Váncsod
| Váncsod | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szalay Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4119 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1005 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 38′47.200000°N 21.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 38′47.200000°N 21.633333°E | |||
 Váncsod
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Váncsod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Váncsod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Váncsod község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.
Fekvése
Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól keletre, Gáborján és Mezőpeterd között fekvő település. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északi vidékén, a Berettyó–Kálló köze szomszédságában fekszik.[3]
Története
A 13. század elején már említik a település nevét Iváncsod néven, egy perrel kapcsolatban, amikor egy András nevű lakosa lett gyujtogatás vádja miatt a váradi istenítéletiszék elé idézve.
A falu régen nem a mai helyén állt, hanem az ún. egyházasszigeten.
A 15. századtól ismerjük birtokosait is. Az 1400-as években a Váncsodi Horváth család, az 1500-as években pedig a Váncsodi, Dombrádi, Vajas, Vajay családok, majd a Fodor és Pallagi családok voltak a település birtokosai.
Az 1800-as évek első felében pedig már 17 családnak volt itt birtoka: a Csapó, Gazdagh, Szilágyi, Lányi, Vajda, Beliczay, Olasz, Sághó, Balogh, Géczi, Török, Tóth, Zilahy, Budaházy, Farkas, Lovassy, Miskolczy családoknak.
Az 1900-as évek elején Vécsey Arnold örököseinek voltak itt nagyobb birtokai.
A településhez tartoztak: Gyopáros, Ölyvös, Rekettyés, Berettyómellék és Szík puszták is.
Borovszky a község érdekesebb dűlőneveit is feljegyezte: Telek dűlő, mely elpusztult falu helye volt. Guszár dűlő pedig ugyancsak az elpusztult Guszár község emlékét őrzi. A Nemes, Seres, Tomajd sziget helynevek mindegyike egykori tulajdonosának nevét örökítette meg.
A település református temploma 2015-ben 27 millió forintból újult meg.[4] A templom felújítása márciusban kezdődött, a felújítás során szellőző vakolattal látták el a lábazatot, kicserélték a nyílászárókat, megoldották a csapadékvíz elvezetését és elbontották a templomot körülvevő kerítést.[5]
Közélete
Polgármesterei
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Bogáti Károly | független[6] |
| 1994–1998 | független[7] | |
| 1998–2002 | független[8] | |
| 2002–2006 | független[9] | |
| 2006–2010 | független[10] | |
| 2010–2014 | Szalay Csaba | Fidesz-KDNP[11] |
| 2014–2019 | Fidesz-KDNP[12] | |
| 2019-től | Fidesz-KDNP[1] |
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1203 | 1215 | 1223 | 1097 | 1013 | 1040 | 1005 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 3,1% románnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,5%, református 66,4%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,5% (18,4% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
- Református templom - 1790 körül épült.
- Világháborús emlékmű.
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
- Muzeális értékű tűzoltó kocsi, a református templom mellett.
- Szent István mellszobor a református templom mellett.
- A falu főbb utcáit több, esztétikusan kialakított, kisebb park díszíti.
- Halastó a Kossuth utca Gáborján felőli végén.
Híres emberek
- Itt született meg Bihari Tóth Zsuzsanna operaénekes
- Itt született és itt halt meg Török Lajos (1813-1870) honvédszázados.
Jegyzetek
- ↑ a b Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Derencsényi István: A váncsodiak régi álma teljesült (HTML). BOON, 2015. július 5. (Hozzáférés: 2015. július 29.)[halott link]
- ↑ Huszonhétmillió forintból újult meg a váncsodi református templom külseje (HTML). Hajdú Online, 2015. július 5. [2015. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
- ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Váncsod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Váncsod Helységnévtár
