Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal
Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Vonal: | 72 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 11 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az 1970-ben megszüntetett és azóta elbontott Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal a Gödöllői-dombságban feküdt, utoljára a 72-es menetrendi vonalszámot viselte.
Története
A helyiérdekű vasút létesítését az 1908. évi XXXIV. törvénycikk[1] engedélyezte. A vasútvonal a ma is üzemelő, Budapestet Veresegyházon át Váccal összekötő vonallal volt forgalmi és tulajdonosi szempontból szoros kapcsolatban, a két vasútvonalat egy társaság, a Villamos Vállalatok Részvénytársaság létesítette. A társaság a veresegyházi állomásától a Magyar Királyi Államvasutak gödöllői állomásáig tartó vonalszakaszt, a Rákospalota-Újpest és Veresegyház közötti vonalszakasszal együtt, 1911. szeptember 2-án nyitotta meg a forgalomnak.[2] A kezdetektől fogva villamosüzemre berendezett vasútvonal kezelését a MÁV látta el.[3] A felépítmény a helyiérdekű vasutaknál szokásosan alkalmazott 12 m hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a síneket vágánymezőnként 17 darab talpfára fektették.
Megszüntetése
A második világháborúban a felsővezeték tönkrement, így a vonalon gőzvontatást alkalmaztak. A vasúti pálya rossz állapotára való hivatkozással a forgalmat 1970-ben állították le, majd a vágányt Gödöllőtől a veresegyházi fatelepig bontották vissza. Az iparvágányként használt vágányszakaszt a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal 1998-as felújításakor bontották el. Az egykori vasútvonal forgalmát helyközi autóbuszjárat vette át. Szadán a Vasút utca - Nyárfa utca, Gödöllőn az Akácfa utca - Galagonya utca - Blaháné utca - Hunyadi János utca - Testvérvárosok útja az egykori vasút nyomvonalán halad.
Jegyzetek
- ↑ 1908. évi XXXIV. törvénycikk a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekü villamos vasut engedélyezéséről (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu
- ↑ Magyar vasúttörténet 4. kötet. Budapest: Közdok. 1996. 111., 210. o. ISBN 963-552-314-9
- ↑ Személyi és üzleti hírek. Elektrotechnika, IV. évf. 17. sz. (1911. szeptember 1.) 260. o. Hozzáférés: 2017. szeptember 16.
Források
- Horváth János: A Gödöllő-Veresegyház vonal története. [2009. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 10.)
- Biró Patrik Ferenc: A Kismuki emlékét őrző váltóállító készülék. [Egy fotóalbum ami elmeséli a váltó történetét]. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
További információk
- Horváth János: A Gödöllő-Veresegyház vonal maradványai. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)
- Az egykori Veresegyház-Gödöllő-vasútvonal állomásai és megállóhelyei. www.vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2016. március 10.)
- Egy vonal legvégén. indohaz.hu. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 10.)
| Normál nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Keskeny nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
| Egyéb vasútvonalak | |||||||||
