Zebény
| Zebény (Zbyňov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1407 | ||
| Polgármester | Stanislav Hudek | ||
| Irányítószám | 013 19 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 881 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 119 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 427 m | ||
| Terület | 7,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 18° 39′ 00″49.120833°N 18.650000°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 18° 39′ 00″49.120833°N 18.650000°E | |||
| Zebény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zebény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zebény (szlovákul Zbyňov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 836 lakosából 826 szlovák volt.
Fekvése
Zsolnától 15 km-re délnyugatra fekszik.
Története
A falut a német jog alapján alapították, első írásos említése 1407-ben "Izben" alakban történt. 1474-ben "Zbynyowe", 1488-ban "Zbynow", 1598-ban "Zbinow" néven szerepel a korabeli forrásokban. Első bírája Lambert rajeci bíró fia István volt. Zsolnalitva uradalmához tartozott. 1545-ben említik először erődített kastélyát. 1598-ban 19 háza volt. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 64 házában 83 családban 477 lakos élt. 1828-ban 64 háza volt 592 lakossal. Lakói állattartással, mezőgazdasággal, méhészettel foglalkoztak.
Vályi András szerint "ZBINOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, fekszik Rajeczhez közel, mellynek filiája; földgye középszerű, legelője, erdeje van."[2]
Fényes Elek szerint "Zbinov, Trencsén m. tót f., Rajecztől északra 1 órányira: 557 kath., 6 zsidó lak. Len termesztés. F. u. a lietavai urad. Ut. p. Zsolna."[3]
1910-ben 484, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellegét a mai napig megőrizte.
2001-ben 851 lakosából 850 szlovák volt.
Nevezetességei
- Haranglába a 19. század első harmadában épült.
- Temetőkápolnája 19. századi.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
