Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív69

---

« előző

64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74

következő »

Zárójeles szám az uralkodók nevében

Megoldva→ Sasuke88  ^vita 2012. január 22., 13:36 (CET)

III. Frigyes német király neve eredetileg így szerepelt: (III.) Frigyes német király, majd Burumátor felvetette a kérdést, hogy kell-e oda az a zárójel én pedig cselekedtem és átneveztem a szócikket, majd kipucoltam a Wikiből azt a néhány esetet, ahol zárójellel szerepelt. A Német királyok családfája cikkhez érve láttam, hogy nem egyedi esetről van szó, így kérdezném, hogy mi a jelentősége a zárójelnek, kell-e egyáltalán valahova, ha igen, milyen esetben. --→ Sasuke88  ^vita 2012. január 18., 23:40 (CET)

Gondolom a szerző jelezni akarta, hogy nem "igazi" királyokról, vagy legalábbis problémás esetekről van szó, és meg akarta különböztetni őket az azonos néven később uralkodott királyoktól. Ezt viszont nem így kéne, az egyértelműsítésre szolgáló zárójeles résznek a név után van a helye, pl III. Konrád német király vs III. Konrád német király (ellenkirály), vagy hasonló. – Winston ^vita 2012. január 19., 15:23 (CET)

Igen, ezek kellenek. A problémás eseteket jelölik, olyan uralkodók sorszámát zárójelezik, akik valamilyen okból nem számítanak be a sorrendbe. Például II. Tudhalijasz után III. Tudhalijasz következik, köztük pedig van valaki, akit szintén úgy neveztek, de nem biztos az uralkodása. Ő (III.) Tudhalijasz. Hasonlóképp ellenkirályokat és ellenpápákat is számoznak így, akik a hivatalos számozásban nem szerepelnek. LA^pankuš→ 2012. január 19., 16:39 (CET)

Jelen esetben ez a III. Frigyes ellenkirály, aki után van még egy III. Frigyes, csak azért nem tűnik fel, mert ő német-római császár is volt III. Frigyes német-római császárként szerepel. Szóval kell a zárójel. Általában is és a konkrét esetben is. LA^pankuš→ 2012. január 19., 16:45 (CET)

Ha nincs több hozzátennivalója senkinek, akkor visszanevezem. LA^pankuš→ 2012. január 19., 22:34 (CET)

Köszönöm a választ, akkor én kérek elnézést . Mindig tanul valamit az ember. --→ Sasuke88  ^vita 2012. január 22., 13:36 (CET)

Brazil focisták: defsort keresztnévre?

A Kategória:Brazil labdarúgók defsort-jait javítgatnám, de beleütköztem abba (mindjárt az A betűnél), hogy a srácok már a keresztnevükre vannak rendezve, és ez így van az angol, portugál stb wikikben is: Alex Rodrigo Dias da Costa, Amauri Carvalho de Oliveira, Anderson Luís de Abreu Oliveira, pedig elvileg vezetéknév szerint kellene: „DiaslaCosta Alex Rodrigo”, „CarvalhodeOliveira Amauri”, „AbreuOliveira Anderson Luis” stb. lenne jó. Tehetünk itt kivételt? Akela ^vita 2012. január 25., 13:22 (CET)

Tehetnénk, csak okát nem látom. Szerintem ne tegyünk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 25., 13:29 (CET)

Egyesült Német Csapat

Az Egyesült Német Csapat milyen szabály alapján nagybetűs? --Trevor ^vita 2012. január 20., 12:55 (CET)

Mert ez a tulajdonneve. Az Egyesített Csapat hasonlóképp. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 20., 13:09 (CET)

Ezek egyike sem tulajdonnév, ahogyan a válogatott, az olimpiai csapat és társaik sem, akkor sem, ha ilyen speciális jelzőik vannak. Az alkalmiságtól önmagában nem lesz tulajdonnévé egy név. Bennó^fogadó 2012. január 20., 15:55 (CET)

Már hogyne lennének tulajdonnevek, ez a saját nevük! Ne keverjük ide a válogatottakat, az egészen más tészta. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 20., 20:20 (CET)

Ez nem elhatározás kérdése. :) Ezek nem klubok, nem egyesületek, ad hoc két csapat, semmi nincs bennük, ami a tulajdonnévséghez kellene. Ez két alkalmi köznév. De miért baj ez neked? Bennó^fogadó 2012. január 20., 22:40 (CET)

Amúgy meg dehogy más tészta: ez pontosan a két válogatott egyesülése, hogy a kettészakadt Németország együtt lehessen az olimpián. Bennó^fogadó 2012. január 20., 22:41 (CET)

Már hogyne lenne meg benne a tulajdonnéviség! A NOB által hivatalosan adott elnevezés, kvázi egy olimpiai nemzet. Válogatottai az egyes sportágakban voltak, nem pedig maga volt egy válogatott! Volt pl az Egyesült Német Csapat labdarúgó-válogatottja, amelyben NDK-s és NSZK-s sportolók is szerepeltek az olimpián, de nem maga az Egyesült Német Csapat volt a válogatott!

A másiknál ugyanez a helyzet, de ott még egyszerűbben belátható két példamondattal is, hiszen kisbetűvel egészen mást jelent, ez pl. egy helyes és értelmes mondat: A Zalaapáti és a Hévíz egyesített csapata indult az NB III-ban. Ugyanakkor: Az Egyesített Csapatban ukrán és üzbég sportolók is voltak. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 23., 15:36 (CET)

Hogyne, sok mindent meg lehetne különböztetni még azon kívül, amit a helyesírás megkülönböztet, a fenti eset azonban nem minősül tulajdonnévnek, és nem jár neki a nagybetű. Minden félreértési lehetőséget az írás nem küszöböl ki. Bennó^fogadó 2012. január 29., 01:17 (CET)

fóniák

Sziasztok! Van anglofon és frankofón cikkünk, úgy érzem, valamelyik alak nem lesz helyes. Valaki rávilágítana? :) Köszi, SyP 2012. január 20., 22:45 (CET)

A frankofónt így hozza az OH (engem is meglepett), anglofón nincs benne, csak anglomán, de nem is olyan elterjedt szó. Eleve miért vannak melléknévi alakú címeink? Talán az lehet a logika, hogy a -fon végű szavak hanggal kapcsolatos eszközök (kivéve a pofont), ez meg egy másik csoport, ami talán tényleg a fónia szóból származik. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 20., 23:59 (CET)

Milyen kis aranyos ez a Wikipédia, még a pofon említésétől is elpirult. Pedig egészségesebb lenne, ha már kékülne tőle. :-) Bináris.szadista.hu, 2012. január 21., 00:00 (CET)

Ebben az esetben ha a frankofón tényleg hosszú, akkor az anglofónnak is annak kéne lenne. Ugyanaz a képző, ugyanarra: az angolul és franciául beszélőkre. LA^pankuš→ 2012. január 21., 00:10 (CET)

Egyetértek. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 28., 00:29 (CET)

Óperenciás

(Áthoztam a Németország-műhely vitalapjáról. --Karmela posta 2012. január 26., 11:43 (CET))

Sziasztok, az óperenciás kifejezés kutatásakor némi ellentmondásba ütköztem.

• Az egyik verzió szerint a "ob der Enns", vagyis az Enns folyón túli Ausztria az eredet.
• A másik szerint a "Ober Ens", az Ens folyón túli vidék.

Nagyjából egyforma, de azért nem teljesen mindegy, mert a(z itt nem részletezett) végkövetkeztetésük időben eltér. Az is fura, hogy az "Enns" és az "Ens" elméletileg két külön folyó. Nyelvileg az "ob der Enns" és az "Ober Ens" az miben különbözik? Köszi előre is. --Szente ^vita 2012. január 26., 04:30 (CET)

Az Ober Enns nem az Ennsen túlit jelenti, hanem inkább a Felső-Ennst és csak átvitt értelemben Ennsen túli. Ens folyóról egyébként nem tudok, szerintem az szimpla elírás (persze mindenről nem tudhatok, de lásd de:ENS). LA^pankuš→ 2012. január 26., 11:55 (CET)

Meglepő de van Ens is. Én is rácsodálkoztam. --Szente ^vita 2012. január 27., 21:18 (CET)

Ez a térkép is „felső és alsó” értelemben használja az „ob und unter”-t: Karte des Erzherzogthums Oesterreich ob und unter der Enns. Westlicher Theil. (1860) --Karmela posta 2012. január 26., 12:09 (CET)

A német wikin csak „Ob der Enns” van, ez Oberösterreichre, azaz Felső-Ausztriára irányít át. A mai név a régi „Erzherzogtum Österreich ob der Enns”, azaz „az Enns folyón túli Ausztria főhercegsége” örökös tartomány régi nevéből ered. Ikerpárja: „Erzherzogtum Österreich unter der Enns”, at Enns folyó alatti (inneni) Ausztria, mai nevén Alsó-Ausztria. „Oberenns” maximum az Enns folyó felső folyását jelentheti, de az itt az Enns folyó által egymástól elhatárolt két (innen és túl) tartományról van szó, nem az Enns folyó felső és alsó folyásáról. A magyar „Óperencia” az „Ob der Enns” megjelölésből torzult. (Még kis info: de:Habsburgermonarchie#Erzherzogtum Österreich und seine Nebenländer und Gebiete). Akela ^vita 2012. január 26., 13:21 (CET)

Kérdés persze, hogy a honfoglalás és kalandozás idejében hogyan nevezték ezeket. A mai megfelelőjük nem feltétlenül ugyanaz. LA^pankuš→ 2012. január 26., 13:25 (CET)

Nem vennék rá mérget, de én úgy tudom, hogy Óperencia (és az ottani „tenger”) nem a honfoglaláskorban, hanem csak a 18. században, a török idők utáni osztrák megszállás idején került a magyar mesevilágba, amikor sorozott magyar jobbágykatonákat tömegesen vitték a Habsburg birodalmi háborúkba, nyugat-európai csataterekre. Akela ^vita 2012. január 26., 14:07 (CET)

Ugye ez a témába vágó írásbeliség hiány amiatt nem derül ki, hogy korábban megvolt-e. A népi mesék normális rögzítésére a Grimm fivérek után indult el Európa szerte. Előtte senki nem érezte fontosnak, hogy leírjon egy magyar népmesét. --Szente ^vita 2012. január 27., 20:19 (CET)

Igen, ezt hallottam már. De kötve hiszem. Az Óperenciás-tenger kifejezés annyira elrugaszkodik a valóságtól, hogy annak kialakulása (szerintem) egyszerűen nem lehet olyan késői. A népmesehagyományba mélyen beépült. Ráadásul igen furcsa egybeesés lenne, hogy épp az Enns folyóhoz kötnék a messzeséget, ami a honfoglalás korában volt gyepüterület. Csak akkori környezetben érthető, hogy miért épp az Enns lett a szállóige forrása. A 18. században ob der Leitha lehetett volna maximum. (Lásd: „Lajtán innen” és „Lajtán túl”) Azt szokták mondani, hogy a 18. századi jobbágynak ez már távoli és meseszerű terület volt. Ebből csak annyi igaz, hogy nem nagyon utazgattak és sokszor egész életükben nem hagyták el a falut. De azért azt tudták, hogy II. József nem a burgundok királya. Apropó: a burgundok (burkusok) emlegetése is a honfoglalás korába vezet. Az Üveghegyek is az Enns felső folyása környékén vannak... Az egész magyar mesekörnyezet a honfoglalás korát megelőző Nyugat-Európára utal. A "királynak három fia volt és felosztotta az országát köztük", a Frank Birodalomban ez nem egyszer fordult elő. LA^pankuš→ 2012. január 26., 14:40 (CET)

Amúgy én magam kezdek hajlani a harmadik verzióra, miszerint se így, se úgy nincs köze az egésznek az Enns-hez. Egészen egyszerűen ez e véletlen egybeesés, ami köré teóriákat állítottak fel. --Szente ^vita 2012. január 27., 20:16 (CET)

Ráadásul Peyerk ezt a harmadik (átvitt értelmi) lehetőséget is kivette önkényesen. --Szente ^vita 2012. január 27., 20:22 (CET)

A véletlen önmagában lehetőség, de ennyi véletlen egyszerre nincsen. Az óperencia és az oberenns még hangtanilag is tökéletesen indokolható fejlemény. LA^pankuš→ 2012. január 27., 20:25 (CET)

Igaz, és az időtényező engem is piszkált, hogy az nagyon nem stimmel. Mindenesetre én nem is akartam mélyen belemenni ebbe, csupán a teóriákat egyenlő esélyekkel, mindenféle kiszólás, megjegyzés nélkül a szócikkbe foglalni, ahogy az a wikihez illene, de úgy látszik ez nem olyan egyszerű itt. --Szente ^vita 2012. január 27., 20:34 (CET)

Köszönöm, hogy foglalkoztok a témával, de most más probléma is felmerült és a patthelyzet feloldására esetleg több szerkesztő véleményezése szükséges: Peyerk szubjektív módon figyelmen kívül hagy egy forrást ez ügyben, ami megengedhetetlen és a teóriák között kénye-kedve szerint súlyozza az általa szimpatikusabbat. --Szente ^vita 2012. január 27., 20:05 (CET)

A Zaiczban a következő áll: [1773] köznevesült német tulajdonnév, vö. Ober-Enns, ob der Enns (Felső-Ausztria). Az osztrák hadsereg magyar legénységű alakulatainak Felső-Ausztria volt a hazától egyik legtávolabb eső állomáshelye. --Pagony^foxhole 2012. január 28., 22:14 (CET)

A burkusok pedig a poroszok (Brandenburgból, ha minden igaz). – Mathae Fórum 2012. január 29., 01:03 (CET)

Ha minden igaz... Így van, mert ezzel is akad gond. LA^pankuš→ 2012. január 29., 01:20 (CET)

A témáról véleménykérés indult: Wikipédia:Véleménykérés/Óperencia --Karmela posta 2012. január 29., 11:36 (CET)

Földtani kor/sorozat

A földtani korok nevezéktanával kapcsolatban egyszer már felvetettem, hogy nekem nagyon furcsa mondjuk a kora kréta kifejezés kötőjel nélkül (nem beszélve arról, hogy félreérthető is, mert az is lehetne a jelentése, hogy valaminek kréta időszaki, 146–65 millió év a kora). Akkor azt a választ kaptam, hogy kötőjel nélkül a helyes. Azt hiszem, helyesírási szempontú volt a helyesség kérdése.

Ezzel szemben azonban a Magyar Rétegtani Bizottságnak a Földtani Közlönyben is megjelent elfogadott, érvényes nevezéktanában kötőjelesek. Kivétel nélkül. Megtekinthető itt. Javasolnám, hogy még egyszer gondoljuk át ezeket és a közlöny szerinti neveket használjuk. Néhány alkalommal már előfordult, hogy szakmai szabványok ellenében döntöttünk, mint például a formációnevek kis vagy nagy betűs írása, de azok nem voltak közlönybe vésve. Ezek vannak. LA^pankuš→ 2012. január 27., 15:29 (CET)

Biztos nem volt rá referencia, de ezen összefoglaló alapján, amit az egyes cikkekhez is linkelni kell, a kötőjeles alak indokoltnak látszik. A "helyesírásilag helyes" alak pontosan mire vonatkozott? Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 27., 21:12 (CET)

Csak nagyjából, mert annyira már nem emlékszem rá, arról lehetett szó, hogy a kréta korai szakaszának a helyes írása az, hogy kora kréta. Ezen megütköztem ugyan, de helyesírástudorokkal nem szoktam vitázni (vagy csak ritkán, de akkor leharapják a fejem ) LA^pankuš→ 2012. január 27., 21:18 (CET)

A kora a korai jelző rövidebb alakja (vö. Zűrzavar és kora bánat), semmi oka se az egybeírásának, se a kötőjelezésnek. Bennó^fogadó 2012. január 27., 21:36 (CET)

Jelen esetben két okot látok erre. Első: ez nem egyszerű időhatározó, hanem az adott földtani kor, illetve sztratigráfiai sorozat neve.

időszak	sorozat	kor	korszak
kréta	felső-kréta	késő-kréta	dániai
			szenon
			turoni
	középső-kréta	középső-kréta	cenomán
			albai
			apti
	alsó-kréta	kora-kréta	barrémi
			hauterivi
			valangini
			berriasi

Így néz ki a kréta időfelosztása az idők neveivel. A másik ennél sokkal prózaibb: azért keltett megütközést a dolog, mert szokatlan, sosem találkoztam kötőjel nélküli alakkal a wikin kívül. Mégpedig azért nem, mert nincs olyan szakirodalom, amelyik ne úgy használná. A Rétegtani Bizottság nem véletlenül döntött így, és a Földtani Közlönyben még azt is leírják, hogy minden kiadványukban (jellemzően a MÁFI) ezt használják. LA^pankuš→ 2012. január 27., 22:05 (CET)

Nyilván a korszaknevekre is van olyan külön szabály, mint a földrajzi nevekre (Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria). A logika végül is hasonló. Az egyik a folyó, a másik az idő folyásirányában van lefelé. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 27., 22:33 (CET) Illetve ez nem jó érv, mert az Alsó-Paleolitikum van régebben. Itt nyilván a földtani rétegződés az elnevezés eredete. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 27., 22:37 (CET)

Amikor viszont számozzák a rétegeket, az már esetleg kínos lehet egy újabb felfedezés esetén. Az Ubaid-kultúra cikkében látszik, hogy az 1-es van alul, a 4-es legfelül. Még feljebb biztos nem találnak semmit, de mi lesz, ha lejjebb mégis. Lesz 0 és -1 kor is? Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 27., 22:42 (CET)

Hát igen. Ahogy Kinalua nem más, mint az alalahi 0a, 0b és 0c réteg. LA^pankuš→ 2012. január 27., 23:36 (CET)

Figyelembe véve a kora középkor és a késő reneszánsz típusú elnevezésekkel való párhuzamba állíthatóságot, a különírást tartom helyesnek. A magyar helyesírás szabályait pedig szerintem nem írhatja felül semmi. Ha a szakirodalom ellentmond ennek, akkor ott van a hiba. Természetes, hogy vannak ilyen esetek, hiszen pl. a geológusok többnyire nem nyelvészek is egyszerre. Nekünk viszont megvan a rálátásunk (ezek szerint), sőt kötelességünk, hogy ne vigyük tovább ezeket a hibákat. (Megyjegyzem: az idézett forrás, hiába publikálták a Földtani Közlönyben, több helyen ellentmond a helyesírásnak, sőt tele van belső ellentmondásokkal, következésképp szerintem egy nagy kalap ...) <kontos/> 2012. január 28., 20:10 (CET)

Köszönöm a véleményt, mindenesetre én nem látom teljesnek a párhuzamot. A késő reneszánsz nem a kor neve (mert az a cinquecento), hanem egy időhatározós szerkezet. A középső-triász viszont nem egyszerűen a triász közepét jelenti (már csak azért sem, mert nem a triász közepén van), hanem egy adott referenciasorozat nevét és egy földtani kor nevét. LA^pankuš→ 2012. január 29., 01:03 (CET)

Nincs olyan nagy különbség. Itt, mint már azt többször leírtam, nem ilyen végtelen érzékenységű nüanszok kifejezéséről van szó (helyesirásice legalábbis), hanem sokkal kevésbé érzékeny ökölszabályokról. Elvégre összesen 3 lehetőségünk van írásban két szó közti viszony érzékeltetésére: 1) a teljes egybeírás, 2) a kötőjelezés és a 3) teljes különírás.

Ez a fenti eset a 3. csoportba tartozik, s az általad kifejtett nüanszok, bár tényleg valós árnyalatbeli különbségről van szó, nem elegendőek ahhoz, hogy átbillenjen a kezelés valamelyik másik csoportba. A kiskötőjel szóba sem jöhet (egész más esetekre van fenntartva), a teljes egybeírás jöhetne még szóba jelentésmódosulás esetén, olyat azonban itt nem látni. Ha gondolod, feltehetem a kérdést illetékes helyen, de majdnem biztos vagyok a válaszban. Bennó^fogadó 2012. január 29., 01:11 (CET)

Én is majdnem biztos vagyok a válaszban. Érdekelne viszont az indoklás. Illetve az, hogy amikor ilyen horderejű kérdések kerülnek egy közlönybe, akkor azt a szakma és a helyesírók, illetve a helyesírók és a szakma miért nem egyeztetik? Olyan bonyolult lenne? Főleg azért, mert itt írhatjuk helyesen, ha egyszer az egész szakirodalom nemcsak korábban, de ez után is kizárólag a Rétegtani Bizottságot követi és fel sem merül bennük, hogy helyesírásilag probléma lehet vele. LA^pankuš→ 2012. január 29., 01:17 (CET)

Szerénytelen véleményem szerint a rétegtani bizottságban olyan emberek ülnek, akik abból a tényből, hogy jó geológusok, helytelenül arra következtetnek, hogy jó helyesírók is. Az az állítás, hogy az „egész szakma” a rétegtani bizottság előírásait követné, nem teljesen így igaz: valójában arról van szó, hogy a Földtani Intézet Évi Jelentésében, a Földtani Közönyben stb. kategorikusan tiltják a rétegtani biz. álláspontjával nem egyező írásmódokat. Vontam már vissza cikket azért, mert nem voltam hajlandó a dachsteini mészkövet Dachsteini Mészkőnek hívni.

A konkrét helyzetben a kötőjeles alakot hevesen ellenzem, kiindulva abból az egyszerű tényből, hogy a jelző és a jelzett szó kapcsolata anélkül is egyértelmű. Mivel azonban a „kora”, illetve „késő” jelző melléknév volta különösen laikus olvasóxámára messze nem evidens, lényegesen jobban tudnék örülni a „korai”, illetve „késői” (tehát a hosszabb) alakok alkalmazásának — a „középsőnél” ilyen probléma értelemszerűen nincs.

P/c ^vita 2012. január 29., 11:19 (CET)

Igen, a nagybetűzés teljesen helytelen angli/germanizmus, és nem is követem, sőt már korábban a formációnevek tekintetében is megállapodtunk abban, hogy kisbetűsítjük őket. Ez esetben azonban továbbra sem értem, hogy a Rétegtani Bizottságnak miért nem szól már valaki, hogy a közlönyben megjelent írásmódjuk helyesírásilag nem jó, határozzák azt meg, hogy a rhaeti az nem rhéti, de a kötőjeleket javítsák ki. Azt gondolom, hogy ha valaki egy ilyen helyesírási kérdésben nem túl tájékozott (mint mondjuk én), az nem a helyesírási szabálykönyvet böngészi bizonytalan esetben, hanem a Rétegtani Bizottság nevezéktanát. Egyébiránt a fentiek alapján elfogadom, hogy ne legyen kötőjeles, de a kérdésem az, hogy lehet-e tenni valamit a disszonancia felszámolására? LA^pankuš→ 2012. január 29., 11:44 (CET)

Többségbe kell kerülni a Rétegtani Bizottságban… — P/c ^vita 2012. január 29., 12:33 (CET)

East River vs Hudson folyó - utcák, terek és kapcsolódó dolgok külföldiről magyarra átültetése

Ez inkább stilisztika szerintem; a Victoria Embankment (Viktória/Victoria rakpart) kapcsán most futottam bele abba a felismerésbe, hogy a külföldön található híres terek, utcák és kapcsolódó dolgok magyar szócikkei elég változatos néven futnak, hol eredeti nevükön (Abbey Road, Piccadilly Circus), hol félig magyarítva (New York’s Village Halloween Felvonulás), hol meg teljesen magyarítva (Northumberland sugárút, vagy épp Ötödik sugárút). A címben is említett példát is idehozva: East River vs Hudson folyó. Melyik a „helyes”? Szerintem érdemes lenne egységes álláspontot kialakítani ezügyben. – Vince ^blabla :-) 2012. január 29., 20:40 (CET)

A könnyebb végén fogva meg, a középsőt lőném ki először, mivel az egyszerű 1.0-s fordítási hiba (szavanként fordítanak angolról magyarra, és a kapitalizációt is másolják gondolkodás nélkül). A Halloween Felvonulásból halloweeni felvonulás lesz, ha magyarul írjuk (maga a Halloween annyira amerikai, hogy nem fordítanám le). Akkor viszont a 's is minek angolul? Csakhogy a teljes fordítás elég nehézkes (lévén a Village itt a Greenwich Village-et jelenti), hogy talán egyszerűbb meghagyni az egész nevet angolul. Öszvért ne csináljunk, az a legrosszabb. A konkrét példák közül az East Rivert meghagynám, mivel abban a River a név része, szemben a folyók túlnyomó többségével. A Hudsonnek nem része. Akár kiegészítés nélkül is állhatna, amíg más Hudsonről nem írunk cikket (ld. en:Hudson). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 29., 20:55 (CET)

Van Hudson-öböl is. Szerintem is jó így a Hudson folyó és az East River. Van azért egy kérdés, hogy mikor fordíthatjuk le az idegen, de valójában valódi nevet? A Sziklás-hegység neve teljesen elterjedt magyarul, én sem akarom visszafordítani. A Sárga-folyót sem. De mi a helyzet Vörös-folyók ügyében? A Vörös folyó (Kanada) nem kötőjeles lenne? Vagy nem inkább Red River? És Chicago mellett a Fox River, amely a Fox River Állami Fegyintézet névadója? Fogós kérdés. Nyilván a szokás és a nyelv ismertsége, esetleg a folyó kimondhatatlan idegen neve is belejátszik az esetleges döntésbe, mint a Gyöngy-folyó esetén, amelynek partján van Kanton (város) és Makaó. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 29., 23:18 (CET)

Langobárd kontra longobárd

Fentebb felmerült a kérdés, ennek tisztázása szükséges lenne. OH = longobárd. Nálunk egyelőre = langobárd. Ezt vagy fel kell vésni az OH-tól való eltérések listájára vagy minden langobárd-előfordulást longobárdra kell javítani. Én az első változat mellett foglalok állást, indokaimat fentebb is leírtam, de megismétlem, hogy egy helyen legyen:

A szó jelentése hosszú szakállú. Akkor lenne longobárd, ha latin vagy angol szó lenne (latin longus, angol long). Latin viszont nem lehet, mivel a -bárd tagnak latinul nincs értelme, ez germán nyelvekből kell jöjjön. Angol nyilván nem lehet (időben és térben sem, még ha a beard hasonlít is). Ha viszont a germán nyelveket nézzük, akkor a német lehet etimológiai alap: Lank és Bart. Ennek kell a legközelebb állni ahhoz a koraközépkori germán nyelvhez, amiről szó van.

A névírás egységesítésére szükség lenne, mert jelenleg az összes langobárd király cikke "... longobárd király" alakú. LA^pankuš→ 2012. január 16., 10:14 (CET)

Hát ennek nagyon érdekes sorsa van a kurrens helyesírási szótárakban, utánanéztem. Az OH ugye longobárdot hoz, akárcsak az akadémiai MHSz, viszont a szintén akadémiai Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára a longobárdot csak redirként használja, és a langobárdnál tárgyalja a fogalmat. --Pagony^foxhole 2012. január 16., 11:00 (CET)

Én a 70-es és 80-as években kizárólag a longobárd alakot olvastam, a langobárdot először a 90-es években. Nyilván akkor gyűrűzött be nyugatról. A német nyelvből sem származhat, hiszen a német mai nyelv, sok változáson ment keresztül. A germán nyelvek két fő csoportja az északi és a déli. A német a déli nyelvekből alakult ki. Az északi ágból váltak ki később a keleti germán nyelvek. A maradék északiakból lettek a skandinávok, a keletiek (gótok, burgundok, longobárdok, vandálok, gepidák) pedig többnyire felszívódtak. Azután a longobárdok is mondhatták egy idő után másképpen, ha bejött náluk is egy hangváltás. Mindenesetre én a longobárdra szavazok, mindig azt is használom. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 16., 11:14 (CET)

Azt azért ne felejtsük el, hogy Paulus Diaconus, akitől a legtöbb információnk van a langobárdokról, maga is Historia gentis Langobardorum címmel írta a munkáját. Más langobárd nyelvemlék meg nem nagyon van. Ezen kívül a langobárdokat csak gyanítják keleti germánoknak, más vélemény szerint a szvébekkel rokonok, vagyis déli germánok. LA^pankuš→ 2012. január 16., 11:25 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Szvébek, szvévek, szveák, svédek, könnyen északra lehet gyalogolni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 16., 11:42 (CET)

A szakma egyik ismert kutatója, Hutterer Miklós a „Germán nyelvek” c. művében (Gondolat Kiadó, 1986, ISBN 963 281 540 8; IV.4.7., 288-293 o.) longobárdként hivatkozik a népre is és a nyelvre is. És a déli germánok közé sorolja őket... Na? - Gaja  ✉ 2012. január 16., 11:36 (CET)

Na szép... LA^pankuš→ 2012. január 16., 11:39 (CET)

No, úgy látom, az érvek elfogytak, de valamit azért dönteni kéne. Mi legyen? Szavazzunk, kinek mi tetszik? Esetleg próbáljuk meg. LA^pankuš→ 2012. január 16., 20:25 (CET)

• longobárd

• langobárd

1. LA^pankuš→ 2012. január 16., 20:25 (CET)

Szerintem legyünk következetesek és kövessük az OH-t. --Istvánka ^posta 2012. január 18., 17:46 (CET)

Bocs, de nekem ez a legkevésbé sem tűnik helyesírási kérdésnek. Ha azt mondom: fent, azt írom: "fent"; de ha azt mondom: fönt, azt írom: "fönt". És ebbe semmi beleszólása semmi helyesírónak nincs.

Itt a szakirodalom számít, a helyesírási szótárat tessék elfelejteni - ezügyben.

--Peyerk ^vita 2012. január 18., 23:52 (CET)

A szakirodalom teljesen vegyesen használja. LA^pankuš→ 2012. január 19., 17:09 (CET)

Nagyjából mindegy, gondolom az OH. a gyakoribb alakot vette fel. Bennó^fogadó 2012. január 20., 01:34 (CET)

Rövid kutatás az interwikik közt: a dewiki természetesen a-val hozza, az enwiki lombardoz :), az egyetlen kiemelt, az itwikié viszont: Longobardi. Lehet mérlegelni. --Pagony^foxhole 2012. január 20., 01:40 (CET)

Ezért gondoltam fentebb valamiféle tetszésnyilvánításra. Nagyjából mindegy, a két alak egyenértékű. Lehet, hogy az a-s változat a német irodalomból terjedt el, de elterjedt. Nekünk viszont el kéne dönteni, melyik legyen, mert nem gondolom fenntarthatónak, hogy a nép cikke másképp nevezi meg a népet, mint az uralkodóik cikkei. Egyet ki kéne választani és azt használni. Nekem teljesen mindegy melyik, de letettem a voksomat a Paulus Diaconus által használt névből következő névre. Lehet az OH is, csak legyen valamelyik. LA^pankuš→ 2012. január 20., 08:06 (CET)

Hát jó. Érdeklődés hiányában az eddigiek alapján saját magam ellen döntök, és longobárd lesz. LA^pankuš→ 2012. január 30., 22:04 (CET)

Bul(l)dózer

Ha a Buldózer jól van írva (1 db L-lel), akkor kérném az Akit Bulldózernek hívtak címet és Akit Buldózernek hívtak redirektet átcserélni. (A Port.hu is 1 db L-lel írja, az eredeti olasz nyelvű cím 2 L-lel van). Akela ^vita 2012. január 26., 18:51 (CET)

Attól függetlenül, hogy helyes-e a "buldózer" 1 L-lel, a másik szó egy személy neve, tehát annak írásmódján a "buldózer" szó írásmódja nem változtat. Tehát jó a jelenlegi átirányítás, mert a film címében két L-lel van írva. misibacsi*^üzenet 2012. január 30., 13:40 (CET)

billentyűzet( )kiosztás

Elgondolkodtam, hogy egybe kell-e írni, vagy külön, vagy kötőjellel, és sajnos a Billentyűzet szócikk sem ad egységes álláspontot. Akkor most hogy? tetradumaláda 2012. január 27., 21:49 (CET)

Különírni semmi ok. Ez egy kéttagú összetétel (A szótagszámlálás szabálya cikk igazít el: az igekötőre figyelnünk kell, de itt csak egytagú), ezért egybe kell írni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 27., 21:55 (CET)

De ez hét szótag, akkor már kötőjeles a kéttagú szó. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 27., 22:06 (CET)

Nem. Kérlek, ne terjessz rémhíreket, inkább kattints a fenti cikkre. A kéttagú összetétel egybeírandó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 27., 22:07 (CET)

Ezek szerint megváltozott a szabály a hetvenes évek óta. Nekem a gimiben nem ezt tanították. A 6:3 mintájára akkor 6:2–5:3-as szabály volt ezek szerint. De most a 6:3-ra is azt írja ez a szabály, hogy a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán. Ezek szerint van, amikor egybe lehet írni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 27., 22:20 (CET)

Nem akarom bántani az önérzetedet, de nekem koromnál fogva már a tizedik kiadás is megvan. :-) Tényleg változott a szabály, de nem így; már akkor is csak a többszörös összetételekről szólt. A korszakra igen jellemző termelőszövetkezet, termelőtevékenység szavakat pl. egybeírtuk akkor is, benne is vannak a szótárrészben. A másikra: igen, van, amikor egybe lehet írni, ezt is leírja a szócikk. (Ha rag vagy jel hozzáadásával érte el a határt.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 27., 22:39 (CET)

Most tűnik fel, hogy 23,50 Ft volt keményfedeles kiadásban, ami 1979-ben nem volt nagyon olcsó könyv. Igaz, ennyi pénzért már arany betűkkel írták rá a címét is meg az árát is. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 27., 23:28 (CET)

Nem tudom, nekem megvan-e az akkori nyelvtankönyvem, volt valami kiegészítő, mintha világoskék lett volna, vagy keverem valamivel. Azóta volt egy nagy és több kisebb költözésem. Kíváncsi vagyok most már, hogy mitisír a hogyishíjják. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 28., 20:05 (CET)

A sok szabályváltozás a mitológia tárgykörébe tartozik, valójában általában csak rosszul emlékeztünk. :) Az AkH.-ban 1951 és 1984 között (fejből idézem a két dátumot, de majdnem biztos) szinte semmi sem változott meg, s 1984-ben is a legnagyobb súlyú változás úgy fest, hogy a mad-zag elválasztás és társai ma-dzagra módosultak. ;) Nagyszabású változás már régen nincs az egész rendszerben, ha minden igaz, majd mostan lesz... Bennó^fogadó 2012. január 29., 01:07 (CET)

Igen, 1984-ben volt, és azért több mindenre kiterjedt, emlékszem, volt nagy hisztéria a korrektorok között akkoriban. Aztán volt még egy (de mikor? 1999-ben?), amikor egy csomó latin és más eredetű szót megfosztottak a kettős mássalhangzójától: flanell-flanel stb. --Pagony^foxhole 2012. január 29., 01:18 (CET)

Hú, köszönöm, ezt majd kinyomozom, hogy mikor lehetett mi [a hiszti sajtóvisszhangja rémlik]! Csak azon szoktam mulatni, hogy amikor a legbiztosabban állítja valaki, az az ő gyerekkorában még nem úgy volt, rendszerint olyasmiről van szó, ami 1828 óta változatlan. ;) Bennó^fogadó 2012. január 29., 01:34 (CET)

1832 az első kiadás dátuma. :-P Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 29., 08:52 (CET)

Ez a szabály egyébként tényleg megváltozott 1984-ben, azért írtam. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 29., 08:53 (CET)

A szabályzat kialakítása és az azt övező viták azonban korábbiak az első kiadásnál. :) Ami a szabályváltozást illeti: hol változott meg? Én úgy tudom, hogy a 84-es kiadás szerkezetében alakult át főleg, frissítették a példatárat, és több kérdésben megengedőbb álláspontra helyezkedtek. A 6 : 3-as mindig is ajánlás volt, elsősorban a könnyebb kiolvashatóságért. Más kérdés, hogy szabályként szoktuk érvényesíteni. Bennó^fogadó 2012. január 30., 10:41 (CET)

Termodinamikai körfolyamat vagy ciklus

Használatban van mind a két alak, pl. a Diesel-körfolyamat és a Diesel-ciklus is, de én mégis inkább a magyarabb alakot választanám, a körfolyamatot. Még talán pontosabb is, mint az általánosabb jelentésű ciklus szó. Most éppen ciklusra kezdenek neveződni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 29., 17:50 (CET)

Szerintem is a körfolyamat kifejezőbb egy árnyalattal. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 29., 20:06 (CET)

Az átnevezésekkel az egységesítés volt a célom. Valóban, a "körfolyamat" szép magyar szó, ez mindenképpen mellette szól, de több érvet találtam a "ciklus" mellett:

• A cikkek címének nagy része "ciklus"-os volt, ezért így kevesebb lapot kellett átnevezni. (Igaz, ez csak technikai probléma.)
• A "ciklus"-os alakokra a legtöbb esetben jóval több találatot ad a google. (Ki lehet próbálni.)
• A személyes tapasztalatom is az, hogy a "ciklus"-os alak az elterjedtebb.
• "Nyelvköziség": magyarul nem tudó ember is könnyen rájöhet, hogy miről van szó (jelen esetben ez marginális érv, de van amikor megkönnyíti az interwikik keresését).

Szóval szerintem a "ciklus" megfelelőbb lenne, de végülis az a lényeg, hogy egységes legyen a címadás. <kontos/> 2012. január 29., 20:39 (CET)

Szerintem körfolyamat. A „ciklus” totálisan idegen szó a magyar nyelvben. Azok használják, akiknek nem jut eszükbe a magyar kifejezés, és tükörfordításokat csinálnak. Meg hát – anglomániás világban élünk. Legyünk büszkék rá, hogy az oktatók legtöbbje beszél néhány idegen nyelvet?? És magyarul is azt beszéli? MZ/X ^vita 2012. január 29., 22:18 (CET)

Ez azért nem igazán jó érv, a ciklus szót elterjedten használjuk, és van olyan jelentése, ahol nem is helyettesíthető magyar szóval (kíváncsi vagyok, hogy beszélnél a programozásról e nélkül a szó nélkül). A nyelv már csak ilyen, beolvaszt idegen eredetű szavakat, ezt csinálja pár ezer éve. És te miért használod a "totálisan" és az "anglomániás" szavakat, nem jut eszedbe magyarul? :-) A felvetett kérdésben mind a két szó helyes, és tényleg árnyalatnyi különbség van közöttük, erről beszélünk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 29., 22:59 (CET)

Helyesnek talán helyes. De a ciklikusság nem feltétlenül jelent körfolyamatot, vagyis önmagába visszatérő, zárt hurkot. A ciklus ugrálhat is, a kezdő és végértéknek nem kell egymással összefüggésben lenni, lehet benne szakadás. Például a y=[sinx] egy ilyen ciklikus függvény. vagy ciklus az 1-2-3-4 számsor folyamatos ismétlése, de nem körfolyamat. Akkor lesz körfolyamat, ha 1-2-3-4-3-2-1-2-3-4 lenne. Vagyis a körfolyamat részhalmaza a ciklikus jelenségeknek. LA^pankuš→ 2012. január 29., 23:09 (CET)

Szerintem félreérted, a körfolyamat nem azt jelenti, hogy visszafelé haladva éri el ugyanazt a pontot, nézd csak meg néhány TD körfolyamat diagramját. Mind a két példád elmenne körfolyamatnak is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 29., 23:16 (CET)

Hát most megnéztem. És szinte mindegyik önmagába visszatérő, zárt hurkú diagram. Hogy pontosan milyen úton tér vissza, mellékes, de nem szakadással, ugrással. Ezzel szemben például a váltóáramból egyenirányított áram is ciklikus, de nem zárt. Ilyesmire gondoltam. LA^pankuš→ 2012. január 29., 23:24 (CET)

A sinusfüggvény abszolút megfelel a kritériumodnak, csak jól kell ábrázolni (egységkörön). A TD körfolyamatok sem lennének zárt hurkúak, ha az idő függvényében ábrázolnád őket, mert az idő sosem tér vissza, és soha-soha meg nem áll. Az egyenirányított áram meg egyenáram, az konstans, nem? :-) Az 1-2-3-4-et meg akkor tisztáztuk, hogy nem kell visszafelé mennie. Persze, ez egy diszkrét példa, ami a természetben nem annyira jellemző, egy körfolyamat állapotait is nézhetnénk diszkrét pontokban. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 29., 23:39 (CET)

Ha azt mondod, biztos így van, én a matekhoz nem nagyon konyítok. De azért egy egészrészfüggvényt nem neveznék körfolyamatnak, pedig az is ciklikus. Bár lehet, hogy rossz fogalmaim vannak. Viszont nem véletlenül használtam az "egyenirányított" kifejezést és nem az "egyenáramot". A váltóáramból egyenirányított egyenáram nem konstans, hanem olyan szinuszfüggvény, amelyiknek az egyik felét levágja az egyenirányító. LA^pankuš→ 2012. január 29., 23:47 (CET)

Ja persze, hülyeséget mondtam, itt mifelénk már kicsit késő van. :-) Amire te gondolsz, az inkább a törtrészfüggvény, az a ciklikus. Hát, végül is ebben is van valami. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 30., 00:06 (CET)

Szerintem rosszak: a citromsavciklus és a sejtciklus is körfolyamat (hogy ne csak matekról legyen szó), holott a te fogalmaid szerint nem az. A lényeg szvsz, hogy ugyanaz legyen a vége, mint az eleje. Bár igazság szerint eltértünk a tárgytól: folyamatok besorolása ciklus vagy körfolyamat fogalmai alá nem viszi előbbre azt a kérdést, miszerint mi legyen a szócikkek címe. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. január 30., 00:07 (CET)

Hát nem teljesen ilyenre gondoltam. De a tárgytól annyira nem tértünk el, mert az egészet azért vetettem fel, hogy nem biztos a körfolyamat és a ciklus csereszabatossága. Az én elképzelésem szerint minden körfolyamat ciklikus, de nem minden ciklus körfolyamat, vagyis nem mindegy, mi a cikkek címe, illetve nem biztos, hogy egységesíteni lehet. Természetesen lehet, hogy nincs igazam. LA^pankuš→ 2012. január 30., 00:17 (CET)

A termodinamikai körfolyamat a p–V diagrammon értelmezett körfolyamat. Ezek egyúttal ciklusok is. Szép a ciklus–körfolyamat viszony fejtegetése úgy általában, de a p–V diagramon ugyanott vagyunk. A dolog lényege, hogy az elnevezések alatt ugyganazt értjük-e. Jelen esetben igen. A termodianmikai ciklus és termodinamikai körfolyamat alatt a szakma ugyanazt érti, bár a ciklus inkább az utóbbi években terjed idegen hatásra. Amikor én ezeket egyetemen tanultam, akkor kizárólag körfolyamaokról volt szó. Tankönyvben, szakkönyvben is inkább körfolyamattal lehet találkozni. Szívem szerint én visszanevezném körfolyamatra. Javaslom megkérdezni Kaboldy szerkesztőt is, elvégre ő kalorikus gépek tervezésével foglalkozott. --VargaA ^vita 2012. január 30., 09:20 (CET)

Ne felejtsétek el, hogy az Internet szabad. Oda bárki bármit írhat. Ha tehát egy szó használata elterjed, nem azért van, mert az a helyes kifejezés, hanem azért, mert egymástól vették át.

Észlelem azt is, hogy a vitában szereplő két szó jelentése árnyalatnyit különbözik egymástól. A példaként felhozott biológiai kifejezések azért lettek ilyenek, mert az angolból nemrég vettük át (azért szerpel ciklusként).

Én 1968 óta foglalkozom ezekkel, én magam a körfolyamat szót használtam, és a könyvekben is azt olvastam. „Egyensúlyi folyamatnál a termodinamikai állaspotjelzők mindegyike visszatér a kezdeti értékére. Ha nem tér vissza, akkor veszteséges folyamatok zajlottak le.” Ilyenek az entrópia, az entalpia, a nyomás, a hőmérséklet, a szabad energia, stb, tehát valamennyi intenzív állapotjelző. Nemcsak p–v-diagramon, hanem p–h, h–s, T–s-diagramon is. MZ/X ^vita 2012. január 30., 11:27 (CET)

VargaA-val egyetértve: Felesleges a két szó közötti árnyalatnyi különbségeket fejtegetni, jelen esetben teljesen ekvivalens a kettő, hiszen ugyanazt a fizikai fogalmat értjük alattuk. A kérdés az, hogy a cikkek címében melyiket használjuk. Természetesen meghagyva mindkét szó használatának teljes szabadságát a cikkek szövegében, ami azt jelenti, hogy a "körfolyamat" szót nem cseréljük le az idegen eredetű "ciklus"-ra, hanem csupán, praktikus okokból, a címben nem alkalmazzuk. <kontos/> 2012. január 30., 22:15 (CET)

Az a bizonyos árnyalatnyi különbség épp azt jelenti, hogy ha a körfolyamat és a ciklus között kell választani, akkor csak a tágabb értelmű ciklus jöhet szóba. A másik lehetőség, hogy ne legyen egységesítve. LA^pankuš→ 2012. január 30., 22:21 (CET)

Dzsigme Keszar Namgyel Vangcsuk

MegoldvaLA^pankuš→ 2012. január 30., 20:50 (CET)

Dzsigme Keszar Namgyel Vangcsuk bhutáni király (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Miután az angol wikin is Namgyel a harmadik neve, erősen kétlem, hogy valóban így kéne írni. Egyébként ott van a betű szerinti átírása is a nevének: Dzsigszmed Geszar Rnamrgjal Dbangphjug. Úgy tűnik, hogy ez az angol név (Jigme Khesar Namgyel Wangchuck) átírása akar lenni, csak a Namgyel kimaradt belőle. Nem tudom, hogy eredeti néven kellene-e nevezni vagy angolul, de így nem tűnik jónak. LA^pankuš→ 2012. január 30., 00:41 (CET)

A tibeti átírásnál vannak ilyen furcsaságok, attól is függ, melyik rendszer szerint írjuk át, van több is. A fenti cím akár még jó is lehet. A Tibeti nevek átírása nem egy irányelv, illetve nem teljes még, de jó kiindulópont. Érdemes a KNMH-t megnézni (én csak este tudom), akkor jelentkezem. Ogodej ^vitalap 2012. január 30., 15:09 (CET)

(az van, hogy betű szerint írva, egy írásképet kapunk csak, annak kiejtése az, amit nekünk itt alkalmazni kell, és az lenne az eredeti átírás. Ez gyökeresen és sokszor felismerhetetlenül eltérhet a betű szerinti írásképtől ) Ogodej ^vitalap 2012. január 30., 15:13 (CET)

Így van. Nekem csak az tűnt fel, hogy szinte kizártnak tartom, hogy magyarul és angolul egyaránt Namgyel lenne a helyes átírás. Valamelyik nem jó. Vélelmezem. LA^pankuš→ 2012. január 30., 16:16 (CET)

Helyesen Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk. (elődei benne vannak a KNMH-ban, illetve a Tibeti nevek átírása nyújt támpontot ). A neveket a cikkben is javítottam, átneveztem. Ogodej ^vitalap 2012. január 30., 20:11 (CET)

Köszi. Így akkor az a furcsa, hogy az angoloknak hogy jött ki a Namgyel? Nem is tudtam, hogy van gy-betűjük. Na mindegy, ezen törjék ők a fejüket. LA^pankuš→ 2012. január 30., 20:50 (CET)

Igen, Rnam-rgjal, nálunk 'rgj'='gy', náluk meg 'g'+'y'. Hogy ezt mitől követi az angolban 'e' betű, azt nem tudom, mivel az írásban nincs olyan. Ogodej ^vitalap 2012. január 30., 21:02 (CET)

Legemlítésreméltóbb

lelőhely itt. Valszeg „the most remarkable” betű szerinti fordítása. Egy elismerő díj nevében szerepel. Hogyan lehetne magyarul? Akela ^vita 2012. január 30., 14:53 (CET)

Említésre leginkább méltó, ha nagyon muszáj. – Mathae Fórum 2012. január 30., 15:41 (CET)

Legjelentősebb. Átfogalmaztam az egész cikket, szörnyen magyartalan volt. Ettől persze még nem lett logikusan felépített cikk (az egyik filmről megtudjuk, hogy kivel került konfliktusba Kaye a forgatás közben, a többiről meg semmit), de tőlem most ennyi telt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 30., 16:26 (CET)

OK, köszönöm. Akela ^vita 2012. január 30., 19:29 (CET)

Az angolban a felsőfoknak van egy másik jelentése, az abszolút felsőfok, amit általában határozatlan névelővel fejeznek ki, de a határozott névelővel is szerepelhet olyan mellékneveknél, amelyeknek értelmetlen vagy legalábbis szokatlan a relatív felsőfoka. Szerintem ez leginkább abszolút felsőfokként fordítható, tehát "rendkívül említésre méltó" vagy hasonló. --Peyerk ^vita 2012. január 30., 21:48 (CET)

A remarkable viszont leginkább jelentős, jelentékeny, nevezetes. A "rendkívül említésre méltó" elég fura kifejezés. :) --Pagony^foxhole 2012. január 30., 22:23 (CET)

Alekszandr (Szergejevics) Morozevics

Megoldva-- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 30., 22:09 (CET)

Alekszandr Szergejevics Morozevics 2008-ban a „WP:NÉV 4. pontjára” hivatkozással lett átnevezve Alekszandr Morozevicsre. Ez talán a mai 1.4 lehet (leginkább használatos név). Helytálló indok-e ez, vagy az orosz „háromnevű elv” továbbra is érvényes? Ha utóbbi, akkor kérem szépen az átirányítást átcserélni. Akela ^vita 2012. január 30., 19:38 (CET)

A WP:NÉV Cirill betűs szláv nyelvek nevei szakasza az iránymutató a cikk elnevezését illetően, tehát vissza kell nevezni. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 30., 20:19 (CET)

Szvsz ha az 1.4 helytálló lenne, akkor pl. a Lev Nyikolajevics Tolsztoj címe Lev Tolsztoj lenne, vagy pl. Medvegyev (elnök) esetén még keresztnév sem lenne. Az orosz „háromnevű elv”-ről régebben már (jóval az erről szóló szavazás után is) volt megbeszélés, végül így maradt. --Vadaro ^vita 2012. január 30., 19:52 (CET)

Kérlek, tegyétek meg ezt: Én csak azonnali törlés kérésével, aztán új átirányítás készítésével tudnám megoldani, de akinek van jogosultsága, megteheti egy lépésben is. Köszönöm Akela ^vita 2012. január 30., 22:01 (CET)

Átneveztem, de te is át tudtad volna, mert a célnévnek nem volt laptörténete. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 30., 22:09 (CET)

Nem úgy van, hogy létező szócikkre már nem lehet visszairányítani, csak magasabb jogosultsággal? Akela ^vita 2012. január 30., 22:27 (CET)

Nem bizony. Csak akkor kell admin hozzá, ha a célnévnek legalább 2 változattal rendelkező laptörténete van (ennek most nem volt). Lásd még: Wikipédia:Átnevezés#Mielőtt átneveznél egy lapot és Wikipédia:Átnevezés#Az átnevezés visszaállítása -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 31., 00:22 (CET)

Jean Michel Jarre – Oxygène

Javítgatva JMJ albumainak szócikkeit bukkantam arra a problémára, hogy lemezeinek címe elég vegyesen van írva – konkrétan az Oxygène (ugyanez fennáll a Oxygène 7-13, és a Metamorphoses-ra is) szócikkben ékezettel, illetve ékezet nélküli alakkal. Gondoltam egységesítem és nekiálltam mindenhova ékezetes alakban írni. Kutakodás közben azonban rájöttem, hogy a források annyira vegyesen írják, hogy nem tudom (franszia nyelvtudás hiányában) eldönteni melyik alak a helyes. Az a poén, hogy a francia(nyelvű) wiki is vegyesen írja. Egyébként a borítón ékezet nélkül van. Segítene valaki rendbe tenni ezt a kérdést? – Pallerti^{Rabbit Hole} 2012. január 28., 19:32 (CET)

A borítón talán a nagybetűs írás miatt, mint nálunk a nagy rövid I? Rég tanultam franciául. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 28., 21:29 (CET)

Igen, a francia nagybetűre nem tesz ékezetet (általában). Én a helyedben a francia wiki szócikkcímeit venném alapul. - Gaja  ✉ 2012. január 28., 21:39 (CET)

A franciában úgy van írva, hogy a lemez címe ékezetes alakban van (kisbetűvel) a szócikk címben és a bevezetőben, de a számlistában (Liste des pistes szakasz) ékezet nélkül. Végül is a magyar cikk ezt veszi alapul mert ugyanilyen következetlen. – Pallerti^{Rabbit Hole} 2012. január 28., 21:58 (CET)

Mert a borítón a számlista végig nagybetűs, és a francia ilyenkor ugye nem ír ékezetet... De mivel a francia szó maga ékezetes („Oxygène”), szerintem ezt kéne használni. És ezért „Équinoxe”-nak és „Métamorphoses”-nek kellene lennie a másik cikkek címének. - Gaja  ✉ 2012. január 30., 15:07 (CET)

A számlistában is ékezetesnek kell lennie a főcímnek megfelelően (ahogy jelenleg is van). A német wiki cikkben is következetesen ékezetes. --Tulipanos ^vita 2012. január 30., 18:10 (CET)

Köszönöm mindenkinek, átjavítgattam ékezetesre amiket találtam. – Pallerti^{Rabbit Hole} 2012. február 3., 17:45 (CET)

Khi és/vagy Chi?

A cikkekben ezeket látom: „Khi-négyzet próba” és „Chi-eloszlás”. Mindkettő helyes? --Karmela posta 2012. január 31., 16:06 (CET)

Egyik sem. :-) Lásd Khí. De vigyázni kell, mert a chi sokszor a csí fedőneveként fordul elő. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 31., 16:23 (CET)

A jelzett lapra be van linkelve a Khinégyzet-próba is (vagyis az első kifejezés több sebből vérzik). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 31., 16:24 (CET)

Ahol ráleltem, khíre javítottam. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. február 1., 19:31 (CET)

Most és, vagy vagy? Vagy vagy/vagy? MZ/X ^vita 2012. február 1., 21:44 (CET)

Igen. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 1., 21:45 (CET)

He? Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. február 3., 21:39 (CET)

Степан Михайлович Ощепков

Sztyepan Mihajlovics Oscsenkov? Sztepan? Ocsenkov? Osenkov? Orosz olimpiai bajnokról van szó, en:Stepan Oshchepkov. LA^pankuš→ 2012. február 3., 13:27 (CET)

Mindig elszomorít, ha egy olimpiai bajnok meghal... Sajnos elég gyakori eset, a múlt hónapban rajta kívül egy csehszlovák síugró olimpiai bajnok is meghalt. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 3., 17:01 (CET)

Sztyepan Mihajlovics Oscsepkov. Teemeah ^{fight club} 2012. február 3., 13:33 (CET)

Köszi. Ráadául még félre is olvastam a p-t. LA^pankuš→ 2012. február 3., 13:36 (CET)

Diszkográfia, filmográfia, biográfia

Defsort-javítgatás közben sorozatban találok ilyen alcímeket, énekesek, zenészek, színészek, rendezők szócikkeiben. Szolgai átvételek. Nem tartom ezeket magyar szavaknak. Ha egyetértetek velem, akkor jártotokban-keltetekben, ha ilyeneket találtok, kérlek, javítsátok ki:

• „diszkográfia” / „diszkográfiája” → lemezei (vagy lemezfelvételei)
• „filmográfia” / „filmográfiája” → filmjei (vagy filmszerepei, értelemszerűen)
• „biográfia” / „biográfiája” → életrajza, élete, életpályája (a szövegrész tartalma szerint)
• és esetleg még ezt is: „karrier” / „karrierje” → pályája, pályafutása. Akela ^vita 2012. január 31., 17:33 (CET)

A filmográfia miért nem megfelelő? A szakirodalom rendszeresen használja, akárcsak a bibliográfiát. --Viloris ^Üzenj! 2012. január 31., 19:02 (CET)

Hát igen. Lehet, hogy a szakirodalom a „Bibliográfia” szót használja „Felhasznált irodalom” vagy éppen „Szakirodalom” kifejezés helyett. De (gyanítom) itt nem a „szakirodalom” nyelvezete jelent meg, hanem angol szövegekből sima minimálfordítás. Nem tudom, a „filmográfiája” nyelvileg helyesebb-e, mint a „filmjei” (filmszerepei). Akela ^vita 2012. január 31., 20:28 (CET)

Megjegyzem, hogy a diszkográfia teljesen bevett a magyarban. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 1., 17:16 (CET)

Nekem tetszik az, hogy „filmjei”. Erről van szó, nem? --Karmela posta 2012. február 1., 21:59 (CET)

Nekem is tetszik az, hogy „filmjei” (meg az is hogy „művei”). A „filmográfia” elsősorban azért nem tetszik, mert különböző eredetű szavakból képez összetételt. Ilyen szempontból csak egy fokkal jobb annál, hogy „könyvográfia”. Ez persze mind csak egyéni ízlés kérdése.

A „diszkográfia” kapcsán még azt is jó észben tartani, hogy a zenei felvételek egyre inkább a fizikai adathordozótól függetlenül léteznek, tehát egyre kevésbé van szó lemezről.

Malatinszky ^vita 2012. február 2., 17:15 (CET)

A filmjei nem teljesen szerencsés, mert ha egy színész csak mellék-, vagy epizódszereplő, akkor az nem az ő filmje. Talán szerencsésebb lenne akkor már a Filmszerepei nevű alszakasz. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. február 2., 17:19 (CET)

A filmjei jó, mert tulajdonképpen még a rendezőé sem a film (mégis így hivatkozunk rá). Egy színész nem csak szereplő lehet, hanem más is, a filmszerepei viszont, csak színészi munkásságot enged. --Viloris ^Üzenj! 2012. február 3., 08:33 (CET)

Erre is van megoldás: rendezőknél: „Rendezései”, színészeknél: filmszerepei amellett pedig, ha még valami mást is csinált azt a filmnél külön fel lehet tüntetni. Mint ahogy a rendezőknél is hasonló esetben. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. február 3., 17:43 (CET)

Szerintem akkor a legegyszerűbb filmjei, mindegy mit csinált. De a filmográfiát én nem hagynám el, mint lehetőséget. --Viloris ^Üzenj! 2012. február 4., 17:44 (CET)

A jelzős (vagy birtokos) szerkezet a franciából származik, pl. „Une film de Jean_Luc Goddard”. Ez a rendezőre vonatkozik. Ez az, ami a tévedéseket okozza: nem szabad birtokviszonyként fordítani. Ami a vitát illeti: nem javaslom az angol szóhasználatot: filmográfia. Legyen inkább magyarul: „filmjei”. Az engem nem zavar, hogy ilyen címen nemcsak a rendező filmjeit lehet felsorolni, hanem a színészek filmjeit is. „Meryl Streep filmjei” szerintem helyénvaló.

Ettől jelentősen eltér a biográfia, mert arra van már magyar kifejezés: életrajz. MZ/X ^vita 2012. február 4., 18:19 (CET)

Az osztás jele

Könyörgöm, édes feleim! Legalább a helyesírás vitalapján ne használjátok az osztás jelét írásjelként.

Édes/keserű mostoha?

édes

keserű

édes is, meg keserű is

akár édes, akár keserű

nem is édes és nem is keserű... hűha! üres halmaz?

A mostohák halmazán belül vannak édes mostohák, vannak keserű mostohák. Ezek egyesített halmaza jelenti azokat, akik édesek is, meg keserűek is. Ez a nyelvtani vagy kapcsolat. Mondjuk, unió. Tartalmazza azokat, akik édesek, akik keserűek, sőt: azokat is, akik édesek is és keserűek is.

De mi van azokkal, akik édesek, de nem keserűek? Akik keserűek, de nem édesek? (exkluzív vagy). És mi van azokkal, akikre bármelyik állítás igaz? Nyilván különböznek azok halmazától, akik egyszerre édesek is és keserűek is. Mert ez már az és kapcsolat (interszekció).

Ergo: aki meg akarja határozni, hogy miről beszél, fogalmazza meg pontosan, és ne a zsurnalisztáktól kölcsönzött bikkfanyelven. MZ/X ^vita 2012. február 2., 16:18 (CET)

Nagyon érdekes és egyedi okfejtés, kár, hogy hibás. Ugyanaz a jel többféle jelentéssel bírhat más-más környezetben. Az OH például kifejezetten a vagylagosság jeleként említi a perjelet (297. oldal). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 2., 16:36 (CET)

Ezzel kapcsolatban a figyelmedbe ajánlom a Ferde vonal című szócikkünket. – Malatinszky ^vita 2012. február 2., 16:55 (CET)

Fentebb írod, hogy „A mostohák halmazán belül vannak édes mostohák, vannak keserű mostohák. Ezek egyesített halmaza jelenti azokat, akik édesek is, meg keserűek is.” Sajnos ez az állítás sem állja meg a helyét. Az édes mostohák és a keserű mostohák egyesített halmazában nem pusztán azok a mostohák vannak, akik édesek is meg keserűek is, hanem rajtuk kívül még azok is, akik édesek, de nem keserűek, és még azok is, akik keserűek, de nem édesek. Malatinszky ^vita 2012. február 2., 17:02 (CET)

Olvastam ezt a passzust a vagylagosság jeléről. De az Akadémia semmi további tájékoztatót nem adott arról, hogy ezt hogyan kell értelmezni. Előbb-utóbb ad, de az biztos, hogy nem rendeli majd hozzá mindenhez, amire használják. Jelenleg egyetlen alkalmazási köre van: azok használják, akik nem tudják, hogy mire akarják használni (ezt mag a főnököm vallotta be nekem). MZ/X ^vita 2012. február 2., 21:24 (CET)

OK. Tudod, mit? Neked van igazad. Ilyen részletes bizonyítással nehéz vitatkozni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 2., 22:03 (CET)

Elolvastam a Ferde vonal című szócikket, de nem lettem boldog tőle. Ha ez az Akadémiától származik, el kell fogadnom. De, ha konfúzus hozzárendelésre használják, akkor nem. Mint például az EPG filmes műfaji megjelölései: „komédia/vígjáték”. Ennek értelmezéséhez szakszerűen meg kell mondani, mi a különbség a

komédia

vígjáték

burleszk

között. Egy, amire nem tudok válaszolni, hogy milyen műfaji megjelölés illik egy filmre, amely burleszkként indul, átmegy vígjátékba, és komédiaként fejeződik be. MZ/X ^vita 2012. február 3., 11:10 (CET)

Azt hiszem, ez a „/” dolog a „vagy” szó kétféle értelmére vezethető vissza: Van a „befoglaló vagy” amely az „és”-t is magában foglalja: „Kérek valami édeset vagy keserűt.” (Vagy akár mindkettőt). És van a „kizáró vagy”, amely kizárja az „és” kombinációkat: „Most akkor édeset kérsz vagy keserűt?” (De csak az egyiket). A matematika ezt pontosan megkülönbözteti, két külön logikai reláció (OR és XOR). A nyelv sajnos nem tesz különbséget, a kontextustól függ. Akela ^vita 2012. február 4., 20:45 (CET)

Százalék írása

Megoldva--Pagony^foxhole 2012. február 4., 18:47 (CET)

Valahol azt olvastam, hogy a százalékjel tapad. Én is így használtam eddig. Az SI mértékegységrendszer cikke szerint viszont szóköz kell a szám és a százalékjel közé. Persze itt a mértékegységekről van szó és nem tudom, mit keres a mértékegységek között a százalék? Melyik a helyes? Ha tapad, akkor az SI-ből ki kell venni ezt a példát, ha nem, akkor nekem kell revideálnom az eddigi formámat. LA^pankuš→ 2012. február 2., 18:40 (CET)

Tapad (OH 297.) – Einstein2 ^{ide írj} 2012. február 2., 18:49 (CET)

Akkor kiveszem az SI-ből. LA^pankuš→ 2012. február 2., 19:05 (CET)

Azt a cikket tetőtől talpig át kéne nézni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 2., 22:10 (CET)

A Bináris által felvetett probléma valós. A számok és mértékegységek írásmódja nem tartozik szigorúan az SI mértékegysége kereteibe. Erről volt magyar szabvány. Ha jól emlékszem, MSZ4899 Matematikai jelek. Valószínűleg helyettesítő nélkül érvénytelenítették. Marad a Helyesírási Szabályzat. Ugyanakkor a téma fontos, és kell szerepelnie a wikipédián. Ha benne marad az SI szócikkben, tőlem maradhat. MZ/X ^vita 2012. február 4., 18:26 (CET)

Megnéztem. A Helyesírási Szabályzat nem közli tételesen, de mintaként valóban tapadó formában közli a százalékjelet. A szabvány MSZ 4899 Matematikai jelek és alkalmazásuk. Általánosan használt jelek kissé öreg, de érvényben van. Sajnos, annyi pénzem nincs, hogy megvegyem. Megvan valakinek? MZ/X ^vita 2012. február 4., 18:43 (CET)

Mint Einstein2 föntebb rámutatott, az OH a 297. oldalon tételesen közli. --Pagony^foxhole 2012. február 4., 18:47 (CET)

Érdekes, a BIPM SI btrochure azt írja: When it is used, a space separates the number and the symbol %.. Jó, jó, Magyarországon vagyunk... MZ/X ^vita 2012. február 5., 13:02 (CET)

Bocs, mondjátok meg, hol találom az OH szövegét?? MZ/X ^vita 2012. február 5., 13:11 (CET)

Boltban, könyvtárban! A kiadvány jogvédett, nincs fent a neten a teljes szövege. Ha konkrét, rövid részlet érdekel valahonnét, akinek van, biztos szívesen begépeli, én is. Bennó^fogadó 2012. február 5., 19:18 (CET)

Vallásközi Harmónia Világhete

A címlapon szerepel. --145.236.214.128 (vita) 2012. február 4., 09:29 (CET)

Javítva, kösz a jelzést. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 5., 10:30 (CET)

Egyedi fák neve

A Dombóvári Reménykedő Fa címében szükséges az összes nagybetű? Ugyanebben a cikkben említik a makói Eszperantó Fát is, azzal mi a helyzet? --Trevor ^vita 2012. február 5., 09:41 (CET)

Szerintem fontosabb kérdés, hogy nevezetes-e. – Winston ^vita 2012. február 5., 10:16 (CET)

A kezdőlap figyelése

Kérem, hogy a helyesírási javításokban részt vevők az eddiginél intenzívebben figyeljék a kezdőlapot (magamat is beleértve, mert eddig én sem tettem); a fenti jelzés csak egyre utal a sok hiba közül, amelyek a mindenféle aktuális rovatokban rendszeresen előfordulnak, és ez mégiscsak a Wikipédia kirakata. Az elmúlt időszakban is több javítanivaló volt, amikor épp arra jártam. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 5., 10:37 (CET)

Mi a teendő, ha valamit észreveszek? (A kezdőlap nekem nem szerkeszthető). Akela ^vita 2012. február 5., 10:52 (CET)

Én úgy szoktam csinálni, hogy a szöveg egy részletét beírom a Google-ba. Regasterios ^vita 2012. február 5., 11:09 (CET)

A kezdőlap egyes dobozaiban a cím közelében mozgasd az egeret, és amikor a cím után vagy egy szóköz fölött mutatóvá válik, akkor gyorsan kattints a doboz szerkesztéséhez. Ez egy nyíltan titkos link, hogy csak a rutinos szerkesztők találják meg. A kezdőlap vitalapján egyébként felül a Kapcsolódó lapok, sablonok fül alatt fel vannak sorolva a tartalmat generáló sablonok. A nem szerkeszthető rész csak a kezdőlap felépítését tartalmazza, nem a szövegét. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 5., 11:47 (CET)

Köszönöm, ezeket egyáltalán nem ismertem. Akela ^vita 2012. február 6., 13:36 (CET)

Céline Dion kislemez diszkográfia

Hogy írjuk helyesen a címben szereplő kifejezést? A kislemez-diszkográfia önmagában kötőjellel írandó a 6 : 3-as szabály alapján, azonban ha egy többelemű tulajdonnévhez járul, megmarad a kötőjel vagy nem? Tehát: Céline Dion-kislemez-diszkográfia vagy Céline Dion-kislemezdiszkográfia? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. február 7., 17:25 (CET)

Javaslatom: Céline Dion kislemezeinek listája. Akela ^vita 2012. február 7., 18:59 (CET)

Tulajdonképpen lehetne egy cikkben is a Céline Dion-albumdiszkográfia cikkel egybevonva Céline Dion-diszkográfia címen. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. február 7., 19:01 (CET)

Ezekkel megkerüljük a kérdést, én meg kíváncsi vagyok :) – Einstein2 ^{ide írj} 2012. február 7., 19:18 (CET)

Mozgószabály: a kislemez-diszkográfia eleve kötőjeles, bővül egy tulajdonnévi taggal az összetétel (Céline Dion), az új kötő a fő határon lesz: Céline Dion-kislemezdiszkográfia, a régi kiskötő szűnik. Így. De persze igazuk van az előttünk szólóknak: ez szörnyeteg, amit inkább fel kell váltani. De a szabatos megoldás így néz ki. Bennó^fogadó 2012. február 7., 19:23 (CET)

Akkor a kíváncsiság kielégült, most összevonom a két cikket inkább. Köszi a segítséget. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. február 7., 19:30 (CET)

Vagy nem... - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. február 7., 19:34 (CET)

Értem és köszönöm a választ! – Einstein2 ^{ide írj} 2012. február 7., 19:32 (CET)

A két Németország

Azon gondolkodtam, hogy Nyugat-Németország helyett miért nem a megszokott Német Szövetségi Köztársaságot, ha már Kelet-Németország is helyesen Német Demokratikus Köztársaság néven fut? Tudom, hogy most is ez Németország hivatalos neve, de ez akkor egy teljes állam/országnévnek felelt meg, ami mostani „Németország”gal egyenértékű, másrészt megtévesztő is a Nyugat-Németország kifejezés, mert a mindenkori Németország nyugati részét is jelentheti. --→ Sasuke88  ^vita 2012. február 6., 00:00 (CET)

Ezt a kérdést már a cikk vitalapján is feltettem. Válasz ott se jött. – LA^pankuš 2012. február 6., 01:58 (CET)

Ha holnapig nem jön érdemi válasz, akkor átnevezem (aztán majd jön utána FFFFUUUU, meg hogy ilyen nem lehet meg egyértelűűűűűűsííííítés ). --→ Sasuke88  ^vita 2012. február 8., 01:55 (CET)

Maximálisan  ellenzem! A Német Szövetségi Köztársaság egyáltalán nem véletlenül egyértelműsítő lap! -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 8., 11:06 (CET)

 ellenzem A Wikipédián (ha esetleg még valaki nem vette volna észre) az az általános gyakorlat, hogy nem a hivatalos államnevet, hanem a rövid megnevezést használjuk az államok megnevezésére. (Észak-Korea, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság. Logikus kivétel a két Kongó, ahol nem lehet jól rövidíteni, meg az USA, ahol Amerika kontinens is.) Ehhez az rendszerhez éppenséggel az passzolna, ha az NDK cikkét neveznénk át Kelet-Németországra, nem pedig fordítva. Egyébként pedig a Nyugat-Németország miért ne volna megszokott? – Mathae Fórum 2012. február 8., 11:18 (CET)

Akkor most van itt az ideje azt mondani, hogy a röviden Nyugat-Németországnak nevezett államalakulat nem szűnt meg, magába olvasztotta az NDK-t és folytonos állam. Ha innen nézem, egyáltalán nem is kell sem Nyugat-Németország, sem Német Szövetségi Köztársaság néven. A Nyugat-Németország azonban azért kevésbé jó megnevezés, mert a közkeletűen használt rövid név az NSZK volt, ami nem következik a Nyugat-Németországból.

Javaslom, hogy Nyugat-Németország és a Német Szövetségi Köztársaság egyaránt legyen átirányítás Németországra. Amelyik német állam a kettő közül önálló nevet érdemel, mert sem elődje, sem utódja, sem nemzetközi (nyugati) elismertsége nem volt, az az NDK. – LA^pankuš 2012. február 8., 11:30 (CET)

Semmiképp se legyen átirányítás, mert a "Németország" az 1990-ben újraegyesült országra vonatkozik, nem ugyanaz, mint az NSZK, meg amúgy is kell külön szócikk a német történelem erről a periódusáról. 1949 és 1990 között nem létezett olyan, hogy Németország, volt helyette NSZK meg NDK. --→ Sasuke88  ^vita 2012. február 8., 13:06 (CET)

Ez ilyen formában nem igaz. Az 1972-es államszerződésig pl. mindkét állam magát tekintette "a" legitim Németországnak, csak akkor mondták ki, hogy tiszteletben tartják egymást. Addig tehát mindketten úgy gondolták, hogy van egy Németország, aminek egyik részén egy illegitim hatalom regnál. Ezzel együtt az sem igaz, hogy az NDK-t ne ismerték volna el nemzetközileg. A megállapodás nyomán pl. 1973-ban mindketten ENSZ-taggá váltak, aminél nagyobb elismertség nem elképzelhető, de az olimpiákon is ott voltak... – Mathae Fórum 2012. február 8., 13:46 (CET)

Ezért írtam, hogy az NDK-nak kell külön cikk. Az NSZK-nak viszont nem, mert az nem szűnt meg. Jogfolytonos. – LA^pankuš 2012. február 8., 14:11 (CET)

Ne haragudj, LA, de – minden tiszteletem ellenére – ez a javaslatod abszurdum. A jelenlegi megoldás a helyes. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 8., 16:43 (CET)

A jelenlegi megoldás nem lehet helyes. Amíg Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország van egyszerre, addig lőttek az egységes címadásnak. Valamelyiknek változni kell. Legfeljebb az NDK-nak Kelet-Németországra. – LA^pankuš 2012. február 8., 16:46 (CET)

megjegyzés: Joey, egyébként nem valami konstruktívak a megjegyzéseid. Az, hogy felháborodva minősítgeted mások hozzászólásait, és kinyilatkoztatod, hogy szerinted mi a helyes, nem helyettesíti az érvelést. Mondom ezt úgy, hogy nem én állok veled vitában. – Mathae Fórum 2012. február 8., 17:07 (CET)

No de, Mathae, fentebb már rávilágítottam, hogy két különböző fogalomról van szó, szükséges a két lap, a két külön szócikk :)

Másrészt azért lepsz meg különösen, mert – hiszed vagy sem – itt külön figyeltem arra, hogy a mondandómat hogyan tálalom. Ha ezt mégis felháborodott hozzászólásnak olvasod, azzal nem tudok mit kezdeni. Megértésedet köszönöm. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 8., 17:24 (CET)

• Minden következtetés levonása nélkül, csak információ gyanánt:

A német Wikipédiában a de:Westdeutschland cikk a Nyugat-Németország szóhasználatot és a földrajzi fogalmat járja körül, a de:BRD cikk az NSZK és NDK rövidítéseknek van szentelve, hiszen ezeknek saját izgalmas történetük van, magát Németországot áttekintően de:Deutschland cím alatt tárgyalják, viszont van egy de:Geschichte der Bundesrepublik Deutschland (bis 1990) és egy de:Geschichte Deutschlands (seit 1990) című cikk is az 1990 előtti és utáni történelemről, bár ez utóbbi „nem kellően forrásolt” minősítésű :)))

--Karmela posta 2012. február 8., 17:20 (CET)

Egzotikus névsorrendek

Van egy kolléga az enwikiben, aki azzal foglalkozik, hogy a külföldi nevek helyes sorrendben legyenek írva, és már egy csomó érdekes tudást összegyűjtött. A User talk:Bgwhite/Archive 3 lapon (és kisebbrészt a User talk:Bgwhite lapon) elég sok érdekeset lehet olvasni tőle, például izlandi nevekről. Nekem új az, amit ott olvastam tőle, hogy a japánok keleti névsorrendje 1900 előtt élt, igaz ez? Szóval tudjuk ezeket valahogyan hasznosítani, mondjuk valami gyűjtemény formájában WP-névtérben? Vagy ez mind triviális, csak még nekem új? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 7., 09:55 (CET)

A japánok ma is keleti névsorrendet használnak. Vagy valamit félreértek itt? -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 8., 11:12 (CET)

Nem tudom, ezt én is kérdeztem. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 8., 11:30 (CET)

Aham, így már értem. A japánok – természetesen – keleti névsorrendet használnak, és nekem az volt furcsa, hogy külön ki volt emelve 1900 előttről a keleti névsorrend használata általuk, ami megegyezik a mostanival. De így már értem, ha nem tudtad, hogy amúgy is ezt használják. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 8., 16:37 (CET)

Igen, azt használják. Amennyire tudom. (Talán Pagony az illetékes ebben.) Viszont az englisek általában átfordítják és úgy kerül hozzánk, ezért nehéz eldönteni, hogy egy japánnak melyik a családneve. – LA^pankuš 2012. február 8., 11:32 (CET)

Nem, egyáltalán nem triviális szerintem. Épp ideje lenne, hogy az angol nyelvterületeken is megtanulják, hogy nem mindenki olyan fordított gondolkodású, mint ők. Engem mindig zavar, mikor megforgatják a neveket, és épp a japánnál ezért sosem lehet könnyen eldönteni, melyik sorrend a helyes. – LA^pankuš 2012. február 7., 10:03 (CET)

Kieg.: A helyes átírású cikkeket jelző sablonban is jelezzük, hogy keleti névsorrendben vannak a japán nevek: Kategória:Szócikkek japán nyelvű tartalommal -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 8., 16:37 (CET)

Akció játékok kategória

Sziasztok! Ennek a kategóriának szerintem rossz az elnevezése, ha valaki meg tudná oldani a bottal való átcsoportosítást a helyes elnevezésű kategóriába, azt megköszönném. Üdv: HáeS ^vita 2012. február 7., 20:00 (CET)

Elég nehéz kihámoznom, miről is született eredmény a csukott dobozban. Akkor marad az Akciójátékok, egybeírva? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 8., 17:44 (CET)

Én sem jöttem rá, hogy Einstein mire utalt, de azt írta rosszra gondolt, úgyhogy ha másnak nincs eltérő véleménye, akkor Akciójátékok lenne. (Illetve Sasuke a műhely vitalapján is ezt támogatta.) Üdv: HáeS ^vita 2012. február 8., 17:53 (CET)

Mindjárt megcsinálom, csak még eszembe jutott, hogy hegesztek egyet előtte a boton. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 8., 17:56 (CET)

Nohát ez volt a hegesztés. Még másfél éve írtam ezt a kiegészítést a pywikibothoz, de azóta nem építették be. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 8., 22:01 (CET)

Köszönöm! Üdv: HáeS ^vita 2012. február 8., 22:21 (CET)

papír alapú vagy papíralapú?

Mármint a nyomtatott lexikon. Én egybeírnám, de elbizonytalanodtam. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2011. március 20., 15:50 (CET)

Egybe. (OH 1168) --Hkoala 2011. március 20., 16:02 (CET)

Gyaníthatóan már többször előfordult kérdések esetén érdemes az archívum keresődobozába fent beütni a kulcsszavakat, erről a témáról például már több részletes tárgyalás is található az archívumokban. Bennó^fogadó 2011. március 20., 16:05 (CET)

Én is egybeírtam volna, de az MHSz szerint papír alapú. --Pagony^foxhole 2011. március 20., 16:06 (CET)

OH egyben, MHSz külön. Eszerint bárhogy lehet írni. LA^pankuš→ 2011. március 20., 17:30 (CET)

Tényleg! Bele kell tenni az eltéréseik listájába. Az MHSz különbséget tesz a betonalapú (aminek az alapja beton) és a papír alapú (ahol az alap elvont fogalom) között, az OH nem. --Pagony^foxhole 2011. március 20., 17:40 (CET)

Az OH.-ban hosszas fejtegetés van erről, ha kis időm lesz, összefoglalom. De a KF archívumában többször volt már szó róla. Bennó^fogadó 2011. március 22., 16:17 (CET)

Én csak az akadémia 70-es évek(-???)beli álláspontját tudom felmondani, mert akkor voltam oskolás. Eszerint zsíroskenyér és vajas kenyér, mert a magyarnak az előbbi már fogalommá vált, az utóbbi meg nem. Jó éjszakát kívánok, szellemi értelemben. Egyébként ma a zsír már drágább, mint a hús, ennyit érnek a fogalmaink. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 20:51 (CEST)

Itt is volt szó erről. Ogodej ^vitalap 2011. június 27., 21:05 (CEST)

Betettem a szakasz elejére egy {{másvita}}^(?) sablonba. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 27., 21:57 (CEST)

Forma1 és MotoGP nagydíj

A Forma–1 versenyeiben a „nagydíj” szó tényleg nagybetűvel írandó? Maláj Nagydíj, Bahreini Nagydíj, stb. LA^pankuš→ 2011. június 23., 11:26 (CEST)

Igen, az a neve. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 23., 12:33 (CEST)

Nem-nem. Kicsi az, mint minden köznév a legtöbb eseménynévben, viszont kiskötőjeles: Forma–1-nagydíj. Bennó^fogadó 2011. június 23., 12:39 (CEST)

Ebben a formában nyilván, de itt a konkrét, más-más országban megrendezett futamokról van szó. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 23., 12:53 (CEST)

Akkor jól gondoltam. Bár szentül meg voltam győződve arról, hogy előtte volt itt kérdés, ezért nem tettem fel soha. :-) – CFC ^vita 2011. június 23., 12:51 (CEST)

Hát én konkrétan a futamokra gondoltam. Bahreini Nagydíj = Bahreini nagydíj. Szerintem. LA^pankuš→ 2011. június 23., 13:11 (CEST)

Nem, akkor vegyük sorra:

• Formula–1-nagydíj: bármelyik nagydíj
• Formula–1 bahreini nagydíj: megfelelő a bahreini helyére beírandó. (A bővült forma azért nem kiskötőjeles, amiért a Gundel művészeti díj, szemben a Gundel-díjjal.)
• Ha simán bahreini nagydíjként emlegeted, Formula–1 nélkül, akkor is mindkét betűje kicsi. Bennó^fogadó 2011. június 26., 11:56 (CEST)

F1-gyel kapcsolatban van ilyenünk is: Formula–1 Abu-dzabi Nagydíj, a futam cikke meg másképpen, 2010-es Formula–1 Abu Dzabi Nagydíj címen szerepel. – Tomcsy ^üzenet 2011. június 26., 12:34 (CEST)

A "mindkét kezdőbetű kicsi""-re gondoltam én is, csak a kezdőbetűt naggyal írtam, mert a cikkcím mindig nagy. Szövegben viszont kicsi mindkettő. (Lesz mit átnevezni!) LA^pankuš→ 2011. június 26., 12:39 (CEST)

 megjegyzés Kivételesen most messze nem vagyok meggyőződve róla, hogy Bennó ezúttal is a nagy igazságot mondja... -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 26., 22:13 (CEST)

Hát akkor lesz mit átnevezni, a fenti például Formula–1 abu-dzabi nagydíj, illetve 2010-es Formula–1 abu-dzabi nagydíj, bár én biztos az évszámot egyértelműsítésre használnám. Felmerült már ez a forma, vagy következetesen így használjátok a sportcikkekben az évszámot? Bennó^fogadó 2011. június 26., 13:14 (CEST)

A sportcikkekben ez következetesen XXXX-es alakként szerepel tudtommal. A sablonok is így vannak tervezve (infoboxok pl.) Ha azt megváltoztatjuk, iszonyat mennyiségű infoboxot kell majd kijavítani. Szerintem maradjon a 2010-es forma, mert ez nem egyértelműsítés, hanem egy konkrét esemény egy konkrét évben. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. június 26., 13:25 (CEST)

És jól tudod, mert valóban következetesen így használatos. (Ez alól az olimpiás cikkek kivételek, mert ott meg "2008. évi" a forma :) -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 26., 22:13 (CEST)

Persze. Az "abu-dzabi nagydíj" című cikk a pályáról szól, az "XXXX abu-dzabi nagydíj" pedig az adott évbeni ott megrendezett versenyről. LA^pankuš→ 2011. június 26., 13:32 (CEST)

Ezt fölösleges függőben tartani, pontosan úgy van, ahogy Bennó mondja: alapból Formula–1-nagydíj, bővített alakban Formula–1 bahreini nagydíj. Az OH-ban az Európa-nagydíjnál található rá analógia, a többi pedig onnan következik. --Pagony^foxhole 2011. november 27., 00:14 (CET)

Egyelőre azért tartottam függőben, mert egyrészt nem nagyon volt konszenzus, csak az én kérdésem és Bennó válasza erősített a kisbetűst, de emellett ellenvélemény is volt. Másrészt pedig ha átnevezésekre kerül sor, akkor jó, ha még itt van. De most már szerintem neki kell állni. LA^pankuš→ 2011. november 27., 00:19 (CET)

A holland nagydíj így, kisbetűvel, tételesen benne is van az OH-ban. Tehát: Formula–1 holland nagydíj. Stb. --Pagony^foxhole 2011. november 27., 00:23 (CET)

Elkezdtem az átnevezéseket, a nagydíjakon már végigmentem. Kettőben nem vagyok biztos, a kötőjel nélküli kéttagúaknál (Las Vegas-i és San Marino-i) mi lesz? las vegasi és san marinoi (erre neveztem át) vagy valami más? LA^pankuš→ 2011. november 27., 00:45 (CET)

Nem, ezekre a saját szabályuk vonatkozik a díjnéven belül is: Las Vegas-i, San Marinó-i. --Pagony^foxhole 2011. november 27., 00:48 (CET)

Akkor ezek jók voltak. Visszanevezem őket. Köszi. LA^pankuš→ 2011. november 27., 00:53 (CET)

Ha már itt tartunk: nem tudtam eldönteni, hogy a 2011-es MotoGP Aragon Nagydíj nevében mi az Aragon, tulajdonnév vagy melléknév, hosszú vagy rövid o, ezért kihagytam az átnevezésből. --Hkoala 2011. november 27., 18:40 (CET)

Továbbá ezeknek a helyesírásában sem vagyok biztos: MotoGP Baden-Württembergi Nagydíj, MotoGP Csendes-óceáni Nagydíj, MotoGP Dél-afrikai Nagydíj, MotoGP Expo 92 Nagydíj, MotoGP FIM Nagydíj, MotoGP Ulster Nagydíj, MotoGP Vitesse du Mans Nagydíj. --Hkoala 2011. november 27., 18:54 (CET)

• 2011-es MotoGP aragóniai nagydíj
• 2011-es MotoGP baden-württembergi nagydíj
• MotoGP csendes-óceáni nagydíj
• MotoGP dél-afrikai nagydíj
• MotoGP Expo 92 nagydíj
• MotoGP FIM-nagydíj (a FIM egy szervezet)
• MotoGP ulsteri nagydíj
• MotoGP Le Mans-i nagydíj

Nekem más bajom volna előbb: miért MotoGP-nek írjuk? Elég nehezen illeszthető címekbe jól, ráadásul köznév ugyan, mégis nagybetűsen viselkedik. Kicsit körülnézve minden nyelven vagy motoros vb-nek vagy gyorsasági motoros vb-nek vagy valami ilyesminek mondják. Bennó^fogadó 2011. november 30., 11:51 (CET)

A gyorsaságimotoros-világbajnokság létezik, és átirányít a MotoGP-re. --Hkoala 2011. november 30., 21:05 (CET)

Helyesírási vagy szakmai kérdés: a FIA WTCC Európa Nagydíj vagy 2008-as WTCC Európa Nagydíj cikkeket átneveztem már kis n betűsre. Kérdés, hogy marad ...Európa nagydíj, vagy ...európai nagydíj lenne helyesen? - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 28., 22:27 (CET)

És még kettő:

• Kategória:Motocross Nagydíjak marad-e Motocross, vagy át kéne nevezni Motokrosszra, ahogy a szócikk címek is vannak?
• 2008-as Motokrossz Belga Nagydíj átnevezés után a Motokrossz szó marad-e nagy m, vagy az is kicsi lesz?

Köszi. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 28., 22:54 (CET)

A fentiekhez, amik az utolsó válaszom után keletkeztek: 1. csábítsátok ide még egyszer Bennót, 2. nyelvileg, magyaros szempontból trehány elnevezések látszanak fennforogni. Egy részük szakmai, nem helyesírási kérdés. --Pagony^foxhole 2011. november 29., 01:25 (CET)

Kérdéses még a Kategória:Superbike nagydíjak cikkeinek az elnevezése: például a 2008-as Superbike Amerikai Nagydíj címében a superbike is kisbetű, vagy az marad nagy? (Bennónak mindjárt írok.) --Hkoala 2011. november 30., 09:12 (CET)

A motokrosszal (így!) és a superbike-kal ugyanaz a baj, mint fentebb a MotoGP-vel. Ezek nem tulajdonnevek, hanem műfajjelölő köznevek. A névalkotásban aligha kerülhetnek ennyire előre. Tudtommal a belga nagydíjnak ráadásul ennyi a neve, belga nagydíj. Nem egyértelműsíteni kéne inkább?

• 2008-as belga nagydíj (motokrossz), vagy valami ilyesmi?

Ennek rendszert kéne előbb találni, lehetőleg a sportműhellyel együttműködésben, mielőtt átnevezzük őket. Bennó^fogadó 2011. november 30., 11:51 (CET)