Rétoromán dialektusok
Rétoromán Furlan/ladin/rumantsch | |
kétnyelvű tábla (olasz és friuli) Friuli-Venezia Giulia régióban | |
Beszélik | Olaszország, Svájc |
Terület | Friuli, Belluno, Bolzano (Bozen), Trento (Olaszország), Graubünden kanton (Svájc) |
Beszélők száma | ~900 000 fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád itáliai ág újlatin nyelvek nyugati csoport galloromán nyelvek rétoromán |
Írásrendszer | Latin ábécé |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Friuli-Venezia Giulia (Olaszország), Svájc |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | rm (romans) |
ISO 639-2 | fur (friuli) roa (ladin) roh (romans) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Furlan/ladin/rumantsch témájú médiaállományokat. |
A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek. Ezek egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő nyugati újlatin – egész pontosan galloromán – dialektusok. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a friuli nyelvet használják, közel 800 000-en. Nyelvészeti szempontból az okcitán és a francia nyelvekhez állnak leginkább közel. A rétoromán nyelv megnevezést újabban gyakran csak a Svájcban beszélt sztenderdizált nyelvváltozatra, a romans nyelvre értik.
A sztenderd nyelvváltozatok
[szerkesztés]A rétorománnak három sztenderdizált változata van, ezek a friuli, a ladin és a romans, amelyek további aldialektusokra oszlanak. (A ladin nem tévesztendő össze a spanyol nyelv ladino változatával.) Közülük a friuli Olaszországban regionálisan hivatalos státusszal rendelkezik a Friuli-Venezia Giulia autonóm régióban, a romans pedig a francia, a német és az olasz mellett Svájc negyedik hivatalos nyelve. Szűkebb értelemben a rétoromán megnevezés csak a romans nyelvváltozatokra utal. (A sztenderd nyelvváltozatok részletes ismertetését lásd a friuli, ladin, romans nyelvek szócikkeiben.)
Általános jellemzők
[szerkesztés]A rétoromán hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől. Akárcsak a franciában és a katalánban, jellemző rá a szavak erős redukciója, az utolsó magánhangzó vagy szótag lekopása. Szintén a nyugati újlatin nyelvek hangtani fejlődését követi a szóközi /p, t, k/ zöngésülése (ún. leníció), valamint a többes szám -s hozzáadásával történő képzése. A főnevek hím- és nőneműek lehetnek: az előbbiek általában mássalhangzóra, az utóbbiak a friuli sztenderd változatban legtöbbször -e-re, a ladin és a romans sztenderd változatokban pedig -a-ra végződnek. A határozott névelő a latin ille, illa, illos, illas alakokból fejlődött, mint az újlatin nyelvekben általában. A mondattant illetően a friuli sajátossága, hogy a kijelentő állító/kérdő/óhajtó mondatokban az alanyt a személyes névmás hangsúlytalan alakjával megismétlik, ami talán a velencei nyelv hatása lehet.
A dialektusok összehasonlítása
[szerkesztés]Gyakori szavak
[szerkesztés]Az alábbi összehasonlító táblázatban néhány mindennapi szó látható a hét különböző dialektusban és latinul:
Magyar | Romans dialektusok | Friuli nyelv | Latin | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
sursilvan | sutsilvan | surmiran | puter | vallader | grischun | |||
arany | aur | or | or | or | or, aur, ar | aur | aur | < AURUM |
kemény | dir | dir | deir | dür | dür | dir | dûr | < DURUS |
szem | egl | îl | îgl | ögl | ögl | egl | voli | < OCULUS |
könnyű | lev | leav | lev | liger | leiv | lev | lizêr | < LEVIS |
három | treis | tres | treis | trais | trais | trais | trê | < TRES |
hó | neiv | nev | neiv | naiv | naiv | naiv | nêf | < NIX (NIVE) |
kerék | roda | roda | roda | rouda | rouda | roda | ruede | < ROTA |
sajt | caschiel | caschiel | caschiel | chaschöl | chaschöl | chaschiel | formadi | < CASEOLUS (FORMATICUS) |
ház | casa | tgeasa | tgesa | chesa | chasa | chasa | cjase | < CASA |
kutya | tgaun | tgàn | tgang | chaun | chan | chaun | cjan | < CANIS |
láb | comba | tgomba | tgomma | chamma | chomma | chomma | gjambe | < GAMBA |
tyúk | gaglina | gagliegna | gagligna | gillina | giallina | giaglina | gjaline | < GALLINA |
macska | gat | giat | giat | giat | giat | giat | gjat | < CAT(T)US |
minden, egész | tut | tut | tot | tuot | tuot | tut | dut | < TOTUS |
alak, forma | fuorma | furma | furma | fuorma | fuorma | furma | forme | < FORMA |
én | jeu | jou | ja | eau | eu | jau | jo | < EGO (EO) |
Számok
[szerkesztés]A tőszámnevek 1-től 10-ig a három sztenderd rétoromán nyelvváltozatban, valamint francia, olasz, spanyol és latin nyelven:
Nyelv | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Friuli | un, une | doi, dôs | trê | cuatri | cinc | sîs | siet | vot | nûf | dîs |
Ladin | un, na | doi | trei | cater | cinch | sie | set | ot | nef | diesc |
Romans | in, ina | dus, duas | trais | quatter | tschintg | sis | set | otg | nov | diesch |
Francia | un, une | deux | trois | quatre | cinq | six | sept | huit | neuf | dix |
Olasz | uno (un), una | due | tre | quattro | cinque | sei | sette | otto | nove | dieci |
Spanyol | uno (un), una | dos | tres | cuatro | cinco | seis | siete | ocho | nueve | diez |
Latin | UNUS, UNA | DUO, DUAE (DUOS, DUAS) |
TRES | QUATTUOR | QUINQUE (CINQUE) |
SEX | SEPTEM | OCTO | NOVEM | DECEM |
Források
[szerkesztés]- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Friuli nyelv
- Ladin nyelv
- Romans nyelv
- Galloromán nyelvek
- Nyugati újlatin nyelvek
- Sursilvan nyelvjárás
- Sutsilvan nyelvjárás
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Ethnologue – a rétoromán dialektusok tudományos besorolása
- Ethnologue adatjelentés a friuli nyelvről
- Ethnologue adatjelentés a ladin nyelvről
- Ethnologue adatjelentés a romans nyelvről
- Omniglot – Romans ábécé és kiejtés