Ördög-árok
| Ördög-árok | |
 |
|
| Az Ördög-árok Pasarét mellett | |
| Hossz | 21[1] km |
| Forrásszint | 558[1] m |
| Vízhozam | 0,25[1] m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 65[1] km² |
| Forrás | Nagykovácsi-medence |
| Torkolat | Duna |
| Országok | Magyarország |
Az Ördög-árok egy patak, a Duna öt budai torkolatú mellékvízfolyásának egyike. Legnagyobb oldalvize a Kis-Ördög-árok, amely a hűvösvölgyi Nagyrétnél folyik bele. Az Ördög-árok a budai oldal szennyvizének jelentős részét is befogadja: a Budapesten keletkező napi 600 ezer köbméter szennyvízből 50 ezer köbméter rajta keresztül ömlött a Dunába, aminek a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep megépülése vetett véget.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Folyása
A patak a Budai-hegységben, a Nagykovácsi-medencében ered. Nagykovácsin és a Remete-szurdokon keresztül érkezik Hűvösvölgybe. A Hidász utcától egy nagy iszapfogón átfolyva föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Horváth-kert és a Döbrentei tér alatt végigfolyva az 1646,2 folyamkilométernél, az Erzsébet híd fölött éri el a Dunát.[1]
[szerkesztés] Története
A Dunához közel eső részét már igen régen boltozat fedte el, fölötte lakóházak épültek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben magára vállalta az árok rendezését. A lefedés munkálatait 1873. március 5-én kezdték meg a János hídnál (Horváth-kert).
1875. június 6-án este hat órakor hatalmas esővíz zúdult a városra, amely az Ördög-árkot és a rajta végzett munkálatokat 1200 m hosszban alaposan megrongálta. A régi boltozat is több helyen beszakadt, magával sodorva a rajta épült házakat is.
Az árok befedése végül 1876 júniusára készült el a Vérmezőig. Azóta a Horváth-kertben csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak nyomvonálara. 1878 májusában készült el a Városmajorig tartó szakasz beboltozása. A közparkra eső szakaszt azonban csak az 1910-es évek végén adták át.
Az 1933 és 1935 között, Árkay Aladár és Bertalan tervei alapján épült Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom építése során a beboltozott Ördög-árok miatt kellett elválasztani a templomot a harangtoronytól; a köztük lévő távolságot árkádsorral hidalták át.
1945 februárjában a Budai Váralagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján próbált meg kitörni a német és a magyar parancsnokság, a kitörési kísérlet azonban kudarcba fulladt.[1]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Budapest enciklopédia, Corvina, 1981. ISBN 9631312488
[szerkesztés] További információk
- Dr. Szablyár Péter: Az Ördög-árok, Élet és Tudomány
- Turay Balázs fotója
|
|||||||||||||||||||||||
