„III. (IV.) István pápa” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
{{tataroz}}
{{nincs forrás}}
{{Pápa infobox|
név=IV. István pápa|
Eredeti neve=|
Születési ideje=[[720]], [[Szicília]]|
kezdete=[[768]]. [[augusztus 7.]].|
felszentelése=|
vége=[[772]]. [[január 24.]].|
Előző pápa=[[I. Pál pápa|I. Pál]]|
Következő pápa=[[I. Adorján pápa|I. Adorján]]|
}}
 
'''III. (IV.) István''' lépett a [[pápa (egyházfő)|pápai]] trónra 95.-ként a történelem folyamán. A hivatalos [[vatikán]]i iratok ''III. István''ként emlékeznek meg róla, hiszen [[II. István pápa|II. István]] megválasztása óta az [[István]] nevű egyházfők számozása eltér a történészek és a klérus szerint. ''István'' csak hosszas viták, és harcok után léphetett trónra. Jó kapcsolatban maradt a frankokkal, de [[Desiderius]] lombardlongobárd [[király]] sok fejtörést okozott a pápának. Pontifikátusa alatt [[769]]-ben egy fontos zsinatot hívott össze.
 
[[720]] körül látta meg a napvilágot [[Szicília|Szicíliában]]. Apját ''Olivus''nakOlivusnak hívták. Papi hivatását bencés szerzetesként kezdte, ahol hamar elismert tudásra tett szert. Igazán csak később került a klérus legfőbb hivatalának közelébe. [[I. Pál pápa]] halála után a pápaválasztó zsinaton ''Toto'', a [[szíria]]i ''Nepi'' hercege [[toszkána]]i katonák segítségével a választáson résztvevő katonákat meggyőzte, hogy egy laikust, [[II. ConstantinusKonstantin (ellenpápa)|II. ConstantinustKonstantint]] válasszák meg egyházfőnek. A seregnek sikerült is ConstantinustKonstantint a pápai trónra ültetni, de hivatalosan a klérus nem volt hajlandó megerősíteni őt hivatalában. Így ''Christophorus'' aKristóf pápai hivatal egykori kancellárja a [[longobárdok|lombardlongobárd]] uralkodó, [[Desiderius longobárd király|Desiderius]] segítségét kérte a törvénytelen egyházfő eltávolításához. A király katonái [[768]] [[július]]ábanjúliusában végül sikerrel lemondatták ConstantinustKonstantint, de a lombardoklongobárdok vezére, ''Waldipert'' [[768]]. [[július 31.|július 31-én]] önkényesen [[PhilippusFülöp (ellenpápa)|Fülöpöt]]t tette meg az egyház fejének. A klérus a szerzetes kinevezését sem akarta elfogadni, és még aznap meg is fosztották hivatalától. Ekkor került a viták középpontjába ''István'', akit a klérus nyomására [[768]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] választottak meg. Ugyanazon a napon fel is szentelték a hivatalos egyházfőt.
 
''István'' első dolga volt, hogy eltörölje az ellenpápák minden intézkedését. [[769]] [[április]]ábanáprilisában [[Róma|Rómába]] zsinatot hívott össze. Ennek a gyűlésnek a legfőbb témáját [[II. Konstantin (ellenpápa)|Konstantin]] ellenpápává választása adta, ugyanis a klérust mélyen felháborította, hogy egy laikus ember tölthette be ezt a pozíciót. A zsinat úgy határozott, hogy laikusok többé nem vehetnek részt a pápaválasztáson, és az egyházfő is csak a [[bíboros]]ok közül kerülhet ki. A római nép jogát a megerősítésre korlátozták le.
 
[[771]]-ben Frankföldnek új uralkodója lett. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] udvarával ''István'' kitűnő kapcsolatokat épített ki, és a frankokkal együttműködve elérte, hogy a lombardoklongobárdok bizonyos területeket visszaadjanak a pápának. Azonban [[Desiderius]] [[longobárd király|Desiderius]] király is értett a diplomáciához, és hamarosan férjül adta leányát Nagy Károlyhoz. Ezzel szövetségre lépvelépett ''István'' egyik legnagyobb ellenfelével.
 
Az új [[Karoling-dinasztiaház|Karoling]] uralkodó trónra lépésének esztendejében ''István'' megbetegedett. A súlyos beteg egyházfőt kijátszva Desiderius szövetségesévé tette a pápa kancellárját, ''Afiarta Pál''tPált, akinek segítségével több személyi döntést is kikényszerített az egyházfőből, amelyek nem voltak igazságosak. A lombardlongobárd király Isztria klérusát is megpróbálta skizmába taszítani, de végül ''István'' levele meggátolta Desiderius kísérletét.
 
Hosszú szenvedés után végül [[772]]. [[január 24.|január 24-én]] halt meg.
 
== Források ==
* Reinhard Barth: ''Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig.'' Pécs: Alexandra. 2008. 86–87. o. ISBN 978 963 370 953 5.
* Eugenio Susi: Stefano III. In: ''Enciclopedia dei Papi.'' Roma. 2000. [http://www.treccani.it/enciclopedia/stefano-iii_(Enciclopedia_dei_Papi)/ On-line elérés]
* {{KatLex|5||I/István,%20III..html}}
* Horace Mann: Pope Stephen III (IV). in: ''Catholic Encyclopedia 14.'' New York: Robert Appleton Company. 1912. [http://www.newadvent.org/cathen/14289a.htm On-line elérés]
 
{{Pápa|előző=[[I. Pál pápa|I. Pál]]|

Navigációs menü