Ugrás a tartalomhoz

Pilismarót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ad Herculem szócikkből átirányítva)
Pilismarót
Katolikus templom
Katolikus templom
Pilismarót címere
Pilismarót címere
Pilismarót zászlaja
Pilismarót zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásközség
PolgármesterHunyadi Balázs (független)[1]
Irányítószám2028
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség2156 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 03″, k. h. 18° 52′ 32″47.784039°N 18.875519°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 03″, k. h. 18° 52′ 32″47.784039°N 18.875519°E
Pilismarót (Komárom-Esztergom vármegye)
Pilismarót
Pilismarót
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Pilismarót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilismarót témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Komárom-Esztergom vármegyében, a Dunakanyarban, a Duna jobb partján, a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti hegyek lábánál (a „Pilis” előtagnak némileg ellentmondva), a 11-es főút mellett fekvő település, a Duna Zebegénnyel és Szobbal átellenes oldalán. Zebegénnyel és Szobbal is komp köti össze, az előbbi itteni felhajtóját a 11 324-es számú mellékút, utóbbiét a 11 325-ös út szolgálja ki.

Dömös 3,5, Visegrád 10, Dunabogdány 16,5, Esztergom 13, Dorog 20,5, Tát 21,5, Nyergesújfalu 28,5 kilométer távolságra található.

Története

[szerkesztés]
A Heckenast-kúria

A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. A község helyén állt az egykori római település Castra Ad Herculem.

Marót nevét 1138-ban említik először II. Béla király oklevelében, ekkor Marouth alakban írták. A tatárjárás alatt – a környező településekkel együtt – Marót is pusztává lett. 1260-ban Mária királyné a települést a visegrádi Szent András bencés monostornak adományozta. 1278-ban IV. László király a monostor adományozó oklevelét átíratta és megerősítette.

1391-ben Zsigmond király a maróti birtokot elvette a bencésektől, és az esztergomi Szent István prépostságnak adományozta. 1398-ban viszont már újból a visegrádi Szent András monostor birtokában volt. 1493-ban II. Ulászló király a visegrádi Szent András bencés apátság maróti birtokait a pálosoknak adományozta. Marót a pálosoké maradt egészen 1786-ig, a rend feloszlatásáig.

A törökök alatt Marótot ismét az elpusztult települések között tartották számon, csak itt-ott maradt egy-két lakosa: 1570-ben a török adóösszeíráskor – az Alsó- és Felsőmarótra osztott településen – Alsó-Maróton (Kis-Marót) csak 2, Felső-Maróton pedig csak 15 házat találtak. 1580-ban a – török elől Felvidékre menekült – pálosok maróti birtokaikat Ghymesi Forgách Simonnak és Imrének adták bérbe.

A tizenöt éves háború idején Marót újra elpusztult és sokáig néptelen maradt.

1613-ban az adóösszeíráskor a településen csak egy egész és háromnegyed portát vettek számba. 1647-ben a török adóösszeíráskor – Marót lakosai kétfelé, a töröknek is adóztak – is csak 3 és fél portát vettek számba. 1685-ben Esztergom ostromakor a falu újból elpusztult, de hamarosan újranépesült. 1688-ban I. Lipót király megerősítette a pálosokat maróti birtokaikban. 1696-ban végzett összeírásban Maróton 8 egésztelkes jobbágy és 5 zsellér szerepelt. 1700-ban gróf Stemberg Ernő szerette volna megszerezni a falut, de a pálosok tiltakoztak ellene.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a Maróton és környékén átvonuló hadak, s csatározások következtében a falu ismét pusztává vált, de a pálosok Felvidékről, Nyitra vármegye területéről való magyarokat és szlovákokat telepítettek a faluba.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Benkovics László (független)[3]
  • 1994–1998: Benkovics László (független)[4]
  • 1998–2002: Benkovics László (független)[5]
  • 2002–2006: Benkovics László (független)[6]
  • 2006–2010: Benkovics László (független)[7]
  • 2010–2014: Pergel István Csaba (független)[8]
  • 2014–2019: Pergel István Csaba (független)[9]
  • 2019–2020: Pergel István Csaba (független)[10]
  • 2022–2024: Hunyadi Balázs (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2020. november 8-ára azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kitűzni, mert az előző polgármester július derekán (augusztus 15-i hatállyal) lemondott, azt követően, hogy váratlanul nyilvánosságot nyert egy, a község területén megnyitni kívánt kavicsbánya létesítésének terve, őt pedig hasonló okból, néhány héten belül a képviselő-testület egésze is követte.[11] A választást azonban a járványügyi veszélyhelyzet miatt akkor nem, csak a veszélyhelyzet elmúltával, másfél évvel később, 2022. május 8-án lehetett megtartani; 2020-ban még kilencen aspiráltak a faluvezetői posztra, de a 2022-es választáson már csak hét polgármesterjelölt indult.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1991
1984
1975
2132
2094
2156
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,7% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 14,3%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,6% (19,4% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Az országzászlós történelmi emlékmű (Honfoglalás, 1848, Trianon, 1956)
Pilismarótnál 2007-ben fogott rekordméretű fogassüllő rekonstrukciója a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban


  • A község nevezetes szülötte volt az 1886-ban itt született 1886-ban dr. Lengyel Árpád orvos, aki 1912-ben, a Titanic tragédiája idején – alig 26 évesen – a mentésben kulcsszerepet játszott RMS Carpathia egyik hajóorvosa volt és sok szerencsétlenül járt utas túléléséhez járult hozzá. Emlékét a helyi orvosi rendelő falán emléktábla, a Duna-parton pedig 2023. augusztus 18. óta emlékhely őrzi, továbbá posztumusz díszpolgárrá is avatták.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Pilismarót települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 9. (Hozzáférés: 2022. június 13.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  5. Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  6. Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  11. Bányanyitás ellen tartanának népszavazást Pilismaróton, a polgármester lemondott. hvg.hu (2020. július 21.)
  12. Pilismarót Helységnévtár
  13. Pilismaróttól a Titanic végzetéig: Dr. Lengyel Árpád a község posztumusz díszpolgára lett. Kemma.hu, 2023. augusztus 20. (Hozzáférés: 2024. június 2.)

További információk

[szerkesztés]