Vasas-szakadék I. sz. barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasas-szakadék I. sz. barlangja
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz50,2 m
Mélység18,6 m
Magasság1,8 m
Függőleges kiterjedés20,4 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Szentendre
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus atektonikus hasadékbarlang
Barlangkataszteri szám 4900-25
Elhelyezkedése
Vasas-szakadék I. sz. barlangja (Magyarország)
Vasas-szakadék I. sz. barlangja
Vasas-szakadék I. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 26″

A Vasas-szakadék I. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang. A Visegrádi-hegység harmadik leghosszabb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A Visegrádi-hegységben, Szentendrén nyílik. A Vasas-szakadék látható hasadékrendszerének legkeletibb barlangja. A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél.

Egy 38,5 méter hosszú, 3–4 méter széles, átlagosan 10 méter magas falakkal határolt, nyitott tetejű hasadék az előtere az üregnek. E hasadék nyugati talppontjától már barlangként folytatódik a képződmény a korábbi irányt megtartva. Előbb 20 métert haladhatunk lefelé a 40 fokos lejtőn, innen viszont emelkedni kezd a járatszint és további 10 méter után harántol egy mély kereszthasadékot. E kereszthasadékban mérhető az egész rendszer legmélyebb pontja, amely 20,4 méterrel van a legmagasabb pont alatt.

A barlangfolyosó szélessége 0,4 és 1,1 méter között változik, átlagosan 70 centiméter. Helyenként kisebb (maximum 80 centiméteres) tereplépcsők, jobbára bezuhant kőtömbök tagolják. Déli fala szálkő, északi oldalát hatalmas sziklablokkok alkotják. Ugyanilyen kőtömbökből áll a főte is, közöttük helyenként 4–5 méter magasságba lehet felmászni. Egyik ilyen felnyúló hasadék közel 7 méter hosszú felső járatot képez. A barlang teljes hossza 50,2 méter, a horizontális kiterjedése 40,2 méter és a vertikális kiterjedése 20,4 méter.

Előfordul az irodalmában Vasas-hasadék barlangja, Vasas-szakadék I.sz. barlang (Eszterhás 1993), Vasas-szakadék I.sz. barlangja (Eszterhás 1989), Vasas-szakadék barlangja (Dénes 1967), Vasas-szakadéki 1. sz. barlang és Vasas-szakadék üregei néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában szó van a Vasas-szakadék barlangjáról, de a beazonosítás nehéz, hogy pontosan melyik barlangról volt szó. Az 1967-ben kiadott, Pilis útikalauz szerint a Vasas-szakadék barlangja a Vasas-szakadék nyugati, meredeken lejtő végében található és 15 méter hosszú, mindkét végén nyitott hasadékbarlang, amely eredetileg felül nyitott sziklahasadék volt, de a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetet alakított ki.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék I.sz. barlangja andezitbreccsában alakult ki és 15 méter hosszú, ismeretlen magasságú és mélységű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az 1991-ben megjelent, A Pilis és a Visegrádi-hegység című útikalauz barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját. A rövid ismertetés szerint régen a három barlang nyílt sziklahasadék volt és később alakította ki a behullott és összetorlódott sziklatörmelék a mennyezetüket. Közülük a leghosszabb egy 15 méter hosszú hasadékbarlang, amelynek mind a két vége nyitott.

Az Eszterhás István által írt, Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kézirat szerint a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék I.sz. barlang andezitbreccsában jött létre, 15 méter hosszú és 15 méter mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált, 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. 1996-ban Szilvay Péter kutatta át és írta le a barlangot. A barlangtérképét Szabó Géza és Szilvay Péter készítette. A 2001. november 12-én elkészült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 9 darab írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 3. leghosszabb barlangja az 50 méter hosszú és 18,5 méter mély barlang. Atektonikus csuszamlás hozta létre. A szentendrei Cseresznye-hegyen hasonlóak a barlangképződés feltételei, mint a Disznós-árok északi oldalában. A felszínen lévő durva andezitagglomerátum itt agyagos andezittufára települt, majd a rétegek észak felé megdőltek és az alkalmasint átázó andezittufán a fedő rétegek meg-megcsúsznak. A lejtőn csúszó agglomerátumban 70–100 méteres, egymással párhuzamos, illetve ezeket kisebb-nagyobb szögben keresztező hasadékok jöttek létre.

Ezek a hasadékok több helyen felül összezáródtak, így bennük egymás közelében három atektonikus hasadékbarlang, a Vasas-szakadék I. sz. barlangja (50/-18,9 méter), a Vasas-szakadék II. sz. barlangja és a Vasas-szakadék III. sz. barlangja található. A Vasas-szakadék IV. sz. barlangja körülbelül 200 méterre keletre van a Vasas-szakadék I. sz. barlangjától. Légmozgás kevés barlangban, leginkább a nagy barlangokban, például a Vasas-szakadék barlangjaiban tapasztalható. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható a helye. A tanulmányban van egy fénykép, amelyen a barlang látható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]