Zákányszék
| Zákányszék | |||
 | |||
| Római katolikus templom és kálvária | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Mórahalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Matuszka Antal István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6787 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2647 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 66,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 16′, k. h. 19° 55′46.266667°N 19.916667°EKoordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 19° 55′46.266667°N 19.916667°E | |||
 Zákányszék
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Zákányszék weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zákányszék témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zákányszék község Csongrád-Csanád megye Mórahalmi járásában.
Története
Zákány északi részén a késői bronzkorból való leleteket találtak a régészek, amely azt bizonyítja, hogy itt avarok éltek. I.e. 1000 körül már település volt ezen a részen. Az első írásos emlék II. Béla királynak a dömösi prépostság alapítására vonatkozó levele, melyben Villa Sakani néven kerül említésre a település. A település legősibb feljegyzett nevét a Zákány családtól kapta. A családnak jószágai, birtokai voltak itt. A tatárjárás előtt a kunok foglalták el ezt a területet. A majdhogynem parlagon heverő hatalmas pusztákat Mátyás király engedélye alapján a szegedi polgárok is használhatták a kunokkal együtt. III. Károly király 1731. május 11-én kelt oklevelében Szeged városának adományozza ezt a területet. Alsóvárosi családok települtek ki a közel eső homokföldekre, a mocsaras, vizes területekről kiemelkedő halmokra, azaz "högyekre". Ezek a "högyek" legtöbbször a telepítő gazda nevét viselték, pl.: Szögi-högy, Daka-högy, Lengyel-högy, Kispap-högy, stb. A szegedi polgárok szőlőt telepítettek itt. A nagyobb tagba telepített szőlők megkívánták a gondozást, így csőszházakat, állandó jellegű hajlékot építettek. Az 1800-as évek első harmadában kezdték kibontakoztatni a hatalmas pusztákon a tanyavilágot. A terület két részre oszlott: Felső- és Alsótanyára. Nagy kiterjedésű tanyavilág jött létre, melynek közigazgatása sok problémát okozott. 1891-ben Alsótanyán, 1893-ban pedig Felsőtanyán közigazgatási kirendeltséget állítottak fel. A város körüli tanyavilágot kapitányságokra osztotta fel a város hatósága, melyek kapitánya egy-egy jómódú gazda volt. Zákány kapitányság Szeged Alsótanyához tartozott. A kapitányság gócpontjában Zabosfa néven alakult ki a mai község elődje, Lengyelkápolna. A Zabosfa név érdekes helyi hagyományon alapul. Valamikor a legenda szerint egy öreg nyárfa állt itt, melynek odvából mindig kikelt néhány szál zab. Csodával magyarázták ezt az emberek, innét a helységrész Zabosfa elnevezése. A Lengyelkápolna név a település történetében jelentős szerepet játszó Lengyel család nevéhez fűződik. E család tagjai kápolnát építtettek itt. Egy későbbi leszármazott, Lengyel István 1922-ben tartott beszéde tanúsága szerint "nemzetes Lengyel Pál és hitvese, Apczi Apolló nemzetes asszony volt törzse annak a családnak, mely a kápolnát építtette." Az adatok szerint már ők is foglalkoztak a kegyhely felállításával, s ezt az elképzelést legkisebb fiuk, Lengyel Alajos is magáévá tette. Nénje, Kapitány Istvánné, sz. Lengyel Jozefa, öccse meggyőzésére 30 évi tanítói pályán szerzett vagyonát arra áldozza, hogy 1840-ben kőkeresztet és harangot állíttat, majd 1842-ben részben saját vagyonából, részben testvérei Alajos és János közreműködésével a körüllevő tanyák birtokosainak közadakozásból 1843-ban a kápolna is felépül. A kápolna tornyát 1845-től építik, a torony alapjában elhelyezett emlékiratot Tóth János dr. szerkeszti, aki később Szeged kül- és belterületi iskoláinak igazgatója, de mindvégig a tanyai iskolák és a tanyai nép buzgó támogatója. A kápolnába messze földről eljár a nép, nevezetes egyházi méltóságok miséznek itt előszeretettel.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gárgyán István (független)[3]
- 1994–1998: Gárgyán István (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Kovács József (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Kovács József (Fidesz-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület-MKDSZ)[6]
- 2006–2010: Matuszka Antal István (független)[7]
- 2010–2014: Matuszka Antal István (Fidesz)[8]
- 2014–2019: Matuszka Antal István (Fidesz)[9]
- 2019-től: Matuszka Antal István (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2697 | 2670 | 2720 | 2723 | 2699 | 2647 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 0,6% németnek, 2% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,2%, református 3%, felekezeten kívüli 7,9% (11,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
A település lakosságának zöme jelenleg is a mezőgazdaságból él, a szántóföldi kultúrák mellett egyre nagyobb szerepe van az üvegházi és fóliás termesztésnek, valamint a faluban közel 100 éves hagyományra visszatekintő őszibarack termelésnek.
Legértékesebb természeti területei a Lódri szikestó, az „Ezerarcú sömlyék” és a nagy vidraállománnyal rendelkező „Csúcs-zsombó”. Szépen kiépített erdei pihenő, madárvárta szolgálja a családok, csoportok szabadidős kikapcsolódását. Egyre több lovastanya áll az ilyen jellegű programokat igénybevenni szándékozó vendégek rendelkezésére.
A Móra Ferenc utcában található a Mórahalmi járás egyetlen állatkertje, a Madárkert - madár és kisállat park. Az 1500 négyzetméteres területet elfoglaló magánkert egzotikus madaraknak ad otthont. Az utca végében lévő 110 éves kocsányos tölgy őrzi emlékét az ültető Vass családnak, akik már 150 éve művelik a közeli gazdaságot.
Jegyzetek
- ↑ a b Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Zákányszék Helységnévtár
További információk
|
Ez a Csongrád-Csanád vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |