„Páskándi Géza” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Kapcsolódó szócikkek: navboxok |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
|képaláírás = Páskándi Géza arcképe<br>[[Muhi Sándor]] grafikája |
|képaláírás = Páskándi Géza arcképe<br>[[Muhi Sándor]] grafikája |
||
<!--Élete--> |
<!--Élete--> |
||
| |
|születési dátum = [[1933]]. [[május 18.]] |
||
| |
|születési hely = [[Szatmárhegy]] |
||
| |
|halál dátuma = [[1995]]. [[május 19.]] {{életkor-holt|1933|5|18|1995|5|19}} |
||
| |
|halál helye = [[Budapest]] |
||
|nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
|nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
||
|szülei = |
|szülei = |
||
74. sor: | 74. sor: | ||
* ''A szalmabábuk lázadása'', 1999, rendező [[Palásthy György]] |
* ''A szalmabábuk lázadása'', 1999, rendező [[Palásthy György]] |
||
* ''Árnyékban'', 1999, rendező [[Seprődi Kiss Attila]] |
* ''Árnyékban'', 1999, rendező [[Seprődi Kiss Attila]] |
||
==Cd-k és hangoskönyvek== |
==Cd-k és hangoskönyvek== |
A lap 2014. szeptember 24., 20:19-kori változata
Páskándi Géza | |
Páskándi Géza arcképe Muhi Sándor grafikája | |
Élete | |
Született | 1933. május 18. Szatmárhegy |
Elhunyt | 1995. május 19. (62 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Sebők Anna |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | dráma, novella, regény, képvers |
Fontosabb művei | Erdélyi triptichon A szabadság színeváltozásai A szalmabábuk lázadása Az Árpád-házi Triptychon |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1977) Kossuth-díj (1993) Szép Ernő-díj (1997) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Páskándi Géza témájú médiaállományokat. |
Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1992–1995 között elnökségi tagja.
Életútja
1949 – 1953 között az Ifjúmunkás hetilap, majd az Előre című napilap munkatársa volt. 1953-tól Kolozsváron tanult a magyar szakon, közben az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte. 1963 februárjában amnesztiával szabadult Salciáról.
Szabadulása után Bukarestben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. Feleségül vette Sebők Annát (Páskándiné Sebők Anna). 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött.
1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kortárs című folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja volt. Az Erdélyi Magyarság című lap és a Magyar Televízió Magyarok című műsorának szerkesztőbizottsági elnökeként is működött. A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjává választották. 2011-ben posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választották.
A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Művei
- Piros madár (versek), 1956
- Holdbumeráng (versek), 1966
- Szebb a páva, mint a pulyka (gyermekversek), 1968)
- Zápfog király nem mosolyog (mesék), 1969
- Az eb olykor emeli lábát (párbeszédek, színművek), 1970
- Tű foka (versek), 1972
- A vegytisztító becsülete (elbeszélések), 1973
- Beavatkozás (krimi-regény), 1974
- Színművek: A rejtekhely, Időszak, A hülyegyerekek avagy A vándorköszörűs, A sor (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1974)
- A szárnyas bocs (mesék), 1975
- Papírrepülő eltérítése (versek), 1976
- A sárikás anyós (eposzok), 1979
- Tréfás-pipás-kupakos (gyermekversek), 1979
- A királylány bajusza (mesejátékok), 1984
- Erdélyi triptichon (drámák), 1984
- A szabadság színeváltozásai (esszék), 1984
- A szalmabábuk lázadása (meseregény), Móra, Budapest, 1985
- A szörnyszülött (elbeszélések), Szépirodalmi, Budapest, 1985
- Üvegek (novellák), 1986
- Az árnyékfejtők (regény), Szabad Tér, Budapest, 1988
- A sírrablók (regény), 1989
- A Nagy Dilettantissimo (versek), 1990
- A Nagy Légyölő (meseregény), 1991
- Az Árpád-házi Triptychon (drámák), 1994
- Begyűjtött vallomásaim (önéletírás), 1996)
Műveiből készült filmek
- Holnap lesz fácán, 1974, rendező Sára Sándor
- Tornyot választok (TV-film), 1975, rendező Mihályfi Imre
- Hány az óra, Vekker úr?, rendező Bacsó Péter
- A szalmabábuk lázadása, 1999, rendező Palásthy György
- Árnyékban, 1999, rendező Seprődi Kiss Attila
Cd-k és hangoskönyvek
- Páskándi Géza: És fölemtlem a gyertyát...
Díjak, elismerések
- Román Írószövetség Díja (1968, 1970)
- 1971 – Pezsgő-díj – a Romániai Magyar Kritikusok díja
- 1977 – József Attila-díj
- 1981 – a Rádiószínház díja
- 1982 – a Magyar Televízió nagydíja
- 1991 – Magyar Művészetért Alapítvány Díja
- 1991 – 1956-os Emlékérem
- 1992 – Kortárs-díj
- 1993 – Kossuth-díj
- 1995 – Magyar Rádió Hangjátékpályázat, I. díj
- 1995 – Nemzeti Színház Drámapályázat, I. díj
- 1995 – Nagy Imre-emlékplakett
- 1995 – Fitz József-könyvdíj
- 1997 – Szép Ernő-díj (posztumusz, drámaírói életművéért)
Források
- PIM.hu - Páskándi Géza életrajza
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A magyar irodalom története 1945-1975
- Páskándi Géza a PORT.hu-n (magyarul)