Ugrás a tartalomhoz

Bölzse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. február 12., 08:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Bölzse (Belža)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rangközség
PolgármesterOndrej Pravda
Irányítószám044 58 (pošta Seňa)
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség411 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Terület5,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 46″, k. h. 21° 16′ 22″48.579444°N 21.272778°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 46″, k. h. 21° 16′ 22″48.579444°N 21.272778°E
Bölzse weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bölzse (1899-ig Három-Bölzse, szlovákul: Belža) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése

Kassától 15 km-re, délre fekszik.

Története

1232-ben „Belsa” néven említik először. 1319-ben „Belsey”, 1317-ben „Belsepatak” néven szerepel oklevelekben. A mai település három korábbi falu: „Kápolnabölzse, „Sándorbölzse” és „Szigetbölzse” egyesüléséből keletkezett a 19. században, emiatt ekkortájt „Hárombölzse” néven találjuk.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÖLSE. Kápolna Bölse, Sándor Bölse, Sziget Bölse. Három egy más körűl lévő faluk Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűltek, fekszenek a’ Kassai járásban, határjaik egy máshoz majd hasonlítók, tulajdonságaik középszerűek, fájok szűken, réttyeik jók, eladásra is meglehetős alkalmatosságok lévén, első Osztálybéliek.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bölzse, (Kápolna-, Sándor-, és Szigeth-), 3 orosz-tót falu, Abauj vgyében, Enyiczkéhez délre 1 órányira: 139 r. kath., 318 g. kath., 5 ref., 10 zsidó lak. Szigeth-Bölzsén van egy g. kath. anyatemplom. F. u. Kápolna-Bölzsének, b. Meskó; Sándor-Bölzsének Márczy, Maygraber, Janthó; Sziget-Bölzsének Borbély, Fáy, Kormos, b. Meskó. Ut. p. Kassa.[3] Hárombölzse kataszterén belül volt található a XVIII.-XIX. században a Kányabölzse nevű csárda, mely Fényes Elek szerint falu is volt egy időben: „Bölzse (Kánya), tót falu, Abauj vgyében, 50 r. kath., 12 g. kath., 1 evang., 6 zsidó lakossal. F. u. báró Meskó.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen nyugatra fekszik Bölzse, (Három-Bölzse) 46 házzal és 279 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója: Csány. Három apró községből egyesült: Sziget-, Kápolna- és Sándor-Bölzséből.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Népessége

1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 358 lakosából 357 szlovák volt.

2011-ben 379 lakosából 353 szlovák.

Nevezetességei

  • A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1818-ban épült.

További információk

Jegyzetek