klára (jégtáncos)
1992, Barcelona Egerszegi Krisztina (úszó) és
Gyulay Zsolt (kajakozó)		 1992, Albertville Engi Klára (jégtáncos) és
Tóth Attila (jégtáncos)
  1994, Lillehammer Czakó Krisztina (műkorcsolyázó) és
Bónis Attila (alpesisíző)
1996, Atlanta Sáriné Kocsis Erzsébet (kézilabdázó) és
Kovács Antal (cselgáncsozó)		  
  1998, Nagano Czakó Krisztina (műkorcsolyázó) és
Panyik János (sílövő)
2000, Sydney Mincza Ildikó (vívó) és
Kósz Zoltán (vízilabdázó)		  
  2002, Salt Lake City Nagy Marianna (rövidpályás gyorskorcsolyázó) és
Kovács Ádám (gyorskorcsolyázó)
2004, Athén Nagy Tímea (vívó) és
Benedek Tibor (vízilabdázó)		  
  2006, Torino Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó) és
Tagscherer Zoltán (sífutó)
2008, Peking Igaly Diána (sportlövő) és
Biros Péter (vízilabdázó)		  
  2010, Vancouver Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó) és
Huszár Erika (rövidpályás gyorskorcsolyázó)
2012, London Jakabos Zsuzsanna (úszó) és
Kásás Tamás (vízilabdázó)[11]		  
  2014, Szocsi Regőczy Krisztina[12] (jégtáncos)
2016, Rio de Janeiro Földházi Zsófia és
Marosi Ádám (öttusázók)[13]		  
  2018, Phjongcshang Engi Klára[14] (jégtáncos)

Jegyzetek

  1. ↑ Hungary - National Olympic Committee (NOC). (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  2. ↑ a b c Az akkori ausztrál törvények értelmében élő állat bevitele a szigetre tilos volt, emiatt a lovasversenyeket Stockholmban rendezték meg.
  3. ↑ „Olimpia: a pontversenyt a 13. helyen zárta Magyarország”, nemzetisport.hu, 2012. augusztus 12. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.) 
  4. ↑ Hajós Alfréd és Lauber Dezső a művészeti versenyek építészet kategóriájában második helyezést ért el.
  5. ↑ Mező Ferenc dr. a művészeti versenyek irodalom epikai kategóriájában első helyezést ért el.
  6. ↑ Manno Miltiades a művészeti versenyek szobrászat kategóriájában második helyezést ért el.
  7. ↑ Földes Éva dr. a művészeti versenyek irodalom epikai kategóriájában harmadik helyezést ért el.
  8. ↑ Kicsik, nagyok, testvérek és egyéb rekorderek. www.origo.hu (2016. július 31.) (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  9. ↑ Biros viszi a magyar zászlót a londoni megnyitón. Origo.hu, 2012. június 16. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
  10. ↑ Szocsi 2014: Megválasztották a Magyar Csapat zászlóvivőjét! http://www.mob.hu (2014. február 2.) (Hozzáférés: 2014. február 3.) arch
  11. ↑ London 2012: letette az esküt a magyar olimpiai csapat. nemzetisport.hu, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2012. június 22.)
  12. ↑ Szocsi 2014: Közgyűlés után fogadalmat tett a Magyar Olimpiai Csapat. http://www.mob.hu (2014. január 27.) (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  13. ↑ Rio 2016: Letették az esküt a magyar olimpikonok. nemzetisport.hu, 2016. július 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  14. ↑ Pjongcsang 2018: letette az esküt a magyar csapat. http://www.nemzetisport.hu (2018. január 22.) (Hozzáférés: 2018. január 22.)

Források

  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
  • dr. Hencsei Pál, Ivanics Tibor, dr. Takács Ferenc, Vad Dezső. Magyarok az olimpiai játékokon 1896 - 2000. IQ Press Lapkiadó, 328. o.. ISBN 963-86101-0-7 
  • Hungary (angol nyelven). olympic.org. (Hozzáférés: 2012. március 13.)
  • Hungary (angol nyelven). sports-reference.com. [2014. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 13.)

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_az_olimpiai_játékokon&oldid=23880438”