Ipolyszalka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2021. január 26., 15:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.127.224.41 (vita) szerkesztéséről Taz szerkesztésére)
Ipolyszalka (Salka)
Ipolyszalka - római katolikus templom
Ipolyszalka - római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
Első írásos említés1156
PolgármesterSilvia Cagalová
Irányítószám943 61
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség974 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület26,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 16″, k. h. 18° 45′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 16″, k. h. 18° 45′ 20″
Ipolyszalka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyszalka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolyszalka vagy Szalka (szlovákul Salka) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése

Párkánytól 7 km-re észak-északkeletre, az 564-es út mentén, az Ipoly jobb partján fekszik. Letkés határátkelőtől 1 km-re nyugatra van.

Története

A település területe ősidők óta lakott, határában az újkőkori vonaldíszes kerámia és a lengyeli kultúra települését, valamint a kora bronzkori hatvani kultúra emberének urnasírjait találták meg. További urnasírok kerültek elő a hallstatt korból is. A 2. századból római kori település, a 10. századból pedig a belobrdi kultúra, azaz honfoglalás kori temető került elő.

Anonymus szerint már a honfoglaló magyarok is megszálltak itt. A falut 1156-ban említik először "Zalka" néven, ekkor királyi birtok. Ebből az időből említik vámszedőhelyét és királyi sóraktárait. 1261-ben a király az esztergomi érseknek adja, mely egészen 1848-ig birtokosa a falunak. 1295-ben a Hont-Pázmány nemzetségbeli Kázmér fiai dúlják fel a települést.

Szűz Máriának szentelt templomát 1332-ben említik először. A falu a középkorban a módosabb települések közé tartozott. 1544-ben határában verte meg Thury György és Nyáry Ferenc serege[2] a környéket fosztogató török sereget.

Az 1715-ös összeírásban malmát, szőlőskertjét és 57 adózó portáját említik. Mária Terézia vásártatási és mezővárosi jogokkal ruházta fel, ekkor már az Alsó-Ipolymente legjelentősebb települése volt. 1828-ban 195 házában 1173 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szövéssel, hímzéssel foglalkoztak. A 18. században még virágzott a szőlőtermesztés, lótenyésztés és állattartás is.

Vályi András szerint "SZÁLKA. Magyar Mezőváros Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Esztergomhoz 1 3/4 mértföldnyire; határja jeles, réttye, legelője hasznos, javai külömbfélék."[3]

Fényes Elek szerint "Szalka, magyar m. v. Honth vmegyében, Esztergomtól 1 1/2 mfdnyire az Ipoly jobb partján: 1184 kath. 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa nagy kiterjedésű és termékeny, terem sikeres buzát, rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, dohányt, bort. Rétjei kétszer kaszálhatók; téres legelőjén sok szarvasmarhát lovat, juhot, tenyészt. F. u. az esztergomi érsek."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 1590, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1073 lakosának 93%-a magyar.

2011-ben 1052 lakosából 960 magyar és 72 szlovák.

Neves személyek

Nevezetességei

A Tájház
  • Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. század második felében épült. 1850-ben bővítették. Keresztelőkútja a 15. századból való, késő gótikus. Szent Péter és Szent Pál szobra a 18. századból való.
  • Az út menti Szent Flórián és Szűz Mária szobrok 18. századiak.
  • A Szentháromság-szobrot 1851-ben állíttatta Zeifer Ferenc és Varga Anna (a szobron latin nyelvű felirat látható).
  • A templom mellett álló Krisztus-szoborfülkét 1856-ban állíttatta Varga Joáhim.
  • 1907. szeptember 1-jén avatták fel az óvodaként és leányiskolaként működő Szent Teréz Intézetet. 1950-től általános iskolaként működött tovább 1984-ig, az új iskola felépítéséig.
  • A településen rendezik évente az Ipolyparti Randevú nevű fesztivált június utolsó hétvégéjén, a szabadtéri színpadon; valamint kézművestábort tartanak 3 turnusban (júliusban és augusztusban) a Tájházban.
  • A szalkai Tájház naponta 8-16 óráig tart nyitva a látogatók számára.
  • A községet Verne Gyula is megemlíti „A Dunai hajós” című művében.

Képtár

  • A községháza
    A községháza
  • A Szentháromság-szobor
    A Szentháromság-szobor
  • Park a falu központjában
    Park a falu központjában
  • A régi iskola épülete
    A régi iskola épülete
  • A katolikus templom
    A katolikus templom
  • Emléktábla a katolikus templom falán
    Emléktábla a katolikus templom falán
  • A katolikus templom
    A katolikus templom
  • A templom mellett álló Krisztus-szobor
    A templom mellett álló Krisztus-szobor
  • Emléktábla Csepreghy Ferenc szülőházán
    Emléktábla Csepreghy Ferenc szülőházán
  • Kopjafa
    Kopjafa
  • Útmenti feszület
    Útmenti feszület
  • Ipolyszalka látképe Bajta felől (háttérben a Börzsöny).
    Ipolyszalka látképe Bajta felől (háttérben a Börzsöny).
  • Ipolyszalkai utcakép
    Ipolyszalkai utcakép
  • Híd az Ipoly felett
    Híd az Ipoly felett
  • Az Ipoly Szalkánál
    Az Ipoly Szalkánál
  • A régi könyvtár épülete
    A régi könyvtár épülete
  • A volt határőrlaktanya épülete
    A volt határőrlaktanya épülete
  • A tájház udvara
    A tájház udvara

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ [1] Tinódi Sebestyén: Az szalkai mezőn való viadaláról, 1544
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

Commons:Category:Salka
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyszalka témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ipolyszalka&oldid=23487821”