„Páskándi Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
59. sor: 59. sor:
* ''A királylány bajusza'' (mesejátékok), 1984
* ''A királylány bajusza'' (mesejátékok), 1984
* Erdélyi triptichon. Püspökdrámák; Magvető, Bp., 1984
* Erdélyi triptichon. Püspökdrámák; Magvető, Bp., 1984
*Fölkél az Ömlő Búza napja
**Fölkél az Ömlő Búza napja
*És Rosta órája üt
**És Rosta órája üt
*Majd Sziták perce jő el
**Majd Sziták perce jő el
* ''A szabadság színeváltozásai'' (esszék), 1984
* ''A szabadság színeváltozásai'' (esszék), 1984
* ''A szalmabábuk lázadása'' (meseregény), Móra, Budapest, 1985
* ''A szalmabábuk lázadása'' (meseregény), Móra, Budapest, 1985

A lap 2018. június 20., 13:10-kori változata

Páskándi Géza
Páskándi Géza 1985-ben
Páskándi Géza 1985-ben
Élete
Született1933. május 18.
Szatmárhegy
Elhunyt1995. május 19. (62 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaSebők Anna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)dráma, novella, regény, képvers
Fontosabb műveiErdélyi triptichon
A szabadság színeváltozásai
A szalmabábuk lázadása
Az Árpád-házi Triptychon
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1977)
Kossuth-díj (1993)
Szép Ernő-díj (1997)
A Wikimédia Commons tartalmaz Páskándi Géza témájú médiaállományokat.

Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1992–1995 között elnökségi tagja.

Életútja

1949–1953 között az Ifjúmunkás hetilap, majd az Előre című napilap munkatársa volt. 1953-tól Kolozsváron tanult a magyar szakon, közben az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte. 1963 februárjában amnesztiával szabadult Salciáról.

Szabadulása után Bukarestben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. Feleségül vette Sebők Annát (Páskándiné Sebők Anna). 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött.

1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kortárs című folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja volt. Az Erdélyi Magyarság című lap és a Magyar Televízió Magyarok című műsorának szerkesztőbizottsági elnökeként is működött. A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjává, 2011-ben posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választották.

Páskándi Géza sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31-2-43. Kampfl József alkotása

A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei

  • Piros madár (versek), 1956
  • Holdbumeráng (versek), 1966
  • Szebb a páva, mint a pulyka (gyermekversek), 1968
  • Zápfog király nem mosolyog (mesék), 1969
  • Az eb olykor emeli lábát (párbeszédek, színművek), 1970
  • Tű foka (versek), 1972
  • Vendégség / Tornyot választok; Magvető, Bp., 1973
  • A vegytisztító becsülete (elbeszélések), 1973
  • Tornyot választok (történelmi dráma), 1973
  • Beavatkozás (krimi-regény), 1974
  • Színművek: A rejtekhely, Időszak, A hülyegyerekek avagy A vándorköszörűs, A sor (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1974)
  • A szárnyas bocs (mesék), 1975
  • Papírrepülő eltérítése (versek), 1976
  • A sárikás anyós (eposzok), 1979
  • Tréfás-pipás-kupakos (gyermekversek), 1979
  • A királylány bajusza (mesejátékok), 1984
  • Erdélyi triptichon. Püspökdrámák; Magvető, Bp., 1984
    • Fölkél az Ömlő Búza napja
    • És Rosta órája üt
    • Majd Sziták perce jő el
  • A szabadság színeváltozásai (esszék), 1984
  • A szalmabábuk lázadása (meseregény), Móra, Budapest, 1985
  • A szörnyszülött (elbeszélések), Szépirodalmi, Budapest, 1985
  • Üvegek (novellák), 1986
  • Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték (gyászbohózat, 1986–1987), Életünk, 1988[1]
  • Az árnyékfejtők (regény), Szabad Tér, Budapest, 1988
  • A sírrablók (regény), 1989
  • A Nagy Dilettantissimo (versek), 1990
  • A Nagy Légyölő (meseregény), 1991
  • Az Árpád-házi Triptychon (drámák), 1994
  • Begyűjtött vallomásaim. Egy észjárás emlékiratai; Antológia, Lakitelek, 1996
  • Száműzött szavak temploma. Publicisztikai írások, esszék, tanulmányok; sajtó alá rend. Páskándiné Sebők Anna; Codex Print, Bp., 1998
  • Túlélés kapuja. Válogatott versek. 1949-1994; vál. Szilágyi N. Zsuzsa; Polis, Kolozsvár, 1998
  • Erdélyi triptichon. Püspökdrámák; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1999 (Romániai magyar írók)
  • A megvallás avagy Van-e lélekröntgen? Vallomások, emlékiratok; Nap, Bp., 1999
  • Múlhatatlan barátsággal... Páskándi Géza magyar író és Pinchas Müller názáreti főrabbi levelezéséből; Belvárosi, Bp., 1999
  • Méltó túlélés. Levelek, esszék, társadalompolitikai tanulmányok, interjúk, 1978–1995; összeáll., vál., előszó Páskándiné Sebők Anna; Hamvas Intézet, Bp., 2001 (Arc és álarc)
  • Európa térképe. Válogatott novellák; Polis, Kolozsvár, 2002
  • Csodatopán; Palatinus, Bp., 2005
  • Mesterek kortárs szemmel; szerk. Gáspár György; Kráter, Pomáz, 2005
  • Tündérek szakácskönyve; Mentor, Marosvásárhely, 2006
  • Szekusok. Aki a Himnuszba benne vót. Gyógyregény; Kairosz, Bp., 2007
  • Ézagh. Történet- és gondolatfüzér; Felsőmagyarország, Miskolc, 2008

Színházi bemutatók

A színházi adattárban szerzőként regisztrált bemutatóinak száma 2017. augusztus 26-ai lekérdezéskor: 48.[2]

Műveiből készült filmek

Cd-k és hangoskönyvek

  • Páskándi Géza: És fölemeltem a gyertyát…

Díjak, elismerések

  • Román Írószövetség Díja (1968, 1970)
  • 1971 – Pezsgő-díj – a Romániai Magyar Kritikusok díja
  • 1977 – József Attila-díj
  • 1981 – a Rádiószínház díja
  • 1982 – a Magyar Televízió nagydíja
  • 1991 – Magyar Művészetért Alapítvány Díja
  • 1991 – 1956-os Emlékérem
  • 1992 – Kortárs-díj
  • 1993 – Kossuth-díj
  • 1995 – Magyar Rádió Hangjátékpályázat, I. díj
  • 1995 – Nemzeti Színház Drámapályázat, I. díj
  • 1995 – Nagy Imre-emlékplakett
  • 1995 – Fitz József-könyvdíj
  • 1997 – Szép Ernő-díj (posztumusz, drámaírói életművéért)
  • 2015 – Magyar Örökség díj

Jegyzetek

  1. ↑ Életünk, 26. évfolyam, 9. szám: Páskándi Géza: Az ötszáz sírásó avagy a jutalomjáték (Gyászbohózat két részben) (775-816. oldal) library.hungaricana.hu - 1988
  2. ↑ Színházi adattár: Előadások adatbázisa
  3. ↑ Éljen a színház színlap, moriczszinhaz.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
  4. ↑ Wisinger István: A fel nem robbant csecsemő: Emlékek és képek a XX. századból; Páskándi Géza fejezet, Noran Libro Kiadó, books.google.hu - 2013.

Források

További információk

  • Digitális Irodalmi Akadémia - Páskándi Géza digitalizált művei
  • Versek
  • Interjú Páskándiné Sebők Anna kultúrtörténésszel
  • Máramarosi Iza [Lipcsey Ildikó]: Páskándi Géza. Háttérvázlat. A történész széljegyzetei; Bp.–Ungvár, Primor–Intermix, 1994
  • Szász László: A bizarr valóság írója. Esszék Páskándi Gézáról; Kortárs, Bp., 2003
  • Csapody Miklós: "Budapest, életem akadémiája". Emléksorok Páskándi Gézáról, 1933-2003; Korona, Bp., 2003
  • Karácsonyi Zsolt: A tér játékai. A virtuális tér és a történelmi idő viszonyának módosulásai Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiban; : Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2010
  • Páskándi Géza emlékkonferencia. 2011. november 28.; MMA, Bp., 2012 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Magyar Örökség díj 2011–2015

Sablon:Újkori magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Páskándi_Géza&oldid=20045538”