Palocsay Zsigmond

Palocsay Zsigmond (Tordaszentlászló, 1935. november 2. – Kolozsvár, 1994. április 21.) erdélyi magyar költő, Palocsay Rudolf fia, Palocsay Kisó Kata apja.

Életútja

Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Tizedik osztályos korában egy rendszerellenes diákszervezkedésben vett részt, ezért öt évre börtönbe került. Szabadulása után 1955-ben érettségizett, majd két évig a Mezőgazdasági Főiskolán tanult, végül a Zeneakadémián szerzett hegedűtanári diplomát. A kolozsvári zenei líceumban tanított. Viszonylag későn ért költővé, gazdag költői szókincse a természeti világból ihletődött. Bábjátékokat és gyermekverseket is írt. A kolozsvári Napsugár kiadó munkatársa volt.

Művei

• Kórémuzsika (versek), 1966
• Kakukkfuvola (versek), 1968
• A nagyelefánt (vadászmese), 1968
• Kutyatej (gyermekversek), 1969
• Fagyöngy (versek), Szilágyi Domokossal, 1971
• Nádirigó (lírai reflexió), 1971
• A Vigasz Fája (versek), 1974
• Lepkeszárnyon (bábjátékok), 1974
• Aki búsul, megöregszik (verses mese) 1976
• Felnőttek meséskönyve (versek, Kabán József fotóival), 1977
• Illetlen párhuzamok (versek), 1979
• Borzaskata (gyermekversek), 1983
• Felhőmező (poéma), 1985
• Szalmavirág (versek), 1987
• Százszorszépem száz levele (gyermekversek), 1987
• Katángszirmok (versek), 1991

Korunkban megjelent írásai

• Korunk repertórium 1990-2000

Kalotaszegben megjelent írásai

• Kalotaszeg repertórium 1890-2000

Lásd még

• Kortárs Színpad

Források és jegyzetek

• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3 Online hozzáférés
• Erdélyi és csángó költészet

Külső hivatkozások

• Korunk 2007. április
• A Magyar Irodalom Története 1945-1975
• Terasz.hu
• Napsugar.ro