Felnémet (település)

Felnémet
Közigazgatás
Település	Eger Egri járás
Alapítás ideje	1261 (első említés)
Városhoz csatolás	1961
Korábbi rangja	község
Irányítószám	3304
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Egri-Bükkalja, Tárkányi-medence
Elhelyezkedése
Felnémet Pozíció Eger térképén
é. sz. 47° 57′ 58″, k. h. 20° 21′ 08″47.9661049, 20.3523394
A Wikimédia Commons tartalmaz Felnémet témájú médiaállományokat.

Felnémet Eger városrésze 1961 óta. 1971-ben a város központi belterületéhez is hozzácsatolták.

Földrajzi helyzete

Heves megyében, a Bükk-vidék nyugati részén fekszik, az Eger-patak, a Berva és a Tárkányi-patak összefolyásánál, Egertől északra. A 2000-es években ténylegesen össze is épült Felnémet és Eger az egri Nagylapos beépülésével. A városrész a 25-ös főút mentén található; központjából Felsőtárkányon át Miskolc is elérhető a 2505-ös közúton. Utóbbiból ágazik ki az itteni vasútállomást kiszolgáló 25 302-es számú mellékút, valamint a Bervai-lakótelepre és a Felnémettől északra fekvő ipartelepek felé vezető 25 103-as út is. A főutcát a központtól Egerbe 2×2 sávosra bővítették.

Története

Határában található a felnémeti vár.

A felnémeti földvár

Természetvédelem

Határában a Bükki Nemzeti Park erdőségei találhatóak. A Nemzeti Park székhelye is itt található a régi plébánia épületében együtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportja irodájával.

Iskolák

Korábban az általános iskolája a főúton volt. Amikor kicsinek bizonyult, akkor a város áttelepítette és gimnáziumi osztályokkal bővítette. Ekkortól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumnak hívják. A Berva lakótelepen volt a Berva Finomszerelvénygyár RT. óvodája, ez ma önkormányzati kezelésben áll.

Ipara

A Berva-völgyben található az Omya kőbányája, valamint Berva Rt. is, bár az már Felsőtárkány földjén épült fel, de a lakótelepei és szociális épületei Felnémeten vannak, és onnan is közelíthető meg. 2011-ig fűrészüzem is működött a vasútállomás mellett. Az üzemek teherforgalmát vasúton korábban a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szolgálta ki amelynek állomása is volt itt, de a kisvasút itteni szakaszai már megszűntek. A vasúti szállítás ma már kizárólag az Eger–Putnok-vasútvonalon és az iparvágányokon zajlik.

Közlekedése

A Volánbusz távolsági, helyközi, szerződéses, a helyi járatok közül a 8-as, 10-es, 11-es, 11-es, 14-es, 14A és 14C számú járatai járnak a településre. A MÁV-nak két megállója is van a településenː Eger-Felnémet vasútállomás, illetve a falutól északra Almár mh.. A vasút az Eger–Putnok-vasútvonalhoz kapcsolódó Füzesabony–Eger-vasútvonalon Eger-Szilvásvárad között egy szóló Bzmot motorkocsit közlekedtet (a vonal tovább nem járható). Kővel megrakodott tehervonatok a bányából járnak. Kerékpárút húzódik a felsőtárkányi kisvasút helyén az út bal oldalán a tárkányi fűtőházig. A Berva-völgyön keresztül kerékpáros turistaútvonal húzódik a Bükk belseje felé. Hajdan két kisvasútja is volt. Az egyik, a Szarvaskői bányavasút az államosítás után Egri Úttörővasút néven próbált túlélni, majd teljesen megszűnt, a felsőtárkányi még üzemel, de már nem jár idáig.

Felnémet, egykori FÁEV állomás

Kultúra

A Berva-völgyben található a Cserkészpark és a Bagolyvár Cserkészház.

Híres felnémetiek

Az egri vár felnémeti védőinek névsora

• Itt született Kiss Alajos (1857–1929) festőművész.
• Itt lakott Kozso (Kocsor Zsolt) zenész.
• Itt született Rázsi András a Bandi a Hegyen főzős műsor szakácsa.
• Sokáig itt élt Sior néven alkotó festőművész, Fekete Valér.

Nevezetességei

• római katolikus Szent Rozália plébániatemplom.
• Almáron pálos kolostor romjai

A városrész az irodalomban

• Felnémet az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód bemutatkozik, illetve Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényeinek.

Források

• Felnémet honlapja
• Felsőtárkányi kisvasút
• Eger-Szarvaskő kisvasút