Polis Könyvkiadó

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

A Polis Könyvkiadó Kolozsváron alakult 1992-ben. Felelős vezetője 2017-ig Dávid Gyula, jelenleg (2019) Kozma Csaba, könyveinek grafikai tervezője Unipan Helga. A kiadó kötelékében tevékenykedett rövidebb-hosszabb ideig Demény Péter, Géczi A. János, Papp-Zakor András és Vofkori Mária.

Története[szerkesztés]

A kiadó a könyvkiadás anyagi alapjainak előteremtésére 2000-ig magyarországi könyvbehozatallal is foglalkozott; saját és importkönyvek országos körű terjesztésére 1995–2000 között könyvklubot is működtetett. 1992–2018 között kiadványainak száma megközelíti a 300-at.

A kezdetek[szerkesztés]

Kezdetben főképp kortárs erdélyi szerzőket jelentetett meg: vers- és elbeszélésköteteket, regényeket (Bálint Tibor, Bogdán László, Cseke Gábor, Jancsik Pál, Kovács András Ferenc, Lőrinczi László, Mikó Imre, Palocsay Zsigmond, Sigmond István, Szabó Gyula, Tamás Tímea), esszé- és tanulmányköteteket (Angi István, Benkő Samu, Csapody Miklós, Cseke Péter, Cs. Gyimesi Éva, Dávid Gyula, Egyed Péter, Horváth Andor, Imreh István, Kántor Lajos, László Ferenc, Nagy György, Sztranyiczki Gábor, Veress Károly).

Magyar klasszikus irodalom[szerkesztés]

A magyar klasszikus irodalomból kiadta Babits Mihály, Páskándi Géza válogatott, illetve József Attila, Petőfi Sándor és Pilinszky János összes verseit, Kányádi Sándor „egyberostált” verseit és műfordításait, Székely János összes drámáit. Néhány versválogatást (Dsida Jenő, József Attila, Reményik Sándor, Szilágyi Domokos) különleges tipográfiai kivitelben jelentetett meg, Deák Ferenc, Gy. Szabó Béla, Kancsura István, Siklódy Ferenc, illetve Simon Györgyi grafikái kíséretében. Ezek közül a Deák Ferenc grafikáival megjelent Dsida Jenő-kötet (Egyszerű vers a kegyelemről, 1995), a Siklódy Ferenc grafikáival megjelent Szilágyi Domokos-kötet (Magyarok, 1997) a kolozsvári országos könyvszalon grafikai díját, a Bolyai János születésének 200. évfordulójára kiadott, szintén Siklódy Ferenc grafikáival illusztrált versválogatás 2002-ben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv díját kapta meg.

Fordítások[szerkesztés]

Alkalomszerű néhány fordításkötet jelenléte a kiadó könyveinek sorában: egy Páskándi Géza abszurdoidjaiból készült válogatás (Moment of sincerity) az 1999-es frankfurti könyvvásárra angol nyelven, Brogyányi Jenő fordításában, Lucian Blaga versei Lengyel Ferenc fordításában, kétnyelvű kiadásban (2002), Kovács András Ferenc Manótánc című gyermekverskötete Gelu Păteanu átültetésében.

Erdély öröksége[szerkesztés]

Az eredeti irodalom mellett fontos feladatának tekinti Erdély művelődési-művészeti örökségének megismertetését. Az első évben jelentette meg Nagy Imre Íróarcképek c. sorozatát (Fodor Sándor előszavával, 1993), majd következtek: A Farkas utcai templom címerei (Entz Géza és Kovács András tanulmányaival, 1995), a Faragott kőszószékek Erdélyben (B. Murádin Katalin könyve, 1994), a Műemlék orgonák Erdélyben (Dávid István könyve – amely szerepelt 1996-ban a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár díjazott könyvei között, és elnyerte a Debreczeni László-emlékérmet is), Muckenhaupt Erzsébettől A csíksomlyói ferences könyvtár kincseit (1999), Deé Nagy Anikótól A marosvásárhelyi Teleki Téka ex libriseit (2001), valamint Vofkori Györgytől a Székelyudvarhely (1995), Székelykeresztúr (2002), Gyergyószentmiklós (2004) múltját egykorú fotók segítségével megelevenítő képes várostörténeteit, Murádin Jenőnek Fadrusz János erdélyi szobrait (2002), Gy. Dávid Gyulának a bonchidai Bánffy-kastélyt bemutató (utóbb albumalakban több kiadást megért) könyvét, Benkő Elek monográfiáját (Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi, 2002), Incze László Kézdivásárhely múltjának feltárásához hozzájáruló tanulmánykötetét (A rendtartó székely város, 2011). Ebben a könyvtípusban a legújabb kötetek Pál Emese könyve az erdélyi örmény művészetről (2015), Bordás Beátáé a historizmus kora erdélyi kastélyépítészetéről (2016), illetve a kolozsvári Bánffy-palotáról (2019, megjelenés előtt). Külön megemlítendőek Gaal György könyvei: kis kolozsvári útikalauza (2001), a kolozsvári Rhédey-palotát bemutató könyve (2004), és gazdagon illusztrált kötetei (Képes Kolozsvár, 2007, 2008, 2012; Kolozsvárt születtek, 2016).

Kiemelkedő teljesítménye volt a kiadónak a korábbi évtizedekben majdhogynem tiltott Bánffy Miklós-művek (1998–2018 között hat kötet, köztük a budapesti Balassi Kiadóval közös Bánffy Miklós művei négy kötete és a Politikusportrék, s több, a hagyatékban maradt kiadatlan mű) és Reményik Sándor költői életművének azóta több kiadást is megért, filológiailag megbízható összkiadása (2005), amelyet egy irodalmi kritikáit egybegyűjtő kötet (Kézszorítás, 2007) és a költő fiatalkori prózaverstermésének kiadása (Vércsöppek a hóban, 2009) követett.

Irodalomtörténet[szerkesztés]

A kiadó irodalomtörténeti köteteinek sorába tartozik Balázs Sándor Mikó Imre- (2003), illetve Széles Klára Lászlóffy Aladár- (2005) monográfiája, Szakács István Péter irodalomtörténeti áttekintése száz év kanadai magyar irodalmáról (Szavak prérijén, 2002), Kötő József színháztörténeti lexikona (2009). Tematikailag ehhez kapcsolódik a kiadó 2004-ben indított – majd 2008-tól a Korunk–KompPress, 2019-től az Ábel Kiadó által folytatott – Prospero Könyvei c., neves erdélyi magyar színészeket, előadóművészeket bemutató életpálya-interjúsorozata.

Az irodalomtörténeti forráskiadványok sorába tartozik Molter Károly irodalmi levelezésének Marosi Ildikó által sajtó alá rendezett három kötete, és ugyancsak tőle Bánffy Miklós 1945–1949 közötti levelezésének kiadása (Bánffy Miklós estéje, 2002), Kós Károly Konstantinápolyból feleségéhez írott levelei (Édes Idám!, 2011), Reményik Sándor Olosz Lajossal, illetve Áprily Lajossal folytatott levelezése (Félig élt élet, 2003; Rokon álmok álmodója, 2014), Benkő Samu, Kiss Olosz Klára, illetve Liktor Katalin gondozásában, Gáll Ernő naplójának (2003), Vita Sándor visszaemlékezéseinek, illetve tanulmányainak kiadása (előbbi Dávid Gyula és Gáll Éva, utóbbiak Sárándy Tamás gondozásában, 2014–2015).

1956-os forradalom[szerkesztés]

Az 1956-os magyar forradalom félszázados évfordulójától kezdve több kiadvánnyal járult hozzá a kiadó a kommunista rendszerrel való erdélyi/romániai szembenállás múltjának feltárásához. Ezek között van az egykori elítéltek életrajzi adattára (2006), több memoárkötet (Bereczki András, Csőgör Lajos, Gazda Ferenc, Nagy Géza, Veress Sándor), konferenciakötet (Hatvan évvel a forradalom után, 2017).

Gyermek- és ifjúsági irodalom[szerkesztés]

Gyermekirodalmi köteteit a kivitel igényessége jellemzi. Ilyenek: Tamási Áron novelláskötete Deák Ferenc grafikáival (Egyenes Tóbiás, 1994), Kovács András Ferenc gyermekverseinek két kötete (Manótánc, 1994, Miénk a világ, 2000) Unipan Helga illusztrációival, Visky András Elefánk (1995) és Veress Zoltán Füvek, fák, csillagok című gyermekverskötete (2011), mindkettő Müller Kati rajzaival; 12 füzetben a Magyar Mondák sorozat (1996–1997) Deák Ferenc, Siklódy Ferenc és Venczel János illusztrációival, valamint a Pitypang Könyvek sorozat (és román változata Laura Soare átültetésében, 1997).

Külön vállalkozása volt a kiadónak az 1995–2011 között 40 kötetet felölelő Remekírók Diákkönyvtára, amelyben a magyar és a világirodalom legjavát kívánta közvetíteni „középiskolás fokon”. Ugyancsak a magyar irodalomoktatást kívánta szolgálni a 2004-ben indított Kettős Tükörben c. sorozat, benne ma már klasszikusnak tekinthető írómonográfiákkal (Schöpflin Aladár: Ady, Féja Géza: Móricz Zsigmond, Németh László: Széchenyi stb.), valamint az egy-egy író/költő (Bajor Andor, Bálint Tibor, Horváth István, Kuncz Aladár, László Dezső) pályáját kortárs kritikusok és visszaemlékezők írásaiból szerkesztett antológiák.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Polis_Könyvkiadó&oldid=22132793”