Babosdöbréte

	Babosdöbréte
	; Babosdöbréte címere
	; Babosdöbréte címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Szinayné Csarmasz Bernadett
Irányítószám	8983
Körzethívószám	92
	Népesség
Teljes népesség	504 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	36,98 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 48′ 42″, k. h. 16° 46′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 42″, k. h. 16° 46′ 39″
	Babosdöbréte Pozíció Zala vármegye térképén
	Babosdöbréte weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Babosdöbréte témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. november 13.) ezen a változaton alapul.

Babosdöbréte Zala megye Zalaegerszegi járásában található község, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A falu önkormányzata Teskándon működik.

Fekvése

Zalaegerszeg határától két kilométerre nyugatra fekszik a Pálosfai-patak völgyében. A településhez tartozik továbbá még két település, Kökényesmindszent és Rám. A falu korábbi időszakaiban is jellemzően szeres település volt, tehát több részből állt. Már eltűnt falurészek voltak továbbá Ákosházapuszta vagy Sárkányrét.

A településre rengeteg irányból fut be több kisebb mellékút, köztük Teskánd és Nagylengyelről is. Bár határos Zalaegerszeggel, kiépített közúti csatlakozása Bazita felé nincsen. Napi tíz autóbusz járat köti össze a községet a megyeszékhellyel.

Története

Babosdöbréte első írásos említése 1128-ból való, amikor is Zalavár várszolgái éltek a itt. A 14. századtól egyre több szó esik a településen élő Debréte családról, akik a falu fejlődésében komoly szerepet játszottak, ám sem pecsétjük, sem oklevelük nem került eddig elő. A 16. századtól többször támadtak a törökök a falura, amely végül az 1690-es évekre pusztult el.

Nemesek lakták, leginkább a Debretei család 3 ága, akik 1366-ban osztozkodtak meg az itteni birtokaikon. 1457-ben kápolnás hely, de a török idők után nincs temploma. Az 1500-as években gyakran voltak birtokháborítási perek, illetve gyakran van arról hír, hogy döbréteiek a török fogságában vannak és kiszabadításuk súlyos nehézséget jelent az otthon maradottaknak. Az 1690-es úrbéri összeírás szerint "Döbritte puszta falu, a milleyiek bírják, a birtoklás joga tisztázásra vár". 1728-ban a Rosás család vette meg. Ebben az időben egyházilag Milejszeg filiája.

1778-ban 171 hívővel a mileji plébániához tartozik, 1795-ben az akkor alakult nagylengyeli plébánia fíliája lett. 1828-ban 20 házból állott és 158 lakosa volt. Ugyanebben az évben az összeírás szerint a földet két nyomásban művelik, az egyik részben búzát, rozsot, zabot és kukoricát vetnek, a másik részt parlagon hagyják. 1851-ben több köznemes birtokost említenek.^[3]

A 18. században sűrűn váltott birtokost. A 19. században kisebb mértékben növekedett a lakossága, ám jelentősen csak a 20. században ugrott meg. Az elzárt településre 1959 óta jár busz, azóta jellemzi az ingázás és elvándorlás, mivel a lakosság elsősorban a településen kívül: Zalaegerszegen, illetve Nagylengyelen talált munkát. A 2000-es években nőtt a település népszerűsége, és többen költöztek a faluba. 2000-ben elkészült a település vezetékes gázellátása, majd 2006-ban a szennyvíz hálózata.^[4] 2012-ben korszerű játszóteret avattak.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	466	483	473	489	514	504
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%. 68,2% római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 2% reformátusnak, 4,7% felekezeten kívülinek vallotta magát.^[5]

Nevezetessége

Jézus Szíve és Szent Imre tiszteletére szentelt templom (1933–1934) kriptájában a besenyői és velkei Skublics család nyugszik. Itt található a felirat szerint az első magyar fegyvergyár felállítójának, Barthelmes Walter mérnöknek a síremlékei is.^[6]
Az 1800-as években épült uradalmi kastély jelenleg hátsó részén romos állapotában is szép épület rekonstrukciója régóta terve az önkormányzatnak.