Bréda Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bréda Ferenc (François Bréda) (Déva, Hunyad megye, 1956. február 20.), esszéíró, költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész, műfordító, teatrológus.

Bréda Ferenc
Bredferenc.JPG
Kolozsvár (2006)
Született 1956. február 20. (58 éves)
Déva, Románia

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyai ágon Lévai Lajos (18941974) székelyudvarhelyi író, településtörténész és tanár unokája. Édesanyja Lévai Enikő Zsuzsanna pedagógus. Édesapja Bréda Ferenc (19242000) református lelkész, Hunyad-Fehér egyházmegye esperese 1969-től 1988-ig. Elemi iskoláit Székelyudvarhelyen és Déván végezte. Szülővárosának multikulturális légköre kísérte végig gyermekkorában és középiskolai éveiben. Zsengéire először Majtényi Erik figyelt föl a Jóbarát című úttörő-újság hasábjain. Lovassy László, nagyszalontai születésű magyar nyelv- és irodalomtanár tanítványaként több éven keresztül részt vett a magyar irodalmi tantárgy-olimpiákon Hunyad megye képviselőjeként : ekkor ismerkedett meg Szőcs Gézával, Egyed Péterrel, Zudor Jánossal, Keszeg Vilmossal, Zsigmond Emesével, Juhász Andrással és a romániai magyar irodalom számos más, később jelentős személyiségével.

Első írásai az Ifjúmunkás című bukaresti ifjúsági lapban jelentek meg. Mesterei, Makkai Endre petrozsényi református lelkész, Csortán Ferenc kolozsvári műépítész és Kovács Nemere bukaresti újságíró, gyakorta meglátogatták Déván. 1974 és 1975 között katonai szolgálatát teljesítette Dobrudzsában, a Fekete-tenger partvidékén.

1975-től a kolozsvári egyetem hallgatója volt magyar-francia szakon. A kolozsvári Klasszika-Filológia Tanszék ógörög és latin kurzusait is látogatta fakultatív kurzusok keretén belül. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Akadémiai Könyvtár egyik állandó lakója volt : ekkor mélyült el a skolasztika és a középkori filozófia nagy szerzőinek (Canterburyi Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás, Albertus Magnus, Occam, Pierre Abélard, Duns Scotus) szövegszintű tanulmányozásába. Mestere ebben az időszakban Beney György (Zoltán), budapesti ferences rendi szerzetes volt. Az egyetemi évek nyári szüneteiben építkezési napszámosként, templomfelújító kőművesinasként (Haró, Marosillye, Hunyad megye) és harangozóként dolgozott. 1977-től 1979-ig a kolozsvári Echinox című kulturális egyetemi folyóirat magyar oldalait szerkesztette Beke Mihály Andrással és Bretter Zoltánnal együtt. 1979-ben államvizsgázott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán magyar-francia nyelv és irodalom képesítéssel.

1979-től 1984-ig a kolozsvári Napoca Universitară című egyetemi kulturális folyóirat magyar oldalainak volt az első felelős szerkesztője. 1979 és 1984 között a bánffyhunyadi Általános Iskolában tanított magyar irodalmat és nyelvtant. 1984-től 1991-ig francia nyelv- és irodalomtanári állást töltött be Franciaországban az állami és felekezeti gimnáziumokban, líceumokban és főiskolákon, előbb Anjou-ban (Angers, Cholet, Saint-Macaire-en-Mauges), majd a Párizst környező helységekben (Faremoutiers, Saint-Maur-des-Fossés, Coulommiers, Pontault-Combault). 1985-ben mesteri (magiszteri) fokozatot ért el a Nantes-i Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténetből.

1985-től 1991-ig az Angers-i Egyetemen doktorandusz-hallgató a francia irodalomtörténet kutatási területén Georges Cesbron irodalomtörténész tanítványaként. Villon, Rabelais és Rouault nyomdokain haladva, Bréda 1984-ben Joël Courreau bencés szerzetes, a ligugé-i Szent Márton apátság főkönyvtárosának a meghívására világi személyként vett részt a rend lelkigyakorlatában. A Présence de Gabriel Marcel irodalmi-filozófiai társaság keretén belül megismerkedett Paul Ricœurrel, Jean-Marie Lustiger-vel, Franciaország hercegprímásával, Claude Aveline regényíróval, Georges Lubin-nel, George Sand levelezésének a kiadójával, továbbá André Comte-Sponville filozófussal és a francia művelődési élet más jeles képviselőjével. Pierre Bourdieu szociológussal, a filozófiatörténész Xavier Tilliette-tel és Samuel Beckett-tel levelezett.

1984 és 1986 között Angers-ban és Cholet-ban, 1986 és 1991 között Párizsban élt. 1991 és 1992 között a kolozsvári Jelenlét című kulturális folyóiratnak előbb szerkesztője, majd szerkesztőségi titkára volt. Az 1983-tól szünetelő, tekintélyes irodalmi hagyományokkal rendelkező, s a 1989-es romániai forradalom után újrainduló Gaál Gábor Irodalmi Kör alapítótagja volt 1991-től. 1992 és 1993 között a bukaresti Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókjának volt a szerkesztője. A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vezetőségi alapítótagja 1993-tól.

1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat adott elő. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított egyetemes színháztörténetet az Ókor szakterületén, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát. Reinhold Alfréd (Alfred Reynolds) (1907, Budapest - 1993, London) magyar költő és angol író munkásságának irodalomtörténeti fölfedezője. Francia és román nyelvből fordított.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelvű kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Román nyelvű kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Francia nyelvű kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • La critique littéraire et dramatique de Gabriel Marcel (Gabriel Marcel irodalom- és színházkritikusi munkássága). Irodalomtörténeti tanulmány, Grinta könyvkiadó, Kolozsvár, 2004. ISBN 9737924487 Cf. Association Présence de Gabriel Marcel [1].
  • Déclin et Déclic. Filozófiai esszé, Remus kk., Kolozsvár, 2004. ISBN 9737915003

Irodalomkritikai és eszmetörténeti tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ave Csehy ! In : Helikon, 28 (2007.június 25.). Vö. Csehy Zoltán [2]
  • Vanda … Van ! Az Örök Őrök. In : Korunk, 2006. augusztus
  • Esti mese. Méhes György. In : Helikon, 2002/ 7, 2-3.
  • Egy világrendszer keletkezéséről. Adalékok Galilei Dialogójához. In : Galilei, Párbeszédek. A két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. Az előszót írta és a jegyzeteket összeállította Bréda Ferenc. Kriterion, Téka-sorozat , Bukarest, 1983.
  • Az öntudat alkonya. In : A létezéstől a lehetőségig. Kriterion, Bukarest, 1980.

Előszavai és szöveggondozásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Meša Selimović, A dervis és a halál. Az utószót Bréda Ferenc írta. Kriterion Könyvkiadó, Horizont-sorozat, Bukarest,1981.
  • Herman Melville, Moby Dick. Az utószót Bréda Ferenc írta. Kriterion Könyvkiadó, Horizont-sorozat, Bukarest, 1983.
  • Galilei, Párbeszédek. A két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. Az előszót írta és a jegyzeteket összeállította Bréda Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Téka-sorozat, Bukarest, 1983.
  • Bábel Tornyán. Összeállította és szerkesztette Beke Mihály András és Bréda Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
  • Gabriel Marcel, A fi și a avea (Être et Avoir). Traducere de Ciprian Mihali. Tabel cronologic, îngrijire de text și note de François Bréda. Editura Biblioteca Apostrof, Filosofie contemporană, Kolozsvár, 1997.
  • Gabriel Marcel, Omul problematic (L'homme problématique), Traducere, note de François Bréda și Ștefan Melancu. Editura Biblioteca Apostrof, Filosofie contemporană, Kolozsvár, 1998.
  • Poeți români de azi. Poètes roumains d'aujourd'hui. Antologie bilingvă. Coordonator / Coordonnateur : Mircea Măluț. Redactor / Rédacteur : Mircea Petean. Consultant / Consultant : François Bréda. Beszterce / Párizs, 2007.

Antológiákban való részvételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kimaradt Szó. Fiatal költők antológiája. Összeállította Ágoston Vilmos. Vö. Bréda Ferenc, 38-49 old., Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
  • Ötödik Évszak. Fiatal írók antológiája. Szerkesztette Jánosházy György, Gálfalvi György, Markó Béla, Nemess László. A borítót tervezte és a képanyagot szerkesztette Elekes Károly. Az Igaz Szó kiadása, Marosvásárhely, 1980.
  • Un pahar cu lumină. Pohárnyi fény. Antologie bilingvă. Poeți contemporani clujeni / Kolozsvári kortárs költők antológiája. Redactor și coordonator / Válogatta és szerkesztette Molnos Lajos. Cluj-Napoca - Kolozsvár, Editura Tinivár Könyvkiadó, 2005.
  • Lumea fără mine. A világ nélkülem. Antologie bilingvă. Prozatori contemporani clujeni. Kolozsvári kortárs prózaírók antológiája. Redactor / Válogatta és szerkesztette Molnos Lajos. Cluj-Napoca - Kolozsvár, Editura Tinivár Könyvkiadó, 2007.

Fordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jean Cocteau, Emberi hang (La Voix Humaine). In : Napoca Universitară, 1-3/ 1981.
  • Christian Palustran, Hăul (Abîmes). Text tradus de François Bréda și Radu Teampău. Az előadásnak a tordai Állami Színházban volt az országos bemutatója, 1998.
  • Gabriel Marcel, Semnul Crucii. Traducere de François Bréda și Radu Tempea. Prefață de François Bréda. Az előadásnak a zsílvásárhelyi Elvira Godeanu Színházban 1996. február 26-án volt az országos bemutatója. Târgu Jiu, 1999.
  • Gabriel Marcel, Omul problematic (L’homme problématique). Traducere de François Bréda și Ștefan Melancu. Editura Apostrof, col. Filosofie contemporană, Kolozsvár, 1998.
  • Jehan Calvus (Chelu Ivan Péter), Bumgártész, Kalligram kk., Pozsony, 2004.
  • Gabriel Chifu, Száz költemény (O sută de poeme). Fordította François Bréda és Balázs F. Attila. AB-ART, Pozsony, 2008. ISBN 9788080870621

Francia nyelvre fordított szövegei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemo. Versek, AB-ART, Pozsony, 2004. Poésies. Fordította Raoul Weiss

Román nyelvre fordított szövegei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az elszállt szitakötő. Regény, AB-ART, Pozsony, 2005. Libelula pierdută. Capitolul VIII. (Nyolcadik fejezet). Fordította Marius Tabacu.
  • Az elszállt szitakötő. Regény, AB-ART, Pozsony, 2005. Libelula pierdută. Capitolul IX. (Kilencedik fejezet). Fordította Marius Tabacu.

Irodalom (sajtóvisszhang, recenziók, tanulmányok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szőcs Géza, Ki vagy, Bréda ? In : Igazság, Fellegvár, 1977.
  • Molnár Gusztáv: Levél Bréda Ferenchez. Echinox, 1979/1-2.
  • Vekerdi László, Bréda Ferenc, A létezéstől a lehetőségig. In : Valóság, 1981/ 1.
  • Szőcs István, Transz-ok, avagy erdélyi Grál. [Bréda Ferenc, Antracit]. In : Helikon, Kolozsvár, 2002/ 14, 2-3.
  • Szőcs István, Grál-visszfények ? In : Helikon, Kolozsvár, 2002/ 15, 2-3.
  • Szőcs István, Merengő - Mágus Déva vára. In : Helikon, XVIII. évf., 2007., 7. (477.) szám, április 10.
  • Szőcs István, Bréda Capytulációja avagy Szóból ért az ember ! In : Helikon, XVII. évf., 2006., 18. (464.) szám, szeptember 25.
  • Szőcs István, Jegyzet - A hmhmhm... A szerelem ... In : Helikon, Kolozsvár, 2008/ 12, június 25.
  • Karácsonyi Zsolt, Nemo és a kutyák. In : A Nagy kilometrik, Helikon, 34/ 2007.
  • Karácsonyi Zsolt, A margótól az argóig. In : Krónika, 2004. nov. 5-7.
  • Székely Csaba, A Brettenthetetlenek. In : A Hét, 2004/ 38, 11.
  • Orbán János Dénes, Merlin Claudiopolisban. In : Bréda, Antracit, Erdélyi Híradó / Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2002, 5-10. old.
  • Farkas Wellmann Endre, Bolondokról, a bolondok nyelvén. In : Krónika, 2008. november 21-23., 6. old.
  • Király Farkas, A könyv címe : Nemo. In : Helikon, 2005/ 23.
  • Király Farkas, A mito-kán most rábeszél . In : Helikon, 2005. július 10.
  • Martos Gábor, Marsallbot a hátizsákban. A Forrás harmadik nemzedéke. Az interjúkat készítette, a tanulmányt írta, a műveket válogatta és a függeléket összeállította Martos Gábor. A fedőlapot tervezte Jakabffy Tamás. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó. L. Bréda Ferenc, 42–49. old. , 190–192. old. , 211 old. , 228. old. , 272. old. , 278. old. Vö. Zudor János - Bréda Ferenc, 225. old. Kolozsvár, 1994.
  • Szántai János, Jelenés Dívával, Dévával. In : Székelyföld, 2008/ 5.
  • Szántai János, A klozettolvasó naplójából, 9. (François Bréda, Boldogok és Bolondok, AB-ART, Pozsony, 2008.) In : Helikon, Kolozsvár, 2009/ 1, p. 14.
  • Martos Gábor, Éjegyenlőség. Írások az erdélyi magyar irodalomról. A címlapgrafikát Kovács-Gombos Gábor készítette. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 2000.
  • Martos Gábor,Volt egyszer egy Fellegvár. Írta, a dokumentumokat összeállította, az interjút, a tartalomjegyzéket, a repertóriumot és a névmutatót készítette Martos Gábor. A fedőlapot tervezte Jakabffy Tamás. Vö. Bréda Ferenc, in : A Fellegvár 99 számának névmutatója, p. 96., pp. 48–71., pp. 71–95. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 1994.
  • Martos Gábor, Az út vége (?). In : Kép(es) költészet, Patriot kiadó, Sopron, 1995, pp. 76–80. [3]
  • Szalai Zsolt, Bréda, Antracit. In : www. szepirodalmifigyelo.hu
  • Pál Edit Éva, Tudatskalpok és az irodalom. In : www. transindex.ro
  • Vári Csaba és Sipos Zoltán, Bréda Ferenc, aki Mumu forever. In : www. transindex.ro
  • Ovidiu Pecican, Ființã și Teatru. Teatrul de umbre al luminii. In : Tribuna, nr. 69., 16-31 iulie, 2005. p. 7. (románul)
  • Laura Pavel, Teatru - farsă și adevăr ? In : Contemporanul-Ideea europeană, XV., nr. 8, 2004. (románul)[4]
  • Mircea Arman, Scrisori despre comicul existențial. In : Jurnalul Literar, ianuarie-februarie 2007, p. 23. (románul)
  • Grațian Cormoș, Trãind în post-istorie, fãrã iluzii. In : Tribuna, nr. 96, 1-15 septembrie 2006. (románul)
  • Mihai Borșoș, Democrația și omenescul. In : Tribuna, 2008. november 16-30/ 149, p. 6. (románul)
  • Egyed Emese, Exilium : Expositio. In : Bretter György Irodalmi Kör, Kolozsvár, 2008.
  • Miklós Ágnes Kata, A szóértés feltételei. Nemzedékváltási problémák a hetvenes évek romániai magyar irodalmában. Tanulmány. 312 old. Szerkesztette Balázs Imre József. Borítóterv : Könczei Elemér. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, pp. 211–214 (3. 2. 2. Szerepfelfogás a kritikában – a többiek és Bréda Ferenc), 2010. ISBN 9789731960210
  • Ștefan Manasia, Învățăturile magistrului François. In : Tribuna, nr. 207, 16-30 aprilie 2011, p.5. (románul)[5]

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Romániai Írók Szövetségének, az Association Présence de Gabriel Marcel Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bréda Ferenc témájú médiaállományokat.