Pilismarót

	Pilismarót
	Katolikus templom
; Pilismarót címere	; Pilismarót zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Hunyadi Balázs (független)
Irányítószám	2028
Körzethívószám	33
	Népesség
Teljes népesség	2132 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	44,55 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	44,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Pilismarót Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 47′ 03″, k. h. 18° 52′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 03″, k. h. 18° 52′ 32″
	Pilismarót Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
	Pilismarót weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pilismarót témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti hegyek lábánál (a „Pilis” előtagnak némileg ellentmondva), a 11-es főút mellett fekvő település, a Duna Zebegénnyel és Szobbal átellenes oldalán. Zebegénnyel és Szobbal is komp köti össze, az előbbi itteni felhajtóját a 11 324-es számú mellékút, utóbbiét a 11 325-ös út szolgálja ki.

Dömös 3,5, Visegrád 10, Dunabogdány 16,5, Esztergom 13, Dorog 20,5, Tát 21,5, Nyergesújfalu 28,5 kilométer távolságra található.

Története[szerkesztés]

A Heckenast-kúria

A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. A község helyén állt az egykori római település Castra Ad Herculem.

Marót nevét 1138-ban említik először II. Béla király oklevelében, ekkor Marouth alakban írták. A tatárjárás alatt – a környező településekkel együtt – Marót is pusztává lett. 1260-ban Mária királyné a települést a visegrádi Szent András bencés monostornak adományozta. 1278-ban IV. László király a monostor adományozó oklevelét átíratta és megerősítette.

1391-ben Zsigmond király a maróti birtokot elvette a bencésektől, és az esztergomi Szent István prépostságnak adományozta. 1398-ban viszont már újból a visegrádi Szent András monostor birtokában volt. 1493-ban II. Ulászló király a visegrádi Szent András bencés apátság maróti birtokait a pálosoknak adományozta. Marót a pálosoké maradt egészen 1786-ig, a rend feloszlatásáig.

A törökök alatt Marótot ismét az elpusztult települések között tartották számon, csak itt-ott maradt egy-két lakosa: 1570-ben a török adóösszeíráskor – az Alsó- és Felsőmarótra osztott településen – Alsó-Maróton (Kis-Marót) csak 2, Felső-Maróton pedig csak 15 házat találtak. 1580-ban a – török elől Felvidékre menekült – pálosok maróti birtokaikat Ghymesi Forgách Simonnak és Imrének adták bérbe.

A tizenöt éves háború idején Marót újra elpusztult és sokáig néptelen maradt.

1613-ban az adóösszeíráskor a településen csak egy egész és háromnegyed portát vettek számba. 1647-ben a török adóösszeíráskor – Marót lakosai kétfelé, a töröknek is adóztak – is csak 3 és fél portát vettek számba. 1685-ben Esztergom ostromakor a falu újból elpusztult, de hamarosan újranépesült. 1688-ban I. Lipót király megerősítette a pálosokat maróti birtokaikban. 1696-ban végzett összeírásban Maróton 8 egésztelkes jobbágy és 5 zsellér szerepelt. 1700-ban gróf Stemberg Ernő szerette volna megszerezni a falut, de a pálosok tiltakoztak ellene.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a Maróton és környékén átvonuló hadak, s csatározások következtében a falu ismét pusztává vált, de a pálosok Felvidékről, Nyitra vármegye területéről való magyarokat és szlovákokat telepítettek a faluba.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Benkovics László (független)^[3]
1994–1998: Benkovics László (független)^[4]
1998–2002: Benkovics László (független)^[5]
2002–2006: Benkovics László (független)^[6]
2006–2010: Benkovics László (független)^[7]
2010–2014: Pergel István Csaba (független)^[8]
2014–2019: Pergel István Csaba (független)^[9]
2019–2020: Pergel István Csaba (független)^[10]
2022-től: Hunyadi Balázs (független)^[1]

A településen 2020. november 8-ára azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kitűzni, mert az előző polgármester július derekán lemondott, azt követően, hogy váratlanul nyilvánosságot nyert egy, a község területén megnyitni kívánt kavicsbánya létesítésének terve,^[11] őt pedig hasonló okból, néhány héten belül a képviselő-testület egésze is követte.^[12] A választást azonban a járványügyi veszélyhelyzet miatt akkor nem, csak a veszélyhelyzet elmúltával, másfél évvel később, 2022. május 8-án lehetett megtartani; 2020-ban még kilencen aspiráltak a faluvezetői posztra, de a 2022-es választáson már csak hét polgármesterjelölt indult.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,7% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 14,3%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,6% (19,4% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az országzászlós történelmi emlékmű (Honfoglalás, 1848, Trianon, 1956)

Pilismarótnál 2007-ben fogott rekordméretű fogassüllő rekonstrukciója a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban

1821-ben épült római katolikus templom
1685-ben épült református templom
Római erőd maradványa
Dobozi Mihály és Ilona szobra
Heckenast-kúria – Heckenast Gusztáv építtette 1860 körül Feszl Frigyes tervei alapján romantikus stílusban. Az emlékezet szerint itt dolgozta ki Deák Ferenc a kiegyezés szövegét.
Országzászlós történelmi emlékmű (Honfoglalás, 1848, Trianon és 1956)

Híres személyek[szerkesztés]

Itt született 1886-ban dr. Lengyel Árpád, orvos, a Titanic-tragédia idején a mentésben részt vett RMS Carpathia nevű hajó egyik orvosa.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Pilismarót települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 9. (Hozzáférés: 2022. június 13.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
↑ Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
↑ Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
↑ Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
↑ Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
↑ Pilismarót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
↑ Csatári Flóra Dóra: Kiderült a bányanyitás terve, lemondott a polgármester Pilismaróton. index.hu, 2020. július 21. (Hozzáférés: 2020. július 21.)
↑ Herczeg Márk: Az egész testület belebukott, hogy kavicsbányát akartak nyitni Pilismaróton. 444.hu, 2020. augusztus 6. (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.)
↑ Pilismarót Helységnévtár